Mint arról beszámoltunk, lezárult a Poker Hall of Fame 2014 nyitott szavazása. A Caesars Entertainment július 21. és augusztus 15. között várta a szavazatokat, kik legyenek azok, akik bekerülhetnek a Poker Hall of Fame tagjai közé idén. A tíz jelölt Daniel Negreanu, Mike Matusow, Chris Bjorin, Bruno Fitoussi, Ted Forrest, Jennifer Harman, Bob Hooks, Jack McClelland, Humberto Brenes és Huck Seed. A jelöltekről itt olvashattok részletesebben.
A legtöbben a PokerStars profiját, Daniel Negreanut tartják favoritnak. A kanadai mind játékosként, mind a pókerasztalokon kívül sokat tett azért, hogy a hírességek csarnokának tagja legyen. Új, szeptember 9-én megjelent blogbejegyzésében mégis számos meglepő kijelentést tesz, szerinte például nem számít, mennyiben járult hozzá egy pókeres a játék népszerűsítéséhez, ha játékosként megérdemli, ő akár az FTP-csalásban résztvevő Howard Lederert is beszavazná.
Daniel Negreanu
Az alábbiakban Negreanu bejegyzésének magyar változatát olvashatjátok.
"A WSOP kiadta a 2014-es Poker Hall of Fame tíz jelöltjének névsorát. Úgy tűnik, a nyílt szavazás eredményét kombinálják szakmai kiegészítésekkel, ha szükségesnek vélik. Például ott van Bob Hooks is a listán, akit nem hiszem, hogy a rajongók szavaztak be. Szégyellem bevallani, de még én sem hallottam a nevét korábban, fogalmam sincs, ki ő és mit ért el a pókerben. És ha még én sem hallottam a nevét, akkor valószínűleg kevesen ismerik, valóságos pókertörténésznek kell lenni ahhoz, hogy ilyen mélységig képben legyen valaki a régi idők pókerét illetően. Szóval nem hiszem, hogy nagyobb tömegek ismerik, valószínűleg a WSOP érezte úgy, hogy helye van az idei jelöltek között.
Az idei jelöltek:
Chris Bjorin
Bruno Fitoussi
Ted Forrest
Jen Harman
Bob Hooks
Mike Matusow
Jack McClelland
Daniel Negreanu
Huckleberry Seed
Humberto Brenes
Számos nagy játékos nincs ott a listán, pedig megérdemelné. Nem akarok hosszas felsorolásba kezdeni, de például Gus Hansen, John Juanda és Carlos Mortensen mindenképp közéjük tartozik. Függetlenül attól, hogy az ilyen listák mindig vitára adnak okot, mindig van valaki, aki megérdemelné, de kimarad, számomra nagyon meglepő az említett játékosok hiánya.
A kor számít?
Ez a legfőbb kérdés: a Hall of Fame szavazóknak kizárólag azt kell figyelembe vennie, ki érdemli meg legjobban a tagságot, vagy a kor súlyozza az érdemeket? Körülbelül hat éve lépett érvénybe az a szabály, hogy a jelölteknek legalább 40 évesnek kell lenniük. Ez arra a kulcskritériumra épül, hogy a jelöltnek ki kell állnia az idő próbáját. Szóval a kérdés az, hogy mondjuk egy 75 éves jelölt, aki már túl van a csúcson, akár már nincs is a játékban, üti-e azt a jelöltet a szavazást tekintve, aki mondjuk csak 45 éves, de 20 éve a póker elitjéhez tartozik?
Hogy megy ez más Hall of Fame-eknél? Őszintén kérdezem, mert nem vagyok túl jártas a Hall of Fame szavazásokat tekintve, de ösztönösen azt gondolom, hogy mindig annak kellene megkapnia a tagságot, aki a megadott kritériumoknak a legmagasabb szinten felel meg. Például ha az NHL-ben lenne 40+ szabály, akkor inkább Jaromir Jagrt kellene beválasztani, annak ellenére, hogy még mindig aktív, vagy inkább Lanny McDonaldot, aki jóval idősebb, ugyanakkor nem ért el annyit karrierje során? Szerintem előbbi beválasztása volna a helyes.
