Jöjjenek tehát az angol alkotók!
A következő képeken az Ő alkotásaikból teszek közé párat. Annyira egyértelmű, a karakterek megjelenítése, a környezet, a szín, és a stílus, hogy nem kell vájt fülűnek, de inkább vájt szeműnek lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy a képeket 19. századi angol piktorok készítették.
Hunt jól ismert brit művész. Műfajképeket festett, és gyakran állított ki privát galériákban. Hatvan éves korában képeit a London Royal Academynek ajándékozta. Humoros képeket is készített gyerekekről.
George Henry Andrews (1816-98)
Mérnöki végzettséget szerzett, de a rajzolást jobban kedvelte. Mivel korában még nem volt fényképezőgép, így könyvillusztrátorként kereste kenyerét. 1847-ben alkalmazta a patinás Illustrated London News. 60-ban elkísérte a walesi herceget amerikai útjára, ahol a legismertebb képét készítette a Niagara vízesésről. Leginkább a vízfestékes eljárást alkalmazta képeinél.
Georg Smithről nem áll rendelkezésemre információ. Illetve annyi ilyen nevű alkotó van, hogy nem sikerült utána járni, hogy pontosan melyik Smith alkotta ezt a képet.
John Burnett (1781v84-1868)
Vésnök fia, aki nem esett messze a fától, hiszen Ő is kitanulta a szakmát, és felvette mellé a festészetet is.
Skóciából Londonba tette át a székhelyét, és elismert portré és tájképfestőként dolgozott, a tehetős britt felső és középosztály számára. Rendszeresen kiállított a Royal Academynél is.
Amennyiben a könyvespolcodon megvan Walter Scott Waverley című munkája, nos annak illusztrálásához Burnett készítette vésnökként a nyomókliséket.
Nathaniel Spens (1838-1916)
Apja ácstanoncnak adta, amit elvégzett, majd fakereskedésbe fogott. Szabad idejében pedig kedvenc időtöltésével, a festészettel foglalkozott. Autodidakta módon tanult. Képeit önmaga árulta, kevés kiállítása volt galériákban. Mindenevő volt, festett tájat, megörökítette családtagjait, és rengeteg kikötőt-hajót is vászonra vetett.
Walter Dendy Sadler (1854-1923)
Már gyerekkorában tehetséget mutatott a rajzolás területén és 16 éves korában beiratkozik egy londoni művészeti iskolába. Utána viszont Németországba utazik tanulmányait továbbfejleszteni. Valószínűsítem, hogy ennek anyagi okai lehettek, a mester ingyen vállalta a képzést, vagy elnyerhetett egy pályázatot. Mert a németek soha nem számítottak nagyhatalomnak ezen a területen. Ekkor már Gallia illetve Párizs volt a művészvilág központja.
Képeinek többségén érezhető a beállítottság, mint ezen a munkáján is, ahol egy viktoriánus kori szalonbelsőben játszókat látunk.
Megemlítem még Robert Wylie-t és Rufus Wright munkáját
![Rufus Wright Rufus Wright](/files/images/original/3/3/7/8/5/3785.png)
Rufus Wright The Card Players című alkotása
Leonard Raven-Hill (1867-1942)
Festő és rajzoló. Kiállított a Royal Academyben 1889-ben. Legfőként újság és könyvillusztrátorként dolgozott. Még saját lapot is alapított, ahol sok humoros rajzzal jelentkezett.
Végül a legismertebb angol festő alkotásával zárom ezt a fejezetet. Bár nem készített alkotást a kártya témájában.
William Turner (1775-1851)
A romantika egyik utolsó képviselője, aki csodálatos akvarelleket készített. Sokan a realista festészet hírnökének tartják.
Borbély apja tanította az írás-olvasásra. Iskolába nem sokat járt, csak a művészettel foglalkozott. 20 éves korában, már rajzainak másolatait is megvették. A Királyi Akadémia teljes jogú tagjává választották, mindösszesen huszonhét évesen. Sokat tanulmányozta az időjárást és a tengert.
