A SAGE system, avagy a heads up sit'n'go végjátékának elmélete
Sziasztok!
Egy barátom minap igen érdekes cikkre hívta fel a figyelmemet a holdemforaliving.com oldalon. Az esszé a heads up sit'n'go műfaj végjátéka matematikai modellezésének elméleti eredményeit foglalja össze. Bár már jó ideje pókerezem, a cikkben közölt modell és következtetései véleményem szerint rendkívül hasznosak, és mindenképpen érdemesnek tartom arra, hogy szélesebb körben is megismerésre kerüljenek.
Aki tud angolul, az itt megtalálja az egész cikket:
2008 August 28
Akinek kevésbé megy az angol, álljon itt egy rövid, lényegre törő összefoglaló a tartalmáról:
A cikk szerzője szerint egy átlagos pókerjátékos ugyan azt gondolja magáról, hogy jó a heads up szituációkban, de a játékosok nagy része túlontúl feszesen játszik az említett helyzetekben.
A SAGE system alapvetően azt taglalja, hogyan kell játszanunk egy heads up sit'n'go verseny végjátékában, amikor az alábbi feltételek teljesülnek:
1. A műfaj no-limit holdem.
2. A kisebb stackkel bíró játékos stackmérete a nagy vakhoz viszonyítva kisebb mint 10:1-hez (short stack/big blind<10).
3. Az osztógombon ülő kis vak a push és a fold közül választ.
A modell részeként bevezetésre kerül egy laperősséget számoló index, amelyet a következő módon kapunk:
1. A számozott kártyák a saját értéküket érik, míg a figurások: J=11, Q=12, K=13, A=15.
2. Az index kiszámításához szorozzuk meg 2-vel a nagyobb értékű kártyánkat.
3. Ehhez adjuk hozzá a kisebb kártya értékét.
4. Ha kézbe párt kaptunk, a fenti összeghez adjunk 22-t.
5. Ha a kártyáink egyszínűek, adjunk az összeghez 2-t.
A fentiek alapján megkapjuk a kártyánk erősségi indexét. Pl. ha a kezünkben K4s van, akkor az indexünk (13*2)+4+2=32.
Az indexet a következőképpen értelmezzük:
1. Bevezetjük a R arányszámot, amit a már említett helyzetben a stack/big blind arányszámot mutatja meg. Pl. ha a short stacknek 4.800 zsetonja van, míg a nagy vak értéke 800, úgy az R értéke 4.800/800=6.
2. Az alábbi táblázatban nézzük meg, hogy az adott R értékhez, mekkora szám tartozik.
3. Ha a laperősségünk nem kisebb, mint ez a szám, akkor a gombról push, nagy vakról call a megfelelő lépés.
A SAGE táblázat:
R Push(SB) Call(BB)
1 17 bármivel
2 21 17
3 22 24
4 23 26
5 24 28
6 25 29
7 26 30
Pl. a vakok 500/1.000. Azt követően, hogy a vakokat betették a játékosok, a kis vaknak 5.635, a nagy vaknak 2.865 zsetonja van. A kis vaknál 33, a nagy vaknál J4s van.
Az index kiszámítása:
Kis vak (2*3)+3+22=31
Nagy vak (2*11)+4+2=28
Az R szám 2.865/1.000=kb. 3
Mi a teendő?
A táblázat R=3 oszlopát nézve a kis vak számára push az ideális, ha az indexe eléri a 22-t, így ő all-in megy, míg a nagy vak számára call a legjobb válaszlépés, ha az ő indexe eléri a 24-t, így ő tartja a tétet.
A cikk írója hangsúlyozza, hogy a fenti optimumszámítás ugyan elméleti megközelítése a kérdésnek, de mindez a gyakorlatban hosszú távon a legoptimálisabb eredményt termeli az alkalmazói számára. Szerinte a nagy póker profik mind tisztában vannak a fenti elmélettel, és ők ennek is köszönhetik a kiváló eredményeiket.
Sok sikert mindenkinek!
Örülök, hogy lefordítottad, (csekély angoltudás hátránya)
és igen érdekes.. nemtudom gyakorlatban mennyire kivitelezhető, de lehet kis gyakorlat után megy könnyen mint az odds számítás. (végülis ez is az)
holnap ha játszok áttanulmányozom ujra, mindenesetre kösz :)
Ez a szisztéma sokkal lazább játékot követel meg, mint amit egy átlag játékos produkál, de a matematika szerint így optimális a heads up végén. Mindenesetre még nekem sincsenek statisztikáim arról, mennyivel lesz a játék mindettől nyereségesebb, de próbára teszem majd magam a közeljövőben.
Hmm, ezek szerint 7 bb-nél j4 sima push, érdekes.
Ez mennyivel jobb/másabb mint a Nash?
Ez mennyivel jobb/másabb mint a Nash?
én úgy tudom, hogy ez ugyan az, csak nem magolni kell a range-t, hanem ki lehet vele számolni.