Lehet, hogy nincs igazam ebben, és elképzelhető, hogy meg lehetne győzni az ellenkezőjéről, de most úgy gondolom, hogy minden évben az kerüljön be, aki a legmagasabb szinten felel meg a kritériumoknak. Pókeres példaként nézzük meg Chris Bjorin és John Juanda karrierjét. Bjorin egy fenevad volt a maga idejében, de ha megvizsgáljuk az egyes pontokat, Juanda messze felülmúlja. A versenyeredményei sokkal jobbak, emellett a világ legmagasabb tétes cash game játékainak regularja, ellenfelei a mai napig tisztelik a tudását. Bjorin is jó, a félreértések elkerülése végett, fantasztikus játékosnak tartom, a legtöbb kritériumnak megfelel. De Juanda egyértelműen felülmúlja. Ugyanakkor Bjorin 66 éves, Junada pedig 43. Számít ez? Személy szerint úgy gondolom, hogy egyáltalán nem.
A jófejség számít?
Nem hiszem, hogy a Hall of Fame szavazás népszerűségi verseny kellene, hogy legyen. Nincs a kritériumok között sem olyan, hogy legyél jófej. Nem hiszem, hogy bárki is úgy gondolja, Johnny Moss vagy Stu Ungar kedves srác volt, mégsem kérdőjelezi meg senki helyük jogosságát a hírességek csarnokában. Ugyanakkor Tom McEvoy egy kedves srác, és biztos vagyok benne, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tavaly beválasztották, annak ellenére, hogy más jelöltek jobban megfeleltek a kritériumoknak.
Ebből adódóan a viselkedés komoly lehet Scotty Nguyen beválasztása ellen. Mindenki emlékszik részegen bemutatott bohózatára az $50k Player Championshipen. De papíron Scotty megfelel a kritériumoknak. Talán egy kritériumnak nem, a "jelentősen hozzájárult a póker általános fejlődéséhez" résznek, de ez nem is a játékosokra vonatkozik, nem lenne igazságos rájuk alkalmazni. A kritériumok a következők:
Figyeljük meg, "amennyiben nem játékosról van szó". Az én olvasatomban ez egyértelművé teszi, hogy amennyiben az első öt pontnak megfelelsz, a hatodik nem követelmény. Ennek ellenére több olyan cikk megjelent, amelyben arról írnak, Scotty nem érdemli meg a Hall of Fame tagságot az asztaloknál mutatott viselkedése miatt! Mégegyszer, a Poker Hall of Fame nem jófejségi verseny, ez a legjobb, legbelevalóbb pókeresek gyűjtőhelye kell, hogy legyen!
Howard Lederer például a pókerélet talán leghírhedtebb tagja az FTP-botrány miatt, mégsem gondolom, hogy emiatt ne kerülhetne be. Nem hiszem, hogy egyébként megfelel az elvárásoknak, de ha játékosként megfelelne, nem kéne, hohy akadályt jelentsen, hogy negatív nyomot hagyott a játékon vállalkozóként. Kivéve akkor kellene, hogy számítson ez, ha nem pókeresként veszik figyelembe a jelölését, hanem háttérmunkásként. Ha játékosként megfelelne az első öt kritériumnak, én támogatnám a beválasztását. Vagy hol kellene meghúzni a határt? Ha egy játékos bűnözőként van nyilvántartva, a pókertől független bűncselekmények miatt, befolyása kéne legyen ennek a tagságra? Szerintem nem. Egyáltalán nem.
"Megérdemli a tagságot, de előbb ők vannak soron"
Sokat hallom a fenti mondatot, de számomra elég értelmetlen. Már meghatároztak egy határt, ami azt mondja, legalább 40 évesnek kell lennie a jelöltnek. Innentől viszont számomra nem jogosabb egy 60 éves jelölt beválasztása, mint egy 40 évesé, ha ezt más érv nem indokolja. Lehet azzal érvelni, hogy egy 60 éves jobban megfelel a "kiállta az idő próbáját" feltételnek, de mi van, ha az a 40 éves játékos már közel 20 éve van benne a pókerben? Például egy 50 éves pókeres, aki a mai napig a legmagasabb téteken pókerezik, nem állta ki jobban az idő próbáját, mint az a 75 éves játékos, aki 15 éve alig fogott kártyát a kezébe?
