Napi tervezet, avagy miben vagyunk a leggyengébbek?
- játék közben történő gondolkodás --->Megoldás : Epiman cikke a játék közbeni tervezésről
- Rangek meghatározása, oddsok kikalkulálása ---> Megoldás: Flopzilla beszerzése, tanulmányozása
- Betsizing, mikor mekkorát beteljünk? ---> Megoldás: ? (a közönség segítségét kérem)
- Fontosabb statisztikák norma értékeinek memorizálása ---> want2push cikke a HM statisztikákról
- játék közben a statisztikák (minden, az adott mintán értékelhető statisztika) figyelembevétele
Első körben, azt ezekből építkezve, elemenként fogok javítani a játékomon.
GL
Jó elgondolás. Mondjuk nem vagyok szakértő, de cashben szerintem jó sok hand kell valakiről, hogy releváns statokat mutasson a HM. Mikor nézek videó elemzéseket és mondják, hogy "őt jól ismerem már 15K handem van róla" na az szép teljesítmény. Sok sikert neked is hozzá:)
Igen alapvetően sok stat csak több ezer hand után jön ki, és akkor sem biztos, hogy épp minden ugyan úgy lesz, inkább itt arra fektetném a hangsúlyt, hogy minél jobban lássam, hogy mi-minek a mérőszáma, mi-mit-hogyan befolyásol, melyik statok hogyan kapcsolódnak össze és a többi. Köszönöm szépen :)
Hát ha valaki bírja akkor beleférhet, de nem gondolom, hogy a limitemen sokat kapnék ettől. Ha valaki NL100+ azt mondja, hogy na akkor grindtime, azt már meg tudom érteni, de NL10-en hiába keresek többet 2-3 óra alatt egy jó sessiönnel mint a munkabérem, akkor sem váltom meg a világot. Viszont egy egészséges 50k+ handet csak le kéne tolni havonta, hogy jó legyek a buli. Vagy hogyvanez, te mennyit játszol GStealer?
Az a helyzet, hogy munka, magánélet és sport mellett elég nehéz hozni a mennyiséget. De kell a 40-50k mert különben nem lesz meg az ütem, és kiesek a pixisből :) A 3-4 órás sessionöket 5 perces pihenőkkel simán bírom, tehát még ezzel sem lenne baj. Ügyesen kell beosztani, mert 1-1 óra is baromi sokat számít, az meg nagyon hamar elcsúszik. Ezen is dolgoznom kell, már vannak elgondolásaim ezzel kapcsolatban de még nem tudom, hogyan tudom emészthető formába önteni.
Mit csináljak ha függő vagyok?
A minap felütötte a fejét a probléma, ami minden pókeres életében eljön aki párkapcsolatban él. Miszerint hova a francba vagyok állandóan elkalandozva mint egy zombie a kecskefarmon?!...Őőő izé...
Hát, nem tudom ki hogyan van vele, de nekem állandóan a kártyán pörög az agyam. Hogyan tudom a lehető leghatékonyabban fejleszteni magam, hogyan tudom elmélyíteni a pókeres gondolatok alkotta struktúrákat amikben fellelhető a szakrális geometria minden csodája, és hasonló finomságok.
Akkor én most beteg vagyok?
Segítségül kértük Franszoá Gyipiő (Fanszia ideggyógyász) segítségét a kérdés megválaszolásában.