Kiállításokat tartott, de képeitől igen ritkán vált meg. A legtöbb vevőt elutasította. Gyűjteményét hazájára hagyta örökül.
Legismertebb képe: A Téméraire hadihajó utolsó útja a Temzén napnyugatakor
Jöjjenek a francia alkotók!
Még nem a nagyágyúkra gondolok, hanem a kevésbé ismertekre.
Lubin Baugin (kb 1612-1663)
Baugin már 17 évesen mester lett a St.-Germaine-i céhben. Egy évtizedet töltött Rómában, ahol tovább képezte magát. 1641-től haláláig Párizsban dolgozott. Főként vallásos témákat örökített meg. Azonban ezzel a csendéletével méltón kerül be összeállításomba.
A festményen, a szórakozás, öröm, élvezet látható. Koboz, alatta egy kottás könyv, dohányzacskó, egy pohár finom bor, egy míves zárszerkezetű sakktábla, három szál szegfű, amivel a kisasszonyok kegyét lehet elnyerni, egy pakli kártya, és a sok pénzt szimbolizáló tök látható.
Pierre Louis Dumesnil (1698-1781)
XV. Lajos udvarában dolgozó alkotó műve. A barokk szobabelsőben kellemes esti szórakozást tár elénk a művész.
Jean-Baptiste-Siméon Chardin (1699-1779)
A csendélet mesterének tartják Chardint. Párizsban született, és csak ritkán hagyta el a várost. 1728-ban választották az Académie Royale tagjává. Kora megbecsült művésze volt. Az uralkodó, XV. Lajos 1752-ben 500 livres nyugdíjat állapított meg neki, ami hatalmas pénz volt akkor. Öt év múlva egy lakást és stúdiót adományozott számára. 1770-ben a csillagászati összegű 1.400 livres nyugdíja, a legmagasabb volt az Akadémia tagjai között.
Nagyrészt autodidakta módon tanult. De nagy hatással voltak rá a németalföldi mesterek. Egyik időszakában kedvelt témája volt a játszó gyerek:
![The House of Cards The House of Cards](/files/images/original/3/3/7/7/7/3777.png)
Louis-Leopold Boilly (1761 - 1845)
Louis-Leopold Boilly apja egy szegény fafaragó volt. Ennek ellenére apja tanítatta, miközben tizenévesként festett már. 1785-ben elköltözött Párizsba. A kissé erotikus képei sok párizsi vevője között népszerű volt. 1794-ben az egyik festményét igen szemérmetlennek találta a jakobinus diktatúra, és bebörtönzéssel fenyegették meg őt.
Ezután Boilly elkezdett társadalmi színhelyeket festeni. Létrehozta a párizsi Szalon életmód képeit, és a kifejezés nagy részleteivel gesztikulált.
Ernest Meissonier (1815-1891)
Klasszicista szobrász és festő. Híresek a Napóleont és csatákat, katonákat ábrázoló képei. Már nyolc éves korában felfigyeltek rá, nagyszerű rajzai által.
1846-ban a Becsületrend lovagjává ütötték. Remélte, hogy professzorrá nevezik ki a École des Beaux-Arts-ban. Ez a vágya beteljesületlen maradt, mint ahogy képviselővé sem választották meg. Fia Jean Charles Meissonier szintén festő lett.
Meissonier - Game of Piquet
Adolphe Alexandre Lesrel (1839-1929)
Tudományos klasszicista festő.
A tudományos klasszicizmus megpróbálta összeolvasztani a romantikát és a neoklasszicizmust, hogy létre hozza a tökéletes stílust. Szigorú szabályok szerint dolgozik a művész. A téma precíz, aprólékos ábrázolása jellemzi úgy az előteret, mint a hátteret. A légköri hatások fényűzően sugárzóak.
A téma az arisztokrácia gondtalan vígsága, a kedélyes muskétás, az udvarias szeretet, és a felső társadalmi osztályok könnyelműsége volt.
