Kedden délelőtt az egyik barátom átküldött nekem egy levelet, amelynek tárgya az volt, hogy Kaló Dénes a Közgázon tart majd este egy előadást pókertémában. Nem sokat gondolkodtam, egyből átszerveztem a délutánomat és estémet, mert nagyon kíváncsi voltam arra, hogy milyen előadást tart, és őszintén szólva arra is, hogy mennyi embert érdekel a dolog.
15 perccel a kezdés előtt az Egyetem egyik nagy előadójába belépve még találtam ugyan üres helyet, de látszott, hogy itt bizony pótszékekre is szükség lesz, és ez a várakozásom be is igazolódott, a terem teljesen megtelt, méghozzá olyannyira, hogy egy órával a kezdés előtt már alig lehetett levegőt kapni. Meg kell hogy mondjam Nektek, hogy én nem igazán emlékszem olyan előadásra az Egyetemen eltöltött öt évemből, amikor ennyire tele lett volna egy előadó...na jó, talán a választások előtti miniszterelnök-jelölt vitán. Tény ami tény, a póker népszerű és nagyon sok embert érdekel, ami jó hír.
Az előadás előtt már megfogalmaztam magamban egy-két kérdést, és elgondoltam, hogy majd először írok a pozítív benyomásaimról, majd a negatívakról. Ez a tervem kudarcba fulladni látszik, mert egyszerűen nem tudok negatívumokat írni, ezt bocsássátok meg nekem. Akik ismernek, tudják, hogy általában mindenkit kritizálok, sokszor túlságosan nyíltan is, de itt most nem tudok mit. Dénes teljesen magával ragadott a pozitívizmusával, az életről és a pókerről alkotott reális képével és leginkább azzal, hogy mennyire tudatosan érte el azt, amit elért a munkában és a játékban egyaránt. Nem is akarom feleslegesen szaporítani a szót, úgysem rám vagytok kíváncsiak.
Az alábbiakban részleteket olvashattok az előadásból, amely kérdés-felelet formájában zajlott. Az összefoglalót két részletben tesszük közzé, most az első részt olvashatjátok.
Dénes belépve a következőket mondja: "Először is elnézést kérek, mert kicsit jobban izgulok, mint a döntő asztalon, de valahogyan túl fogok jutni rajta. Szerintem kérdezzetek!"
Kérdés: "Mit csináltál a póker előtt?"
Kaló Dénes: "A Közgázra jártam, pontosabban ez így talán egy kicsit túlzás, hogy jártam, de itt voltam nappali tagozatos hallgató. Sokat teniszeztem, de ezt abbahagytam"
Kérdés: "A Monte Carlo-i verseny döntőjében az első két órában nem nagyon játszottál. Ez miért volt, nem jöttek a lapok, vagy csak más stílust alkalmaztál?"
Kaló Dénes: "Igen, ez jó kérdés! Amikor végigolvastam a fórumokat, akkor ott is ezeket kérdezgették, és azt írták sokan, hogy talán azért van, mert gyengén játszom, vagy félek, de ez butaság, hiszen én nagyon jól tudtam, hogy mit csinálok, és sok külföldi profi elismerően is nyilatkozott, amikor láttak. Az első időszakban mutatott passzív játékomnak két alapvető oka volt: Egyrészt nagyon rossz lapokat kaptam, amivel nem lett volna értelme hívnom, másrészt pedig gyakorlatilag hét profival ültem egy asztalnál, ahol mindenki elkönyvelte, hogy én fogok először kiesni. Ezek a vérbeli profik alapvetően úgy álltak hozzá, hogy amikor gyengeséget éreznek, akkor olyan nagyokat emelnek vissza, hogy nem tudok majd velük játszani. Az első két-három óra alapvető feladata tehát nekem az volt, hogy elhitessem velük, hogy ha én emelek, akkor nekem lapom van. Ez sikerült is!
Kérdés: "Mit teszel a Tilt ellen, hogyan védekezel ellene?"
