Az elsősorban cash game specialistaként számon tartott amerikai Matt Giannetti már a WSOP Main Eventen is meggyőző teljesítményt nyújtott, és megérdemelten jutott be a November Nine tagok közé, vagyis a kilencfős világbajnoki döntő asztalra, amelyen a 3. helyről kezdi a játékot. Már ekkor sokan úgy gondolták, Ben Lamb mellett ő számít a legnagyobb esélyesnek, szeptemberben pedig újabb remek teljesítménnyel erősítette ezeket a véleményeket, megnyerte a WPT Málta főversenyét (€200.000).
Giannetti legutóbb, kevéssel a WPT Málta főversenye előtt, Brian Pempus szakújságírónak nyilatkozott, az alábbiakban az interjú fordítását olvashatjátok.
Kezdjük a WSOP nyári szakaszával. Hogyan alakultak a napjaid, amíg eljutottál a döntőig?
Az 1. napot 26.500-zal zártam, amivel tulajdonképpen nem voltam elégedetlen, mert kevés jó lehetőségem volt a stackem építésére. A 2. napot 79.900-zal fejeztem be, ennek természetesen még inkább örültem. A 3. napon aztán 253.000-re mentem fel, majd a negyediken közel kerültem a kieséshez, 114.000-re zuhantam vissza, miközben a következő napot 5.000/10.000 vakokkal kezdtük. Ennek ellenére nagyon jól sikerült az 5. nap, 1,9 millióval zártam (ez az ESPN WSOP Main Event összefoglalójában is nyomon követhető). A 6. napon 7,9 milliót csomagoltam el, innen már egészen a döntőig harcban álltam a chipleader pozícióért.
Mesélnél kicsit a cash game pályádról? Mennyire tudod az ott megszerzett tapasztalatokat átültetni a tornajátékba?
Még a gimiben kezdtem pókerezni a haverokkal, $10 és $20 játékokat toltunk, amiben elég jól szerepeltem. Az egyik ilyen pókeres barátom tartozott 40 dollárral, amit egy online teremben küldött át, így próbáltam ki az internetes játékot. Először $0,10/$0,25 asztalokhoz ültem be, és három héttel később már $3/$6 téten játszottam, ami gyakorlatilag high stakes-nek számított a teremben akkoriban. Nagyon gyorsan fejlődtem és a mezőny is gyenge volt. Szóval mondhatom, hogy online cash game játékosként indult a pályám, de amikor 21 éves lettem, átváltottam az élő játékra, igaz, azért az internetes asztaloknál is megfordulok. Ez a váltás teljesen megváltoztatta a játékról alkotott képemet. Teljesen más az online és az élő póker. Nagyon nehéz őket együtt művelni, régebben nem is ment, szükségem volt arra, hogy jobban rákoncentráljak valamelyikre. Nagyon élvezem az élő pókerrel töltött órákat. Nem hagyatkozhatsz csupán az érzéseidre, de hogyha az emelési szokások alapján feltételezett dolgok egybevágnak a megérzéseddel, sokkal erősebb readed alakul ki az ellenfélen. A rengeteg órának köszönhetően, amit az elmúlt hat év során az élő cash game asztaloknál töltöttem, hatalmasat fejlődtem például a time tellek terén, jól érzek rá, mikor bizonytalanodik el valaki, amit azonnal kihasználok. Kedvezőnek tartom, hogy eléggé deepen kezdjük a WSOP Main Event novemberi döntőjét. Nekem 50-en nagyvakom van, és a többieknek sincs rossz stackjük, szóval jódarabig nem csap át valami all-in fesztiválba a játék. Ez pedig lehetőséget ad nekem arra, hogy használjam azokat a képességeket, amik a legfőbb erősségeim.
Mennyivel lett keményebb a cash game mezőny az elmúlt években, mind élőben, mind online?
Manapság már sokkal nehezebb előre jutni, mint annak idején. Sokkal több a veszélyes, nagyon nehéz ellenfél, mert ma már nagyon könnyen hozzáférhetőek azok a stratégiák, amik alapján magas szinten megtanulható a póker. Az élő játékban is fontossá vált a jó asztalválasztás, online pedig ez életbevágó jelentőségűvé vált. Ráadásul kialakult egy amolyan klikkesedés, a legjobb játékokba csak akkor kerülhetsz be, ha meghívnak. Amúgy a Main Eventig csapnivalóan szerepeltem a nyáron, ezért elég sok cash game-et játszottam, és nagyon örültem annak, amit láttam. Sok volt az akció, az asztal, úgy tűnt, jó irányba mozdult az élő játék, valószínűleg ez a Fekete Péntek miatt is van.