Két, nagyon részletes és fényezett stílusban készült művét mutatom be.
![The Trump Card The Trump Card](/files/images/original/3/3/7/7/1/3771.png)
Adolphe Alexandre Lesrel - The Trump Card
Érdekesség, hogy a szereplők arcvonásai nagyon hasonlóak, szinte megegyeznek
![The Game of Cards The Game of Cards](/files/images/original/3/3/7/7/0/3770.png)
Adolphe Alexandre Lesrel - The Game of Cards
A következő képeken az Ő alkotásaikból teszek közé párat. Annyira egyértelmű, a karakterek megjelenítése, a környezet, a szín, és a stílus, hogy nem kell vájt fülűnek, de inkább vájt szeműnek lenni ahhoz, hogy megállapíthassuk, hogy a képeket 19. századi angol piktorok készítették.
Charles Hunt (1803-77)
Hunt jól ismert brit művész. Műfajképeket festett, és gyakran állított ki privát galériákban. Hatvan éves korában képeit a London Royal Academynek ajándékozta. Humoros képeket is készített gyerekekről.
![Charles Hunt Charles Hunt](/files/images/original/3/3/7/9/1/3791.png)
Charles Hunt - The Card Players
George Henry Andrews (1816-98)
Mérnöki végzettséget szerzett, de a rajzolást jobban kedvelte. Mivel korában még nem volt fényképezőgép, így könyvillusztrátorként kereste kenyerét. 1847-ben alkalmazta a patinás Illustrated London News. 60-ban elkísérte a walesi herceget amerikai útjára, ahol a legismertebb képét készítette a Niagara vízesésről. Leginkább a vízfestékes eljárást alkalmazta képeinél.
![George Henry George Henry](/files/images/original/3/3/7/9/0/3790.png)
George Henry Andrews - Kártyázók a szabadban
Georg Smithről nem áll rendelkezésemre információ. Illetve annyi ilyen nevű alkotó van, hogy nem sikerült utána járni, hogy pontosan melyik Smith alkotta ezt a képet.
![George Smith George Smith](/files/images/original/3/3/7/8/9/3789.png)
George Smith - The Card Players
John Burnett (1781v84-1868)
Vésnök fia, aki nem esett messze a fától, hiszen Ő is kitanulta a szakmát, és felvette mellé a festészetet is.
Skóciából Londonba tette át a székhelyét, és elismert portré és tájképfestőként dolgozott, a tehetős britt felső és középosztály számára. Rendszeresen kiállított a Royal Academynél is.
Amennyiben a könyvespolcodon megvan Walter Scott Waverley című munkája, nos annak illusztrálásához Burnett készítette vésnökként a nyomókliséket.
![John Burnett John Burnett](/files/images/original/3/3/7/8/8/3788.png)
John Burnett - Családi kártyaparti
Nathaniel Spens (1838-1916)
Apja ácstanoncnak adta, amit elvégzett, majd fakereskedésbe fogott. Szabad idejében pedig kedvenc időtöltésével, a festészettel foglalkozott. Autodidakta módon tanult. Képeit önmaga árulta, kevés kiállítása volt galériákban. Mindenevő volt, festett tájat, megörökítette családtagjait, és rengeteg kikötőt-hajót is vászonra vetett.
![Nathaniel Spens Nathaniel Spens](/files/images/original/3/3/7/8/7/3787.png)
Nathaniel Spens - The Card Players
Walter Dendy Sadler (1854-1923)
Már gyerekkorában tehetséget mutatott a rajzolás területén és 16 éves korában beiratkozik egy londoni művészeti iskolába. Utána viszont Németországba utazik tanulmányait továbbfejleszteni. Valószínűsítem, hogy ennek anyagi okai lehettek, a mester ingyen vállalta a képzést, vagy elnyerhetett egy pályázatot. Mert a németek soha nem számítottak nagyhatalomnak ezen a területen. Ekkor már Gallia illetve Párizs volt a művészvilág központja.
