A holland Lex Veldhuis napjaink egyik legelismertebb cash game játékosa, állandó vendége a televíziós high stakes showknak. Az online és élő játékban egyaránt otthonosan mozgó kártyás legfrisebb interjújában többek közt a fiatal, sikeres pókerjátékosok csillogó, felelőtlen életéről, és ennek veszélyeiről mesélt.
Az alábbiakban az interjú fordítását olvashatjátok.
Lex Veldhuis
Általában mennyire tervezed meg a pókeres menetrended, időbeosztásod?
Az EPT versenyeimet szoktam alaposabban megtervezni, hiszen jellemzően ezekre koncentrálok és természetesen a WSOP-t. Ezt leszámítva nem igazán tervezgetek. Egyszerűen megnézem, a következő két hétben milyen versenyek lesznek, ez alapján döntök, hogy játszom vagy sem. Mivel elsősorban cash game játékos vagyok, nincs szükségem komolyabb tervezésre, és nem is utazom sokat.
Ha már szóba került a cash game. Főként Las Vegasban töltöd mindennapjaid, igaz?
Nem, mert inkább online játszom. A barátnőmmel (a pókerprofi Evelyn Ng) most adtuk el a Las Vegas-i házunkat, és Torontóba költöztünk. Ennek megfelelően most főként Kanadában vagyok. A Fekete Péntek előtt jellemzően 5-6 hónapot töltöttem az év során Vegasban, élőben és online is játszottam, ahogy kedvem tartotta. Manapság már inkább csak európai versenyeken pókerezem, már Hollandiában is vannak jók, de Kanadában is játszom majd tornákat. Kanadában egyébként nagyon beteg live cash game partik is futnak, $5/$10 és $10/$20 No Limit Omaha játékok, elképesztő, ami ott folyik...
No Limit Omaha?
Tudom, hogy szokatlan, de ha tisztában vagy a matekkal, az esélyekkel, nagyon jövedelmező, hibák széles skáláját büntetheted... Persze, hogy őszinte legyek, én is csak tanulom az omahát, néha nekem is elég nehéz.
Szóval van értelme a No Limit Omahának...
Akkor nincs sok, ha kivétel nélkül erős játékosok pókereznek az asztalnál, mert tulajdonképpen semlegesítik egymást. Viszont ha gyengébb játékosok is pókereznek, őrült játék alakul ki, elképesztően deep stackekkel, annak ellenére is, hogy "csak" 5/10 és 10/20 tétről van szó.
A kezdő pókeresek számára olyan játékos vagy, aki álmaikat éli, fiatal, sikeres meghódítottad Las Vegast. Te is úgy érzed, hogy áloméleted van?
Nem tudom, álomélet-e, de kétségtelen, jelen pillanatban elképzelni sem tudok jobbat. De korántsem olyan őrült élet ez, mint sokan képzelik. Igyekszem egészséges, nyugodt, stabil életet élni, megfűszerezve néhány őrült pillanattal, játékkal. Ilyen például, amikor asztalhoz ülök a Big Game-ben, vagy amikor beszállok egy jó, magas tétes vegasi játékba. Ezt leszámítva viszont nem nagyon vadulok meg, ezekre a játékokra próbálom elraktározni az energiámat.
Tanulom a PLO-t, sokat pókerezem online, ez épp elég örömet és bánatot okoz számomra. Tanultam a múlt hibáiból. Voltak olyan idők, amikor egyáltalán nem törődtem az egészségemmel. Éjszakákat pókereztem át, vagy egész hétvégéket egyetlen perc alvás nélkül. Nem gondolkodtam azon, ez milyen hatással lehet rám, egyszerűen csak csináltam. Aztán hirtelen romlani kezdett az egészségi állapotom. Azzal kezdődött, hogy allergiás lettem különféle ételekre. Ezután álmatlanság jelentkezett, majd mindenféle egyéb tünetek.
Az élelmiszerallergia sajnos azóta is megvan. A szervezetem nem tudja feldolgozni a sört, a sajtokat, a csokoládét, a kávét, vagy épp a szőlőt. Tulajdonképpen semmi olyat nem fogyaszthatok, ami erős, vagy érleléssel készül. Együtt tudok élni vele, nem is annyira hiányoznak ezek a dolgok, kivéve a sört természetesen. A lényeg, hogy ez mind a korábbi alultápláltságomból fakad.
