Jason Mercier minden idők egyik legsikeresebb versenypókerese. Teljes élőtorna nyereménye közel 13 millió dollár. Idén is kiválóan szerepel, $2.945.101-ral 11. a 2014-es nyereménylistán, többek közt 2. lett a Bellagio $100.000 Summer Super High Rolleren 1,6 millió dollárért.
Az amerikai profi jelenleg az EPT Londonon portyázik, itt adott interjút a Pokerlistings magazinnak. A beszélgetés során többek közt az élőverseny-cirkusz, az amerikai klasszis karrierje, Dan Colman teljesítménye, illetve pókerellenessége volt a téma.
Jason Mercier
Te is itt vagy Londonban, ahelyett, hogy Ausztráliában küzdenél a WSOP karkötőkért...
A PokerStars profija vagyok, és ők azt akarták, hogy a londoni versenyeken játsszam, de őszintén megmondom, egyébként sem mentem volna Ausztráliába. 26 órát kellett volna utazni, ami igazi kínszenvedés lett volna számomra.
Ennek ellenére a világ minden tájáról remek eredményeket szállítasz idén, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban és Európában is szereztél nagy score-t. Úgy tűnik, neked mindegy, hogy hol vagy, sikerre vagy ítélve...
Valóban tartósan jól szerepelek, ez viszont nem azt jelenti, hogy mindig élvezem az élőversenyekkel járó macerát, a hosszú utazásokat.
Korábban szerettél utazni?
Korábban sem igazán.
És mi a helyzet azzal a híres buszos utazással, Londonból San Remóba?
(Nevetés) Na igen. 2010-ben volt. Kitört egy nagy vulkán Izlandon, és a légszennyezettség miatt törölték a repülőjáratokat. Johnny Lodden, Barry Greenstein és még néhány más profival úgy döntöttünk, kiveszünk egy mini buszt, mert az olasz EPT nagy és könnyű mezőnye rendkívül csábító volt, nem akartuk kihagyni.
Teljesen kimerülten érkeztünk meg San Remóba. Nagyon durva volt, és kifelé úgy tűnt, ez már nem a mulatságról szól nekünk, hanem komoly függőség, a barátnőm szakított is velem emiatt.
Egyre aktívabb vagy az online high stakes asztalokon mostanság. Ebbe az irányba szeretnél mozdulni, megváltozott a prioritás?
A Fekete Péntek előtt is viszonylag sok high stakes mixed game-et játszottam. A Fekete Péntek óta pedig sokat vagyok az Egyesült Államokon kívül, és igyekszem kihasználni az időt.
Az online high stakes cash game játékokban akár leosztásonként jönnek-mennek a dollárszázezrek. Elég nagy a bankrollod ezekhez a swingekhez? Illetve megvan a tudásod ahhoz, hogy helytállj a magas tétes cash game regularok között?
Én magamat egyértelműen a világ egyik legjobb high stakes mixed game játékosának látom. Ennek ellenére könnyen el tud menni 100 ezer dollár egy-egy alkalommal. De ha sokat vesztek, megállok. Sosem szoktam túl nagy szeletét kockáztatni a bankrollomnak egyetlen sessionön. Illetve ha túl magas a tét, eladok az akciómból.
Bár én nem szoktam mások akciójából vásárolni, sok olyan játékost ismerek, akiknek el tudok adni.
Például?
Dan O’Brien például. Jó barátom, és rendszeresen szokott vásárolni.
Üzletemberek még nem csaptak le erre a lehetőségre? Hiszen +EV számukra...
Az üzletemberek a szórakozást, az adrenalint keresik a pókerben, nem az üzletet. Jellemzően a profi játékosok vásárolnak.
Nagyon gyorsan híressé váltál a pókerben, hiszen sikerült rövid időn belül több nagy címet begyűjtened. Lehet, hogy Dan Colman az új Jason Mercier?
A karrierem első két és fél évében nyolc vagy kilenc tornát nyertem. De amit ő csinál, az szerintem a legbrutálisabb dolog a versenypóker történetében. Csak ebben az évben megnyert hat versenyt. Többségében High Rollereket, de azért volt $5.000 nevezési díjú verseny is közte 1.500 indulóval. Hihetetlenül kicsi a matematikai valószínűsége ennek az elképesztő futásnak.
Az EPT Grand Final Super High Rolleren én ejtettem ki, mielőtt megnyerte a versenyt. A győzelme egyébként elég nagy meglepetés volt számomra, mert fogalmam sem volt, hogy lehet reentry-zni.