Kaló Dénes: "Általában elmegyek sétálni, az rajtam nagyon sokat segít. Játék közben pedig zenét hallgatok, elsősorban nyugodt ritmusokat, mint például Cafe Del Mar-t, vagy Buddha Bar-t. Egyébként picit be is beszéltem magamnak, hogy miután a Badeni EPT-n is ezeket hallgattam, és ott sikerült, így most is ezeket kell hallgatnom, és ismét sikerülni fog! Sajnos a döntő asztalon azonban nem lehet zenét hallgatni, így itt a telefonomat nyomogattam és a sok-sok beérkező sms-t olvasgattam. Nagyon sokan szurkoltak otthonról, köszönet nekik!"
Kérdés: "Hogyan tanultál meg pókerezni, mit tettél, hogy idáig eljuthass?"
Kaló Dénes: "Az igazság az, hogy én nem könyvekből tanultam. A munkám jellegéből adódóan nagyon sok mindent tudtam hasznosítani a pókerben, amit ott megtanulhattam. A tőzsde, illetve a devizapiac nagyon hasonló a pókerhez: a veszteségeket minimalizálni, míg a nyereségeket pedig maximalizálni kell. Ráadásul mind a pókerben, mind a tőzsdén nagyon fontos, hogy sose veszítsük el a tőkénket. Sajnos sokan itt hibáznak. Egyébként heti kétszer cash-game-et is játszok, és itt is nagyon sokat felszedtem magamra "
Kérdés: "Melyik teremben játszol?"
Kaló Dénes: "Versenyezni a PokerStarson szoktam, cash-gamezni pedig a Full Tilten.
Kérdés: "Milyen játékokat szoktál játszani?"
Kaló Dénes: "Nagyon szeretem az Omaha-t, mert az a legakciódúsabb játék. Szerintem egyébként a pókervilág olyan irányba fog fejlődni, hogy egyre többen fogják majd ezt a játékot játszani, hiszen olyan izgalmas. Mindazonáltal azt gondolom, hogy a Texas Hold'em fent fog maradni egyszerűsége miatt, hiszen ezt a játékot gyakorlatilag percek alatt meg lehet tanulni. Az én édesanyám például még nem nagyon pókerezett, de a Monte Carlo-i EPT döntő asztalán kint volt nekem szurkolni, és a verseny vége felé már egészen jól tudta a szabályokat."
Kérdés: "Az a türelmes játék, amit a döntő asztalon láthattunk tőled, mennyire volt jellemző a játékodra általánosságban? Volt annyira deep stack a tournament, hogy ez kifizetődő volt?"
Kaló Dénes: "Ez a verseny nagyon deepstack volt, a struktúra miatt igen sok mozgásterünk volt. Végig türelmesen játszottam, mert azt gondolom, hogy ilyenkor ez a legkifizetődőbb. Bele lehet menni persze csatákba, de szerintem nincs értelme. Nagyon sok király párt láttam például repülni a flop előtt, az emberek nem akarnak egy partira mindent feltenni, féltek az ászoktól. Persze a verseny bizonyos szakaszaiban én is váltottam, és sokszor lazán játszottam. Cash-game-ben egyébként másképpen játszom, sokkal agresszívabb vagyok, hiszen ha itt valami balul sül el, akkor bele tudok nyúlni a zsebembe és újra kezdeni. Egy tornán csinálsz egy bakit és véged van."
Kérdés: "Tervezed-e, hogy indulsz a WSOP-n?"
Kaló Dénes: "Ezt a kérdést már sokszor feltettem magamnak, de az a helyzet, hogy elég sokat dolgozom, és nem biztos, hogy erre most lesz időm. Amikor az ember úgy dönt, hogy kimegy Amerikába, akkor azért rászán két-három hetet, esetemben már csak azért is, mert én még nem voltam. Félek, hogy ez idén nem fog beleférni, de a jövőben nagyon szeretnék majd elindulni. Nagy élmény lehet, már ezen az EPT-n is nagyon jó hangulat volt, akkor milyen lehet a WSOP-n!"
Kérdés: "Amennyiben választhatnál, hogy megnyered a következő EPT-t és a vele járó - tegyük fel - kétmillió eurót, vagy egy este egy cash-game asztalon ötmillió eurót nyerhetnél, akkor melyiket választanád?"