Képeinek többségén érezhető a beállítottság, mint ezen a munkáján is, ahol egy viktoriánus kori szalonbelsőben játszókat látunk.
![Walter Dendy Walter Dendy](/files/images/original/3/3/7/8/6/3786.png)
Walter Dendy Sadler - Játék a szalonban
Megemlítem még Robert Wylie-t és Rufus Wright munkáját
![Rufus Wright Rufus Wright](/files/images/original/3/3/7/8/5/3785.png)
Rufus Wright The Card Players című alkotása
![Robert Wylie Robert Wylie](/files/images/original/3/3/7/8/4/3784.png)
Robert Wylie Brit kártyások című alkotása
Leonard Raven-Hill (1867-1942)
Festő és rajzoló. Kiállított a Royal Academyben 1889-ben. Legfőként újság és könyvillusztrátorként dolgozott. Még saját lapot is alapított, ahol sok humoros rajzzal jelentkezett.
![Leonard Raven Leonard Raven](/files/images/original/3/3/7/8/3/3783.png)
Leonard Raven - Hill Who Doubled No Trumps
Végül a legismertebb angol festő alkotásával zárom ezt a fejezetet. Bár nem készített alkotást a kártya témájában.
William Turner (1775-1851)
A romantika egyik utolsó képviselője, aki csodálatos akvarelleket készített. Sokan a realista festészet hírnökének tartják.
Borbély apja tanította az írás-olvasásra. Iskolába nem sokat járt, csak a művészettel foglalkozott. 20 éves korában, már rajzainak másolatait is megvették. A Királyi Akadémia teljes jogú tagjává választották, mindösszesen huszonhét évesen. Sokat tanulmányozta az időjárást és a tengert.
Kiállításokat tartott, de képeitől igen ritkán vált meg. A legtöbb vevőt elutasította. Gyűjteményét hazájára hagyta örökül.
Legismertebb képe: A Téméraire hadihajó utolsó útja a Temzén napnyugatakor
![W. Turner W. Turner](/files/images/original/3/3/7/8/2/3782.png)
A Téméraire hadihajó utolsó útja a Temzén napnyugatakor
Jöjjenek a francia alkotók!
Még nem a nagyágyúkra gondolok, hanem a kevésbé ismertekre.
Lubin Baugin (kb 1612-1663)
Baugin már 17 évesen mester lett a St.-Germaine-i céhben. Egy évtizedet töltött Rómában, ahol tovább képezte magát. 1641-től haláláig Párizsban dolgozott. Főként vallásos témákat örökített meg. Azonban ezzel a csendéletével méltón kerül be összeállításomba.
A festményen, a szórakozás, öröm, élvezet látható. Koboz, alatta egy kottás könyv, dohányzacskó, egy pohár finom bor, egy míves zárszerkezetű sakktábla, három szál szegfű, amivel a kisasszonyok kegyét lehet elnyerni, egy pakli kártya, és a sok pénzt szimbolizáló tök látható.
![Lubin Baugin Lubin Baugin](/files/images/original/3/3/7/8/1/3781.png)
Lubin Baugin - Csendélet
Pierre Louis Dumesnil (1698-1781)
XV. Lajos udvarában dolgozó alkotó műve. A barokk szobabelsőben kellemes esti szórakozást tár elénk a művész.
![Pierre Louis Pierre Louis](/files/images/original/3/3/7/8/0/3780.png)
Pierre Louis Dumesnil - Kártya a szalonban
Jean-Baptiste-Siméon Chardin (1699-1779)
![Jean Baptiste Simeon Chardin Jean Baptiste Simeon Chardin](/files/images/original/3/3/7/7/9/3779.png)
Önarckép
A csendélet mesterének tartják Chardint. Párizsban született, és csak ritkán hagyta el a várost. 1728-ban választották az Académie Royale tagjává. Kora megbecsült művésze volt. Az uralkodó, XV. Lajos 1752-ben 500 livres nyugdíjat állapított meg neki, ami hatalmas pénz volt akkor. Öt év múlva egy lakást és stúdiót adományozott számára. 1770-ben a csillagászati összegű 1.400 livres nyugdíja, a legmagasabb volt az Akadémia tagjai között.