Régebben mindig a lehető legmagasabb téten akartam pókerezni, mára viszont ez teljesen átalakult, a játékszelekción múlik minden. Nem foglalkozom az egómmal, alacsonyabb téteken pókerezem, ha úgy gondolom, hosszútávon ez hoz számomra több profitot. Sosem határozom meg, hogy milyen téten fogok játszani, egyszerűen lemegyek a kaszinóba, és megnézem, milyen asztalok futnak. Nem a tét nagyságára alapozva választok.
Milyen tervvel készülsz novemberre? Illetve amiatt, hogy ekkora eredményt értél el a világbajnokságon, változtattál cash game játékodon? Mihez kezdenél, ha megnyernéd a Main Eventet?
A közeljövő terve, hogy indulok a WSOPE-n. Már nagyon várom, hiszen ott beszélhetek néhány olyan játékossal, akikkel jóban vagyok, és van tapasztalatuk a világbajnoki döntő asztalon való játékban. Elég jóban vagyok Michael Mizrachival, Chino Rheemmel és John Racenerrel. Tudom, hogy ők is kedvelnek engem, a legjobbat akarják nekem, ezért tőlük biztos, hogy jó tanácsokat fogok kapni.
Az eredmény nem változtatott a játékstílusomon. Nem hiszem, hogy jó volna, ha a megnyert pénz nagysága befolyásolná a játékomat, mint ahogy az sem, ha az befolyásolná a döntéseimet, hogy esetleg a bankrollomhoz mérten magasabb téten pókerezem. Mint már mondtam, ha olyan asztalnál találom meg a legjobb játékot, ahol iszonyúan magas a tét, függetlenül ettől oda fogok leülni. Viszont nem ugranék bele mondjuk egy High Stakes Poker showba, ahol nagyon kemény az asztaltársaság, csak azért, hogy bizonyítsak magamnak. Egy csomó srác törekszik arra, hogy nevet szerezzen magának, viszont engem ez nem érdekel, én pénzért pókerezem, és ez sosem fog megváltozni.
A távolabbi jövőben is pókeresként látom magam, remélem ez nagyon-nagyon sokáig így lesz még. Azt viszont nem bánnám, ha eközben néhány millió dollárom a bankban pihenne, néhány millió meg befektetésekben, és ezekből is szép bevételem származna. Jó volna, ha megengedhetném magamnak, hogy akár hónapokig ne pókerezzek, ha úgy érzem, szünetre van szükségem. De imádom ezt a játékot, a dinamikáját és a tanulási folyamatot, ahogy egyre jobbá és jobbá válsz. Amikor valamibe rengeteg energiát fektetsz, és érzed, ahogy megtérül, az semmi máshoz nem hasonlítható boldogság.
Kissé elégedetlen Giannetti interjú (angol nyelvű) a WPT Málta győzelem után:
Kapcsolódó írásunk:
A November Nine tagja - USCphildo interjú
További interjúk a Póker Akadémián
Giannetti legutóbb, kevéssel a WPT Málta főversenye előtt, Brian Pempus szakújságírónak nyilatkozott, az alábbiakban az interjú fordítását olvashatjátok.
Matt Giannetti
Kezdjük a WSOP nyári szakaszával. Hogyan alakultak a napjaid, amíg eljutottál a döntőig?
Az 1. napot 26.500-zal zártam, amivel tulajdonképpen nem voltam elégedetlen, mert kevés jó lehetőségem volt a stackem építésére. A 2. napot 79.900-zal fejeztem be, ennek természetesen még inkább örültem. A 3. napon aztán 253.000-re mentem fel, majd a negyediken közel kerültem a kieséshez, 114.000-re zuhantam vissza, miközben a következő napot 5.000/10.000 vakokkal kezdtük. Ennek ellenére nagyon jól sikerült az 5. nap, 1,9 millióval zártam (ez az ESPN WSOP Main Event összefoglalójában is nyomon követhető). A 6. napon 7,9 milliót csomagoltam el, innen már egészen a döntőig harcban álltam a chipleader pozícióért.
Mesélnél kicsit a cash game pályádról? Mennyire tudod az ott megszerzett tapasztalatokat átültetni a tornajátékba?
