Nyilván már ezerszer hallottam régen, minden számot ismerek, most hosszú idő után valahogy mégis új dolgokat hallottam ki belőle. Annyira magával ragadott a gondolat, hogy kirázott a hideg, és nem szégyellem kimondani: meg is könnyeztem néhány számot, főleg Deák Bill Gyula fantasztikus hangjától.
5:40-ig tekerjetek bele, aztán hallgassátok a következőt.
A történelmet mindig a nyetesek írják, így sosem fogjuk megtudni valójában mi történt, és még kevésbé, hogy mik hangzottak el akkoriban. Mégis én abból indulok ki, hogy alapvetően az emberek szándékai nem gonosz vagy jó, fekete vagy fehér, mint a mesékben, amiket manapság is olvasunk az újságokban, és szerintem a szöveg írója nagyon eltalálhatta valójában mik húzódtak meg a háttérben.
Elgondolkodtató, akkor is, hogy ment a pofátlan képmutatás,
terrorizmust Bűnt kiáltanak, hol szabadságát védi az ország
hangzik el a dalban, hát persze, hogy Istvánt szentté avatták!
Terroristáknak/ellenforradalmároknak/lázadóknak/antiszemitának/fasisztának Pogánynak tartanak mert szembe szállok a hódítókkal!
Vissza mehetünk a történelembe, bárhol behelyettesíthető az akkori szóhasználatban ez a mondat.
Idegeneket hív, magyarok ellen segítségül!
Ez is megismétlődött már jópárszor, ne is menjünk vissza Hunyadiékhoz, maradjunk a 20. században, 56-nál, Rákosit is "szentté" avathatjuk, ha a világrend nem változik meg rá pár évtizedre.
Mi lett volna ha? - nem ez a lényeg. Többség szerint egy Tatárjárás szintű, maximum 1-2 évszázados tündöklés, majd elbukás, ha egyáltalán. Bár a mai történelem könyvek is az ezredforduló előttre teszik az utolsó önerőből végrehajtott győzelmünket. Onnantól kezdve mindig megosztottak minket, már csak zsoldosokkal, külföldi katonákkal/királyokkal együtt maradt meg az ország olyannak, amilyen, persze ennek meg is volt az ára. A végeredmény előbb/utóbb ugyanaz, ha Koppány "nyert volna", csak akkor majd valaki más hívja az idegeneket be.
Mindig kellett valakihez csatlakozni, most a NATO-hoz, EU-hoz. Hiszen ez az egyetlen út... rájuk számíthatunk (lol).
Vannak akik nem így gondolják, és mellette nem is így cselekszenek, mint Koppány annak idején. Öngyilkos merénylők? Terroristák? Pogányok? Magyarok?
Árpád szabad népe, honfoglalóknak vére, nem tűr meg idegen zabolát
Álmunk valóra válik, vagy elveszünk mind egy szálig, de inkább halál, mint szolgaság.
Voltak és vannak még a világon ilyen nemzetek, ahol sikerült.
Most ők írják a történelmet.
Mi már nem leszünk magyarok, de emlékezni azért lehet rájuk, és álmodozni, hogy valamikor saját erőből közösen a Kárpát medencében épültünk, nem a másik hátán, segget nyalva, meghunyászkodva és megalázva.
Mohácsnál győzni fogunk,
Dózsa lesz György királyunk,
Nagyhatalom századokon át.
Rákóczi világot hódít,
Kossuth-tal valóra válik
A Duna-menti Köztársaság!