Doyle Brunson nemrégiben azt írta a twitteren, véleménye szerint a jelölteknek az összes elvárásnak meg kell felelniük. Azt hiszem, ezt az első öt pontra értette, és ő sem vette bele a "hozzájárult a póker általános fejlődéséhez" részt. Amikor a '90-es évek végén belecsöppentem a pókerbe, kizárólag azoknak volt esélye bekerülni a Hall of Fame-be, akik részt vettek a magas tétes Las Vegas-i cash game játékokban. Lehettél akármilyen jó és sikeres tornajátékos, az nem volt elég. A "részt vett a póker legrangosabb versenyein" egyáltalán nem konkrét versenyeket jelentett, inkább a legnagyobb megmérettetést, ami pedig a Las Vegas-i élő high stakes cash game volt. A pókervilág azonban megváltozott, például a legnagyobb cash game játékok már Makaón futnak és persze az interneten.
Amikor a szervezők úgy döntöttek, hogy egy évben két tag is beválasztható a Hall of Fame-be, azzal akaratlanul is elérték, hogy hígulni kezdett a hírességek csarnokának mezőnye. A jövőben mégtöbb olyan játékos kerülhet be, akinek a tagsága vitára adhat okot. Gondolj bele, mennyire más lenne az elmúlt 10 évben beválasztott Hall of Fame tagok listája, ha csak egy személy kerülhetne be egy évben. Nem mondom, hogy csináljuk vissza, mert elég az egy új tag évente, de fokozott a felelőssége a szavazóknak. Remélem, mindenki átérzi ezt, és szigorúan veszi, hogy a majdani tagok magasszinten megfeleljenek a lefektetett követelményeknek. Legyen a tag igazi kretén, kevéssé médiabarát, ez NEM ok, hogy kimaradjon a Hall of Fame-ből, ha teljesítménye indokolja a beválasztását.
Úgy gondolom, nagy hiba a média részéről, hogy amikor elindul a szavazás, mindig az alapján ítélik meg a jelölteket, mennyire jó nagykövetei a pókernek. Nem kell, hogy azok legyenek. Nem számít egyáltalán. Csak akkor számít, ha háttérmunkásként jelölték. Én például Bruno Fitoussit ide veszem. Nagyjából minden pontnak megfelel, de igazán nagyot háttérmunkásként alkotott, úttörője a francia pókernek és globálisan is nagyon sokat tett a játék felemelkedéséért.
Amikor olvasom a Hall of Fame tagsággal kapcsolatos cikkeket, úgy érzem, a szerzők túl nagy hangsúlyt fektetnek olyan dolgokra, amelyek nincsenek kritériumként megfogalmazva. Ha Phil Ivey betölti a 40-et, helye van a hírességek csarnokában. Nem számít, hogy a következő három évben hasonló botrányt okoz, mint Ray Rice, köp a játékra és a médiára, vagy lehugyozza az osztó bábát egy elvesztett pot után. Ott a helye.
Kérem, ne indítsunk több vitát arról, mennyiben járult hozzá egy Hall of Fame jelölt a játék népszerűsítéséhez, hacsak nem a háttérmunkás kategóriáról van szó. Koncentráljunk arra, mit tett le a játékos a pókerasztalnál, mekkora a játéktudása. Nem érdekel a személyisége, vagy hogy mennyit adott vissza a játéknak. Ha megfelel a meghatározott kritériumoknak, akkor szavazzátok be a csarnokba, ha pedig nem, akkor ne" - írta Negreanu.
Mi a véleményetek?