Az allergia és a betegségek megjelenése igazi ébresztő volt számomra. Ma már rendszeresen sportolok, ott a kickbox, volt például az ElkY elleni meccs ugye, 5-6 alkalommal biztosan beiktatom a sportot egy héten. Sokkal jobban érzem magam, mint korábban. Ez a pókerben is segít, például probléma nélkül játszom egy hosszú tornasorozatot, újra van energiám végigülni a versenynapokat.
Phil Ivey nemrégiben többmillió fontot nyert baccarat játékban egy londoni kaszinóban, de nem fizették ki a nyereményét. Neked is van hasonló sztorid?
Nos, vannak emberek, akik tartoznak, de nem akarnak fizetni (nevetés). A kaszinók mindig gyanakvóak, amikor nagy összeget kell kifizetni. Vegyük például a crapset, vagy a blackjacket. Meghirdetik a játékot, aztán néhányan kitalálják, hogyan lehet megverni, és amikor nyernek, ez hirtelen csalássá válik, pedig egyszerűen logikáról, képességről van szó. Ezt nem azért mondom, mert azt gondolom, Ivey tudásból nyert a baccarat asztalnál, hiszen tényleg egyszerű szerencsejátékról van szó. Azt hiszem, szerencsés volt. De így működnek a dolgok. Például ha bemész, és vesztesz 20 milliót, senkit sem érdekel. Nem fognak odamenni hozzád, hogy "hé, sajnáljuk, ilyen még sosem fordult elő korábban, biztosan nem stimmel valami, tessék, visszafizetünk 5 milliót". De ha konkrétan rám vagy kiváncsi, sosem volt ilyen problémám, mert csak ritkán játszom szerencsejátékot, és nem is szoktam nyerni. Általában az együttérző kézfogásokkal és az ingyen italokkal kell beérnem.
Részt vettél valaha a makaói high stakes játékokban?
Nem, soha nem jártam Makaón. Főként azért, mert sosem éreztem szükségét, szeretem azt, ahogyan most élem az életem. Ahhoz, hogy ezekben a partikban résztvegyek 24/7 grindernek kellene lennem. Bár bankrollom lenne, nincs kedvem két héten át 5/10 játékokban grindelni, hogy esetleg meghívást kapjak egy jó 100/200 játékba. Ez számomra mulatságból munkává tenné a pókert, és ezt nem szeretném. Élő cash game partikon csak akkor veszek részt, ha szórakoztató számomra, vagy ha tényleg nagy profittal kecsegtet. De ilyeneket a környezetemben is találok.
Van egy csomó fiatal srác, akik boldogan éltek, mielőtt Vegasba költöztek, aztán a napi grind megkeserítette őket. Ma már szerencsétlen fickók benyomását keltik. Mindent elképesztően komolyan vesznek, odalett a könnyed, boldog énjük. Ez egy nagyon rossz irány, tudom, mert én is ilyen voltam. Volt olyan idő, amikor úgy néztem ki, mint valami szellem.
És ennek semmi köze a pókerhez. A felelőtlenséghez van köze. Ezek a srácok frissen szabadulnak a szülői házból, hirtelen tele lesz a zsebük pénzzel - először életükben -, és azt hiszik, azt tehetnek, amit csak akarnak. Amikor én is ezen az úton jártam, abbahagytam a sportot, mindig éjszakáztam, mentem mindenfelé, aztán összeomlottam. Amikor tele vagy pénzzel, sokkal nehezebb vigyázni magadra, mint azt sokan gondolják. Persze vannak pozitív példák, sikeres játékosok, akik nem esnek bele ebbe a csapdába.
Számomra fontos, hogy szórakozás maradjon a póker. Inkább játszom 20 asztalon egy órát, mint egy asztalon 20 órát.
Játszottál az FTP-n is?
Igen, 1-2 alkalommal. Néha pókereztem Ivey-val, amikor részeg voltam.
Részegen játszottál Ivey ellen?
Tudod, ez az említett zűrösebb időszakomban volt, olyankor, amikor nem találtam más játékot. Észrevettem, hogy "hé, hát ott ül Ivey", és beszálltam. Emlékszem az egyik ilyen estére, az egyik haverom is feljött, és nézte, ahogy pókerezem. Beültem Ivey-hoz, az egyik partiban check-raise blöfföltem riveren. Speciális hangeffektek voltak a megadásra, illetve a dobásra, és becsuktuk a szemünket, és szurkoltunk, hogy a dobás effektjét halljuk. És nagy megkönnyebülés volt, amikor tényleg meghallottuk. Őrült idők voltak...