Összefoglalva, azt gondolom Colmanről: vigyázat, ez az ember god mode-ban játszik (nevetés)!
Néhány évvel korábban te voltál reflektorfényben, most pedig ő. De ő egy kicsit másképp kezeli ezt...
Az ő véleménye, mármint hogy a póker rossz, bizonyos emberekre igaz, de általánosságban hülyeség. Azokra veszélyes, akik nem képesek kontollálni magukat, és elszórják a pénzüket. De az ilyen típusú emberek, az addiktív személyiségek amúgy is megtalálják a módját, hogy elszórják a pénzt, ha nem póker, akkor más, ezer dolog várja őket. Elég ellentmondásos számomra, hogy milliókat nyersz egy olyan játékban, amit aztán nem akarsz promótálni. Persze értem, hogy mit akart mondani ezzel, szép dolog tulajdonképpen, de azt hiszem, néhány év múlva ő is megbánja, mert belátja, mennyi pozitív aspektusa van a játéknak.
Volt olyan pillanat a karrieredben, amikor azt gondoltad, abba kell hagynod a pókert, mert felemészt, vagy ha nem téged, a bankrollodat?
2007-ben SuperNova Elite játékos lettem, és azóta sosem kényszerültem arra, hogy az anyagi helyzetem miatt aggódjam. Nagyon kemény dowswingjeim viszont voltak. Sok ember emlékszik a mai napig arra a 2012-es, kétségbeesett tweetemre, amit azután írtam, hogy közel 2 millió dollárt buktam hat hónap alatt, és még a kisebb eredmények is messzire kerültek. De akkor sem merült fel bennem, hogy ki kéne szálnom, főként azért, mert odafigyelek a bankroll managementre.
Hamarosan sor kerül a WSOP Main Event döntőjére. Mióta bevezették a November Nine formátumot, kinek a teljesítménye volt számodra a legmeggyőzőbb?
Minden kétséget kizáróan Greg Mersoné. Játszottam vele azon az NLHE 6-handed eventen, amit a Main Event előtt nyert meg. Volt néhány érdekes beszélgetésem vele, és lenyűgözött, ahogyan a pókerről gondolkodik.
Ezután fokozott figyelemmel kísértem a teljesítményét a Main Eventen. Amit a döntőben nyújtott, az a legmagasabb szintű produkció volt, amit WSOP döntő asztalon valaha is láttam.
Az amerikai profi jelenleg az EPT Londonon portyázik, itt adott interjút a Pokerlistings magazinnak. A beszélgetés során többek közt az élőverseny-cirkusz, az amerikai klasszis karrierje, Dan Colman teljesítménye, illetve pókerellenessége volt a téma.
Jason Mercier
Te is itt vagy Londonban, ahelyett, hogy Ausztráliában küzdenél a WSOP karkötőkért...
A PokerStars profija vagyok, és ők azt akarták, hogy a londoni versenyeken játsszam, de őszintén megmondom, egyébként sem mentem volna Ausztráliába. 26 órát kellett volna utazni, ami igazi kínszenvedés lett volna számomra.
Ennek ellenére a világ minden tájáról remek eredményeket szállítasz idén, Afrikában, Ausztráliában, az USA-ban és Európában is szereztél nagy score-t. Úgy tűnik, neked mindegy, hogy hol vagy, sikerre vagy ítélve...
Valóban tartósan jól szerepelek, ez viszont nem azt jelenti, hogy mindig élvezem az élőversenyekkel járó macerát, a hosszú utazásokat.
Korábban szerettél utazni?
Korábban sem igazán.
És mi a helyzet azzal a híres buszos utazással, Londonból San Remóba?
(Nevetés) Na igen. 2010-ben volt. Kitört egy nagy vulkán Izlandon, és a légszennyezettség miatt törölték a repülőjáratokat. Johnny Lodden, Barry Greenstein és még néhány más profival úgy döntöttünk, kiveszünk egy mini buszt, mert az olasz EPT nagy és könnyű mezőnye rendkívül csábító volt, nem akartuk kihagyni.
Teljesen kimerülten érkeztünk meg San Remóba. Nagyon durva volt, és kifelé úgy tűnt, ez már nem a mulatságról szól nekünk, hanem komoly függőség, a barátnőm szakított is velem emiatt.
Egyre aktívabb vagy az online high stakes asztalokon mostanság. Ebbe az irányba szeretnél mozdulni, megváltozott a prioritás?