Még a gimiben kezdtem pókerezni a haverokkal, $10 és $20 játékokat toltunk, amiben elég jól szerepeltem. Az egyik ilyen pókeres barátom tartozott 40 dollárral, amit egy online teremben küldött át, így próbáltam ki az internetes játékot. Először $0,10/$0,25 asztalokhoz ültem be, és három héttel később már $3/$6 téten játszottam, ami gyakorlatilag high stakes-nek számított a teremben akkoriban. Nagyon gyorsan fejlődtem és a mezőny is gyenge volt. Szóval mondhatom, hogy online cash game játékosként indult a pályám, de amikor 21 éves lettem, átváltottam az élő játékra, igaz, azért az internetes asztaloknál is megfordulok. Ez a váltás teljesen megváltoztatta a játékról alkotott képemet. Teljesen más az online és az élő póker. Nagyon nehéz őket együtt művelni, régebben nem is ment, szükségem volt arra, hogy jobban rákoncentráljak valamelyikre. Nagyon élvezem az élő pókerrel töltött órákat. Nem hagyatkozhatsz csupán az érzéseidre, de hogyha az emelési szokások alapján feltételezett dolgok egybevágnak a megérzéseddel, sokkal erősebb readed alakul ki az ellenfélen. A rengeteg órának köszönhetően, amit az elmúlt hat év során az élő cash game asztaloknál töltöttem, hatalmasat fejlődtem például a time tellek terén, jól érzek rá, mikor bizonytalanodik el valaki, amit azonnal kihasználok. Kedvezőnek tartom, hogy eléggé deepen kezdjük a WSOP Main Event novemberi döntőjét. Nekem 50-en nagyvakom van, és a többieknek sincs rossz stackjük, szóval jódarabig nem csap át valami all-in fesztiválba a játék. Ez pedig lehetőséget ad nekem arra, hogy használjam azokat a képességeket, amik a legfőbb erősségeim.
Mennyivel lett keményebb a cash game mezőny az elmúlt években, mind élőben, mind online?
Manapság már sokkal nehezebb előre jutni, mint annak idején. Sokkal több a veszélyes, nagyon nehéz ellenfél, mert ma már nagyon könnyen hozzáférhetőek azok a stratégiák, amik alapján magas szinten megtanulható a póker. Az élő játékban is fontossá vált a jó asztalválasztás, online pedig ez életbevágó jelentőségűvé vált. Ráadásul kialakult egy amolyan klikkesedés, a legjobb játékokba csak akkor kerülhetsz be, ha meghívnak. Amúgy a Main Eventig csapnivalóan szerepeltem a nyáron, ezért elég sok cash game-et játszottam, és nagyon örültem annak, amit láttam. Sok volt az akció, az asztal, úgy tűnt, jó irányba mozdult az élő játék, valószínűleg ez a Fekete Péntek miatt is van.
Régebben mindig a lehető legmagasabb téten akartam pókerezni, mára viszont ez teljesen átalakult, a játékszelekción múlik minden. Nem foglalkozom az egómmal, alacsonyabb téteken pókerezem, ha úgy gondolom, hosszútávon ez hoz számomra több profitot. Sosem határozom meg, hogy milyen téten fogok játszani, egyszerűen lemegyek a kaszinóba, és megnézem, milyen asztalok futnak. Nem a tét nagyságára alapozva választok.
Milyen tervvel készülsz novemberre? Illetve amiatt, hogy ekkora eredményt értél el a világbajnokságon, változtattál cash game játékodon? Mihez kezdenél, ha megnyernéd a Main Eventet?
A közeljövő terve, hogy indulok a WSOPE-n. Már nagyon várom, hiszen ott beszélhetek néhány olyan játékossal, akikkel jóban vagyok, és van tapasztalatuk a világbajnoki döntő asztalon való játékban. Elég jóban vagyok Michael Mizrachival, Chino Rheemmel és John Racenerrel. Tudom, hogy ők is kedvelnek engem, a legjobbat akarják nekem, ezért tőlük biztos, hogy jó tanácsokat fogok kapni.
Az eredmény nem változtatott a játékstílusomon. Nem hiszem, hogy jó volna, ha a megnyert pénz nagysága befolyásolná a játékomat, mint ahogy az sem, ha az befolyásolná a döntéseimet, hogy esetleg a bankrollomhoz mérten magasabb téten pókerezem. Mint már mondtam, ha olyan asztalnál találom meg a legjobb játékot, ahol iszonyúan magas a tét, függetlenül ettől oda fogok leülni. Viszont nem ugranék bele mondjuk egy High Stakes Poker showba, ahol nagyon kemény az asztaltársaság, csak azért, hogy bizonyítsak magamnak. Egy csomó srác törekszik arra, hogy nevet szerezzen magának, viszont engem ez nem érdekel, én pénzért pókerezem, és ez sosem fog megváltozni.
A távolabbi jövőben is pókeresként látom magam, remélem ez nagyon-nagyon sokáig így lesz még. Azt viszont nem bánnám, ha eközben néhány millió dollárom a bankban pihenne, néhány millió meg befektetésekben, és ezekből is szép bevételem származna. Jó volna, ha megengedhetném magamnak, hogy akár hónapokig ne pókerezzek, ha úgy érzem, szünetre van szükségem. De imádom ezt a játékot, a dinamikáját és a tanulási folyamatot, ahogy egyre jobbá és jobbá válsz. Amikor valamibe rengeteg energiát fektetsz, és érzed, ahogy megtérül, az semmi máshoz nem hasonlítható boldogság.
Kissé elégedetlen Giannetti interjú (angol nyelvű) a WPT Málta győzelem után:
Kapcsolódó írásunk:
A November Nine tagja - USCphildo interjú
További interjúk a Póker Akadémián