Veldhuis blöffök a 2009-es WSOP-n:
További interjúk a Póker Akadémián
Az alábbiakban az interjú fordítását olvashatjátok.
Lex Veldhuis
Általában mennyire tervezed meg a pókeres menetrended, időbeosztásod?
Az EPT versenyeimet szoktam alaposabban megtervezni, hiszen jellemzően ezekre koncentrálok és természetesen a WSOP-t. Ezt leszámítva nem igazán tervezgetek. Egyszerűen megnézem, a következő két hétben milyen versenyek lesznek, ez alapján döntök, hogy játszom vagy sem. Mivel elsősorban cash game játékos vagyok, nincs szükségem komolyabb tervezésre, és nem is utazom sokat.
Ha már szóba került a cash game. Főként Las Vegasban töltöd mindennapjaid, igaz?
Nem, mert inkább online játszom. A barátnőmmel (a pókerprofi Evelyn Ng) most adtuk el a Las Vegas-i házunkat, és Torontóba költöztünk. Ennek megfelelően most főként Kanadában vagyok. A Fekete Péntek előtt jellemzően 5-6 hónapot töltöttem az év során Vegasban, élőben és online is játszottam, ahogy kedvem tartotta. Manapság már inkább csak európai versenyeken pókerezem, már Hollandiában is vannak jók, de Kanadában is játszom majd tornákat. Kanadában egyébként nagyon beteg live cash game partik is futnak, $5/$10 és $10/$20 No Limit Omaha játékok, elképesztő, ami ott folyik...
No Limit Omaha?
Tudom, hogy szokatlan, de ha tisztában vagy a matekkal, az esélyekkel, nagyon jövedelmező, hibák széles skáláját büntetheted... Persze, hogy őszinte legyek, én is csak tanulom az omahát, néha nekem is elég nehéz.
Szóval van értelme a No Limit Omahának...
Akkor nincs sok, ha kivétel nélkül erős játékosok pókereznek az asztalnál, mert tulajdonképpen semlegesítik egymást. Viszont ha gyengébb játékosok is pókereznek, őrült játék alakul ki, elképesztően deep stackekkel, annak ellenére is, hogy "csak" 5/10 és 10/20 tétről van szó.
A kezdő pókeresek számára olyan játékos vagy, aki álmaikat éli, fiatal, sikeres meghódítottad Las Vegast. Te is úgy érzed, hogy áloméleted van?
Nem tudom, álomélet-e, de kétségtelen, jelen pillanatban elképzelni sem tudok jobbat. De korántsem olyan őrült élet ez, mint sokan képzelik. Igyekszem egészséges, nyugodt, stabil életet élni, megfűszerezve néhány őrült pillanattal, játékkal. Ilyen például, amikor asztalhoz ülök a Big Game-ben, vagy amikor beszállok egy jó, magas tétes vegasi játékba. Ezt leszámítva viszont nem nagyon vadulok meg, ezekre a játékokra próbálom elraktározni az energiámat.
Tanulom a PLO-t, sokat pókerezem online, ez épp elég örömet és bánatot okoz számomra. Tanultam a múlt hibáiból. Voltak olyan idők, amikor egyáltalán nem törődtem az egészségemmel. Éjszakákat pókereztem át, vagy egész hétvégéket egyetlen perc alvás nélkül. Nem gondolkodtam azon, ez milyen hatással lehet rám, egyszerűen csak csináltam. Aztán hirtelen romlani kezdett az egészségi állapotom. Azzal kezdődött, hogy allergiás lettem különféle ételekre. Ezután álmatlanság jelentkezett, majd mindenféle egyéb tünetek.
Az élelmiszerallergia sajnos azóta is megvan. A szervezetem nem tudja feldolgozni a sört, a sajtokat, a csokoládét, a kávét, vagy épp a szőlőt. Tulajdonképpen semmi olyat nem fogyaszthatok, ami erős, vagy érleléssel készül. Együtt tudok élni vele, nem is annyira hiányoznak ezek a dolgok, kivéve a sört természetesen. A lényeg, hogy ez mind a korábbi alultápláltságomból fakad.
Az allergia és a betegségek megjelenése igazi ébresztő volt számomra. Ma már rendszeresen sportolok, ott a kickbox, volt például az ElkY elleni meccs ugye, 5-6 alkalommal biztosan beiktatom a sportot egy héten. Sokkal jobban érzem magam, mint korábban. Ez a pókerben is segít, például probléma nélkül játszom egy hosszú tornasorozatot, újra van energiám végigülni a versenynapokat.