A Fekete Péntek előtt is viszonylag sok high stakes mixed game-et játszottam. A Fekete Péntek óta pedig sokat vagyok az Egyesült Államokon kívül, és igyekszem kihasználni az időt.
Az online high stakes cash game játékokban akár leosztásonként jönnek-mennek a dollárszázezrek. Elég nagy a bankrollod ezekhez a swingekhez? Illetve megvan a tudásod ahhoz, hogy helytállj a magas tétes cash game regularok között?
Én magamat egyértelműen a világ egyik legjobb high stakes mixed game játékosának látom. Ennek ellenére könnyen el tud menni 100 ezer dollár egy-egy alkalommal. De ha sokat vesztek, megállok. Sosem szoktam túl nagy szeletét kockáztatni a bankrollomnak egyetlen sessionön. Illetve ha túl magas a tét, eladok az akciómból.
Bár én nem szoktam mások akciójából vásárolni, sok olyan játékost ismerek, akiknek el tudok adni.
Például?
Dan O’Brien például. Jó barátom, és rendszeresen szokott vásárolni.
Üzletemberek még nem csaptak le erre a lehetőségre? Hiszen +EV számukra...
Az üzletemberek a szórakozást, az adrenalint keresik a pókerben, nem az üzletet. Jellemzően a profi játékosok vásárolnak.
Nagyon gyorsan híressé váltál a pókerben, hiszen sikerült rövid időn belül több nagy címet begyűjtened. Lehet, hogy Dan Colman az új Jason Mercier?
A karrierem első két és fél évében nyolc vagy kilenc tornát nyertem. De amit ő csinál, az szerintem a legbrutálisabb dolog a versenypóker történetében. Csak ebben az évben megnyert hat versenyt. Többségében High Rollereket, de azért volt $5.000 nevezési díjú verseny is közte 1.500 indulóval. Hihetetlenül kicsi a matematikai valószínűsége ennek az elképesztő futásnak.
Az EPT Grand Final Super High Rolleren én ejtettem ki, mielőtt megnyerte a versenyt. A győzelme egyébként elég nagy meglepetés volt számomra, mert fogalmam sem volt, hogy lehet reentry-zni.
Összefoglalva, azt gondolom Colmanről: vigyázat, ez az ember god mode-ban játszik (nevetés)!
Néhány évvel korábban te voltál reflektorfényben, most pedig ő. De ő egy kicsit másképp kezeli ezt...
Az ő véleménye, mármint hogy a póker rossz, bizonyos emberekre igaz, de általánosságban hülyeség. Azokra veszélyes, akik nem képesek kontollálni magukat, és elszórják a pénzüket. De az ilyen típusú emberek, az addiktív személyiségek amúgy is megtalálják a módját, hogy elszórják a pénzt, ha nem póker, akkor más, ezer dolog várja őket. Elég ellentmondásos számomra, hogy milliókat nyersz egy olyan játékban, amit aztán nem akarsz promótálni. Persze értem, hogy mit akart mondani ezzel, szép dolog tulajdonképpen, de azt hiszem, néhány év múlva ő is megbánja, mert belátja, mennyi pozitív aspektusa van a játéknak.
Volt olyan pillanat a karrieredben, amikor azt gondoltad, abba kell hagynod a pókert, mert felemészt, vagy ha nem téged, a bankrollodat?
2007-ben SuperNova Elite játékos lettem, és azóta sosem kényszerültem arra, hogy az anyagi helyzetem miatt aggódjam. Nagyon kemény dowswingjeim viszont voltak. Sok ember emlékszik a mai napig arra a 2012-es, kétségbeesett tweetemre, amit azután írtam, hogy közel 2 millió dollárt buktam hat hónap alatt, és még a kisebb eredmények is messzire kerültek. De akkor sem merült fel bennem, hogy ki kéne szálnom, főként azért, mert odafigyelek a bankroll managementre.
Hamarosan sor kerül a WSOP Main Event döntőjére. Mióta bevezették a November Nine formátumot, kinek a teljesítménye volt számodra a legmeggyőzőbb?
Minden kétséget kizáróan Greg Mersoné. Játszottam vele azon az NLHE 6-handed eventen, amit a Main Event előtt nyert meg. Volt néhány érdekes beszélgetésem vele, és lenyűgözött, ahogyan a pókerről gondolkodik.
Ezután fokozott figyelemmel kísértem a teljesítményét a Main Eventen. Amit a döntőben nyújtott, az a legmagasabb szintű produkció volt, amit WSOP döntő asztalon valaha is láttam.