A legtöbben a PokerStars profiját, Daniel Negreanut tartják favoritnak. A kanadai mind játékosként, mind a pókerasztalokon kívül sokat tett azért, hogy a hírességek csarnokának tagja legyen. Új, szeptember 9-én megjelent blogbejegyzésében mégis számos meglepő kijelentést tesz, szerinte például nem számít, mennyiben járult hozzá egy pókeres a játék népszerűsítéséhez, ha játékosként megérdemli, ő akár az FTP-csalásban résztvevő Howard Lederert is beszavazná.
Daniel Negreanu
Az alábbiakban Negreanu bejegyzésének magyar változatát olvashatjátok.
"A WSOP kiadta a 2014-es Poker Hall of Fame tíz jelöltjének névsorát. Úgy tűnik, a nyílt szavazás eredményét kombinálják szakmai kiegészítésekkel, ha szükségesnek vélik. Például ott van Bob Hooks is a listán, akit nem hiszem, hogy a rajongók szavaztak be. Szégyellem bevallani, de még én sem hallottam a nevét korábban, fogalmam sincs, ki ő és mit ért el a pókerben. És ha még én sem hallottam a nevét, akkor valószínűleg kevesen ismerik, valóságos pókertörténésznek kell lenni ahhoz, hogy ilyen mélységig képben legyen valaki a régi idők pókerét illetően. Szóval nem hiszem, hogy nagyobb tömegek ismerik, valószínűleg a WSOP érezte úgy, hogy helye van az idei jelöltek között.
Az idei jelöltek:
Chris Bjorin
Bruno Fitoussi
Ted Forrest
Jen Harman
Bob Hooks
Mike Matusow
Jack McClelland
Daniel Negreanu
Huckleberry Seed
Humberto Brenes
Számos nagy játékos nincs ott a listán, pedig megérdemelné. Nem akarok hosszas felsorolásba kezdeni, de például Gus Hansen, John Juanda és Carlos Mortensen mindenképp közéjük tartozik. Függetlenül attól, hogy az ilyen listák mindig vitára adnak okot, mindig van valaki, aki megérdemelné, de kimarad, számomra nagyon meglepő az említett játékosok hiánya.
A kor számít?
Ez a legfőbb kérdés: a Hall of Fame szavazóknak kizárólag azt kell figyelembe vennie, ki érdemli meg legjobban a tagságot, vagy a kor súlyozza az érdemeket? Körülbelül hat éve lépett érvénybe az a szabály, hogy a jelölteknek legalább 40 évesnek kell lenniük. Ez arra a kulcskritériumra épül, hogy a jelöltnek ki kell állnia az idő próbáját. Szóval a kérdés az, hogy mondjuk egy 75 éves jelölt, aki már túl van a csúcson, akár már nincs is a játékban, üti-e azt a jelöltet a szavazást tekintve, aki mondjuk csak 45 éves, de 20 éve a póker elitjéhez tartozik?
Hogy megy ez más Hall of Fame-eknél? Őszintén kérdezem, mert nem vagyok túl jártas a Hall of Fame szavazásokat tekintve, de ösztönösen azt gondolom, hogy mindig annak kellene megkapnia a tagságot, aki a megadott kritériumoknak a legmagasabb szinten felel meg. Például ha az NHL-ben lenne 40+ szabály, akkor inkább Jaromir Jagrt kellene beválasztani, annak ellenére, hogy még mindig aktív, vagy inkább Lanny McDonaldot, aki jóval idősebb, ugyanakkor nem ért el annyit karrierje során? Szerintem előbbi beválasztása volna a helyes.
Lehet, hogy nincs igazam ebben, és elképzelhető, hogy meg lehetne győzni az ellenkezőjéről, de most úgy gondolom, hogy minden évben az kerüljön be, aki a legmagasabb szinten felel meg a kritériumoknak. Pókeres példaként nézzük meg Chris Bjorin és John Juanda karrierjét. Bjorin egy fenevad volt a maga idejében, de ha megvizsgáljuk az egyes pontokat, Juanda messze felülmúlja. A versenyeredményei sokkal jobbak, emellett a világ legmagasabb tétes cash game játékainak regularja, ellenfelei a mai napig tisztelik a tudását. Bjorin is jó, a félreértések elkerülése végett, fantasztikus játékosnak tartom, a legtöbb kritériumnak megfelel. De Juanda egyértelműen felülmúlja. Ugyanakkor Bjorin 66 éves, Junada pedig 43. Számít ez? Személy szerint úgy gondolom, hogy egyáltalán nem.