Phil Ivey nemrégiben többmillió fontot nyert baccarat játékban egy londoni kaszinóban, de nem fizették ki a nyereményét. Neked is van hasonló sztorid?
Nos, vannak emberek, akik tartoznak, de nem akarnak fizetni (nevetés). A kaszinók mindig gyanakvóak, amikor nagy összeget kell kifizetni. Vegyük például a crapset, vagy a blackjacket. Meghirdetik a játékot, aztán néhányan kitalálják, hogyan lehet megverni, és amikor nyernek, ez hirtelen csalássá válik, pedig egyszerűen logikáról, képességről van szó. Ezt nem azért mondom, mert azt gondolom, Ivey tudásból nyert a baccarat asztalnál, hiszen tényleg egyszerű szerencsejátékról van szó. Azt hiszem, szerencsés volt. De így működnek a dolgok. Például ha bemész, és vesztesz 20 milliót, senkit sem érdekel. Nem fognak odamenni hozzád, hogy "hé, sajnáljuk, ilyen még sosem fordult elő korábban, biztosan nem stimmel valami, tessék, visszafizetünk 5 milliót". De ha konkrétan rám vagy kiváncsi, sosem volt ilyen problémám, mert csak ritkán játszom szerencsejátékot, és nem is szoktam nyerni. Általában az együttérző kézfogásokkal és az ingyen italokkal kell beérnem.
Részt vettél valaha a makaói high stakes játékokban?
Nem, soha nem jártam Makaón. Főként azért, mert sosem éreztem szükségét, szeretem azt, ahogyan most élem az életem. Ahhoz, hogy ezekben a partikban résztvegyek 24/7 grindernek kellene lennem. Bár bankrollom lenne, nincs kedvem két héten át 5/10 játékokban grindelni, hogy esetleg meghívást kapjak egy jó 100/200 játékba. Ez számomra mulatságból munkává tenné a pókert, és ezt nem szeretném. Élő cash game partikon csak akkor veszek részt, ha szórakoztató számomra, vagy ha tényleg nagy profittal kecsegtet. De ilyeneket a környezetemben is találok.
Van egy csomó fiatal srác, akik boldogan éltek, mielőtt Vegasba költöztek, aztán a napi grind megkeserítette őket. Ma már szerencsétlen fickók benyomását keltik. Mindent elképesztően komolyan vesznek, odalett a könnyed, boldog énjük. Ez egy nagyon rossz irány, tudom, mert én is ilyen voltam. Volt olyan idő, amikor úgy néztem ki, mint valami szellem.
És ennek semmi köze a pókerhez. A felelőtlenséghez van köze. Ezek a srácok frissen szabadulnak a szülői házból, hirtelen tele lesz a zsebük pénzzel - először életükben -, és azt hiszik, azt tehetnek, amit csak akarnak. Amikor én is ezen az úton jártam, abbahagytam a sportot, mindig éjszakáztam, mentem mindenfelé, aztán összeomlottam. Amikor tele vagy pénzzel, sokkal nehezebb vigyázni magadra, mint azt sokan gondolják. Persze vannak pozitív példák, sikeres játékosok, akik nem esnek bele ebbe a csapdába.
Számomra fontos, hogy szórakozás maradjon a póker. Inkább játszom 20 asztalon egy órát, mint egy asztalon 20 órát.
Játszottál az FTP-n is?
Igen, 1-2 alkalommal. Néha pókereztem Ivey-val, amikor részeg voltam.
Részegen játszottál Ivey ellen?
Tudod, ez az említett zűrösebb időszakomban volt, olyankor, amikor nem találtam más játékot. Észrevettem, hogy "hé, hát ott ül Ivey", és beszálltam. Emlékszem az egyik ilyen estére, az egyik haverom is feljött, és nézte, ahogy pókerezem. Beültem Ivey-hoz, az egyik partiban check-raise blöfföltem riveren. Speciális hangeffektek voltak a megadásra, illetve a dobásra, és becsuktuk a szemünket, és szurkoltunk, hogy a dobás effektjét halljuk. És nagy megkönnyebülés volt, amikor tényleg meghallottuk. Őrült idők voltak...
Veldhuis blöffök a 2009-es WSOP-n:
További interjúk a Póker Akadémián