Nagyrészt autodidakta módon tanult. De nagy hatással voltak rá a németalföldi mesterek. Egyik időszakában kedvelt témája volt a játszó gyerek:
![The House of Cards The House of Cards](/files/images/original/3/3/7/7/8/3778.png)
![The House of Cards The House of Cards](/files/images/original/3/3/7/7/7/3777.png)
Bizonyíthatóan nagy hatással volt a modern művészeter is. Paul Cezanne, Edouard Manet, Henri Matisse tanulmányozták, és ihletett merítettek munkáiból.
Louis-Leopold Boilly (1761 - 1845)
Louis-Leopold Boilly apja egy szegény fafaragó volt. Ennek ellenére apja tanítatta, miközben tizenévesként festett már. 1785-ben elköltözött Párizsba. A kissé erotikus képei sok párizsi vevője között népszerű volt. 1794-ben az egyik festményét igen szemérmetlennek találta a jakobinus diktatúra, és bebörtönzéssel fenyegették meg őt.
Ezután Boilly elkezdett társadalmi színhelyeket festeni. Létrehozta a párizsi Szalon életmód képeit, és a kifejezés nagy részleteivel gesztikulált.
![Louis-Leopold-Boilly-Inn Louis-Leopold-Boilly-Inn](/files/images/original/3/3/7/7/6/3776.png)
Louis-Leopold Boilly - Inn Scene
Ernest Meissonier (1815-1891)
![Ernest-Meissonier Ernest-Meissonier](/files/images/original/3/3/7/7/5/3775.png)
Ernest Meissonier fotó
Klasszicista szobrász és festő. Híresek a Napóleont és csatákat, katonákat ábrázoló képei. Már nyolc éves korában felfigyeltek rá, nagyszerű rajzai által.
![Napoleon Napoleon](/files/images/original/3/3/7/7/4/3774.png)
Meissonier - Napóleon a téli hadjáratban
A művész nagy figyelemmel tanulmányozta a természetet. Kora elismert alkotója volt, sok kiállításon kaptak helyet alkotásai. Még az önmenedzseléshez is értett, jó áron tudta értékesíteni a munkáit.![Ernest-Meissonier Ernest-Meissonier](/files/images/original/3/3/7/7/3/3773.png)
Meissonier - Piquet Seriren
1846-ban a Becsületrend lovagjává ütötték. Remélte, hogy professzorrá nevezik ki a École des Beaux-Arts-ban. Ez a vágya beteljesületlen maradt, mint ahogy képviselővé sem választották meg. Fia Jean Charles Meissonier szintén festő lett.
![Ernest-Meissonier Ernest-Meissonier](/files/images/original/3/3/7/7/2/3772.png)
Adolphe Alexandre Lesrel (1839-1929)
Tudományos klasszicista festő.
A tudományos klasszicizmus megpróbálta összeolvasztani a romantikát és a neoklasszicizmust, hogy létre hozza a tökéletes stílust. Szigorú szabályok szerint dolgozik a művész. A téma precíz, aprólékos ábrázolása jellemzi úgy az előteret, mint a hátteret. A légköri hatások fényűzően sugárzóak.
A téma az arisztokrácia gondtalan vígsága, a kedélyes muskétás, az udvarias szeretet, és a felső társadalmi osztályok könnyelműsége volt.
Két, nagyon részletes és fényezett stílusban készült művét mutatom be.
![The Trump Card The Trump Card](/files/images/original/3/3/7/7/1/3771.png)
Adolphe Alexandre Lesrel - The Trump Card
Érdekesség, hogy a szereplők arcvonásai nagyon hasonlóak, szinte megegyeznek
![The Game of Cards The Game of Cards](/files/images/original/3/3/7/7/0/3770.png)
Adolphe Alexandre Lesrel - The Game of Cards