Gyipiő úr véleménye szerint ez egy nagyon komplex probléma ami az általános énkép és világkép összekapcsolódásának tisztázatlan képrejtvényében keresendő. De lássuk mit mondott erre Gyipiő Úr:
"...A delikvensnél tapasztalt tudati szintű torzulások, amelyek a gondolatok irányíthatatlan elburjánzását okozzák, ami által a tudat áthelyeződik a jövőbe, egy speciálisan összetett, de mégis hétköznapi félelemből eredeztethetőek. Ez a félelem felépül egyrészt egy képből amelyen az érintett saját önvalóját próbálja adaptálni valamilyen úton-módon az általa észlelt "valóságos" világba, másrészt pedig egy világképnek nevezett szubjektív struktúrából ami a totális materializmus és abszolút transzcendencia közt lüktetve produkálja azokat az impulzusokat, melynek hatására a páciens időről időre "átértékeli" a saját életre valóságának mivoltját. Egy kicsit hétköznapibb nyelven megfogalmazva, arról van szó, hogy a beteg kényszeresen próbál "megállni" a lábaim az életben de még nem sikerült konkrétan konstatálnia mi is ez az élet. Jelen esetben a munkájával kapcsolatban nincs semmiféle jövőképe, így más megoldás utána kutat, amit a kártyázásban talált meg. Mivel ez egy kritikus életszakasz, a lehető legnagyobb nyomás alá helyezve saját magát, próbálja megvalósítani mindenki álmát, egy szabad életet..."
Tehát akkor mondhatjuk azt doktor Úr, hogy ez a szenvedély egyrészt létszükség, másrészt az élvezet, és önbeteljesítés igényének kombinációja ami csak abban az esetben nevezhető betegségnek, ha egy keleti bölcs szemével tekintünk a világra?
"...Igen..."
Mit ajánl ilyen esetben, hogyan lehet helyettesíteni a betegségnek vélt állapotot, egy kiegyensúlyozott létállapotra?
"...Ez egy borzasztó összetett kérdés, pont úgy ahogy a többi is. De amit a legfontosabb lenne tudatosítani, hogy bármivel is találkozunk az életben, a legjobb teljesítmény tökéletes kiaknázását csak úgy érhetjük el, ha mindig a jelenbe fókuszálunk, legyen szó egy mosoly élvezetéről vagy a legbonyolultabb döntésről a poker asztalkoknál..."
A reggeli híreinket hallották. A stúdióban Franszóá Gyipiő és jómagam konverzációjának lehettek tanúi. Reméljük hasznos témával, és válaszokkal tudtunk szolgálni minden kedves látogatónak!
További szép napot!
#beahero#
Pár idézetet bevágnék ami talán segíthet:
"Feszült vagy? Annyira lefoglal a jövőhöz való eljutás, hogy a jelen csupán az odajutás eszközévé redukálódik? A feszültséget az okozza, hogy itt vagy, de ott szeretnél lenni, vagy hogy a jelenben vagy, de a jövőbe kívánkozol. Ez olyan hasadás, ami belül szétszakít. Ilyen belső hasadást létrehozni, és ezzel együtt élni őrültség. Hogy más is ezt teszi, attól még nem lesz kisebb őrültség."
"„Egy nap majd sikerül!” Figyelmed oly nagy részét köti le a célod, hogy a jelen pillanatot a végcélhoz való eljutás eszközévé redukálod? A tevékenységedből elveszi ez az örömet? Arra vársz, hogy elkezdhess élni? Ha ilyen hozzáállást - mentális mintát - alakítasz ki magadban, akkor bármit is szerzel meg vagy érsz el, a jelen sohasem lesz elég jó, a jövő mindig jobbnak fog tűnni. Tökéletes recept ez az állandó elégedetlenséghez és kielégületlenséghez, nem gondolod?"
"Látom szavaid igazságát, mégis továbbra is úgy vélem, hogy szükségünk van célokra. Máskülönben csak sodródnánk. Márpedig a cél ugyebár mindig a jövőt jelenti. Hogyan egyeztessük ezt össze a jelenben éléssel?
Amikor utazol, akkor természetesen hasznos, ha tudod, hogy hova mész vagy legalább a körülbelüli útirányt ismered. Azt azonban sose feledd, hogy az utazás során egyetlen ténylegesen valóságos dolog létezik: a lépés, amit éppen megteszel! Ez minden, ami létezik."
Akár egy kapcsoló a szívemben...beleborzongtam a soraid igazságába...Hálás köszönet Neked barátom!!
Nemrég olvastam én is ezt a könyvet és rengeteget tanultam belőle, és egyből beugrottak ezek a sorok, reméltem, hogy talán segít. Örülök, hogy így érzed! :)
Sikeresen átkapcsolt ez a pár sor. Lehet tudni, milyen könyvből valók a gondolatok?