Kaló Dénes: "Egyértelműen a pénzt választanám, és őszintén szólva nem tudom ki az, aki azt mondaná, hogy nem amellett döntene. Azért mindenki a pénzért dolgozik, vagy nem? Persze a játékért játszom, ez igaz, de nekem a verseny győzelme talán nem jelent annyit. Például nem zavar, hogy két második helyem van, ezzel meg vagyok elégedve, és azt mondom, hogy sokkal inkább egy jó játékkal szerzett második hely, mint egy rossz játékkal szerzett első. A versenyen az az igazi élmény, hogy micsoda játékosokkal játszhatsz együtt! A nagy nevek, akiket a tv-ben látsz, szinte mind ott vannak, egyszerűen fantasztikus volt Esfandiarival együtt játszani. Mindenki nagyon jó fej, nem is nagyon lehet ezt leírni, teljesen más, mint amit itthon tapasztaltam. Sok profival összebarátkoztam, és nagyon örültem, hogy nekem drukkoltak a döntő asztalon. Sajnos itthon sokan gyűlölködnek az asztalnál, ezt kint nem éreztem."
Kérdés: "Beszélj egy picit a szériákról, és arról, hogy mennyire befolyásolja a munkád a pókerben mutatott eredményeidet!"
Kaló Dénes: "Na igen, általában nagyon komoly szériáim szoktak lenni, melyek 1-2, sőt akár 6 hónapig is eltartanak. Arra próbálok figyelni, hogy ha egy nap például vesztek a tőzsdén, akkor nem játszom este pókert, nehogy még véletlenül is úgy álljak hozzá, hogy azonnal vissza akarjam nyerni. Ez alapvetően butaság, ezt el kell felejteni! Sokan így tradelnek, vagy pókereznek, de ez alapvető hiba, pont így lehet multiplikálni a veszteségeket."
Kérdés: "A póker és a sport között szerinted milyen összefüggések vannak?"
Kaló Dénes: "Nagyon sokan gondolják, hogy baromi egyszerű egy ilyen versenyt, mint a Monte Carlo-i EPT megnyerni. De ez nem így van, óriási kitartás, állóképesség kell hozzá. Példának okáért Monte Carloban az összes profi, mint például Patrik Antonius, reggel egyből elment futni, vagy teniszezni. 13 órát végigülni és koncentrálni nem egyszerű, erre komolyan fel kell készülni, egy ilyen verseny nagyon kimerítő. Egyébként én is terveztem, hogy majd elkezdek futni, de sajnos a verseny előtt beteg lettem és nem igazán tudtam rá így felkészülni. Egyébként megint elkezdtem most teniszezni, amit nagyon imádok!"
Kérdés: "Ki a kedvenc játékosod?"
Kaló Dénes: "Patrik Antonius az egyik kedvencem, aki egy nagyon agresszív és jó játékos. A másik pedig Antonio Esfandiari, nagyon nagy megtiszteltetés volt vele egy asztalon játszani! Egyébként volt is egy érdekes szituációm Esfandiari ellen, amikor éppen odaültették az asztalomhoz egy nagyon agresszív figura ellen játszottam. JK lapjaim voltak, egyszínűek, amikor egy preflop emelt partiban AQ2 flop jött, amire hívott egy nagyot, amit megadtam. A turn-re még egy ász jött, amibe megint belehívott, és én megadtam a hívását. A river érdektelen lap volt, amibe megint hívott az ellenfél, és én körülbelül fél óra gondolkodás után megadtam az emelést király magassal, annak ellenére, hogy igencsak rosszul álltam volna a parti után. A megérzésem szerencsére beigazolódott, TJ volt nála és én vittem a potot...Ekkor Esfandiari csak nézett és azt mondta, hogy na jó, akkor ő soha nem fog ezentúl rámblöffölni. Persze nagy kópé az Esfandiari, mert rögtön ezután belémblöffölt, ami nem jött össze neki, mert én megadtam az emelést. Erre azt mondta, hogy oké, akkor most ezt tényleg abba fogja hagyni. És nem is blöffölt többé ellenem."
Kaló Dénes egyetemi előadását hamarosan folytatjuk a második, záró résszel!