A jófejség számít?
Nem hiszem, hogy a Hall of Fame szavazás népszerűségi verseny kellene, hogy legyen. Nincs a kritériumok között sem olyan, hogy legyél jófej. Nem hiszem, hogy bárki is úgy gondolja, Johnny Moss vagy Stu Ungar kedves srác volt, mégsem kérdőjelezi meg senki helyük jogosságát a hírességek csarnokában. Ugyanakkor Tom McEvoy egy kedves srác, és biztos vagyok benne, ez nagyban hozzájárult ahhoz, hogy tavaly beválasztották, annak ellenére, hogy más jelöltek jobban megfeleltek a kritériumoknak.
Ebből adódóan a viselkedés komoly lehet Scotty Nguyen beválasztása ellen. Mindenki emlékszik részegen bemutatott bohózatára az $50k Player Championshipen. De papíron Scotty megfelel a kritériumoknak. Talán egy kritériumnak nem, a "jelentősen hozzájárult a póker általános fejlődéséhez" résznek, de ez nem is a játékosokra vonatkozik, nem lenne igazságos rájuk alkalmazni. A kritériumok a következők:
- részt vett a póker legrangosabb versenyein
- a jelölés idején már betöltötte 40. életévét
- részt vett high stakes játékokban
- tartósan kimagasló teljesítményt nyújtott, kivívta játékostársai elismerését
- kiállta az idő próbáját
- amennyiben nem játékosról van szó, jelentősen hozzájárult a póker általános fejlődéséhez, növekedéséhez, elévülhetetlen pozitív érdemeket szerzett a póker sikerében.
Figyeljük meg, "amennyiben nem játékosról van szó". Az én olvasatomban ez egyértelművé teszi, hogy amennyiben az első öt pontnak megfelelsz, a hatodik nem követelmény. Ennek ellenére több olyan cikk megjelent, amelyben arról írnak, Scotty nem érdemli meg a Hall of Fame tagságot az asztaloknál mutatott viselkedése miatt! Mégegyszer, a Poker Hall of Fame nem jófejségi verseny, ez a legjobb, legbelevalóbb pókeresek gyűjtőhelye kell, hogy legyen!
Howard Lederer például a pókerélet talán leghírhedtebb tagja az FTP-botrány miatt, mégsem gondolom, hogy emiatt ne kerülhetne be. Nem hiszem, hogy egyébként megfelel az elvárásoknak, de ha játékosként megfelelne, nem kéne, hohy akadályt jelentsen, hogy negatív nyomot hagyott a játékon vállalkozóként. Kivéve akkor kellene, hogy számítson ez, ha nem pókeresként veszik figyelembe a jelölését, hanem háttérmunkásként. Ha játékosként megfelelne az első öt kritériumnak, én támogatnám a beválasztását. Vagy hol kellene meghúzni a határt? Ha egy játékos bűnözőként van nyilvántartva, a pókertől független bűncselekmények miatt, befolyása kéne legyen ennek a tagságra? Szerintem nem. Egyáltalán nem.
"Megérdemli a tagságot, de előbb ők vannak soron"
Sokat hallom a fenti mondatot, de számomra elég értelmetlen. Már meghatároztak egy határt, ami azt mondja, legalább 40 évesnek kell lennie a jelöltnek. Innentől viszont számomra nem jogosabb egy 60 éves jelölt beválasztása, mint egy 40 évesé, ha ezt más érv nem indokolja. Lehet azzal érvelni, hogy egy 60 éves jobban megfelel a "kiállta az idő próbáját" feltételnek, de mi van, ha az a 40 éves játékos már közel 20 éve van benne a pókerben? Például egy 50 éves pókeres, aki a mai napig a legmagasabb téteken pókerezik, nem állta ki jobban az idő próbáját, mint az a 75 éves játékos, aki 15 éve alig fogott kártyát a kezébe?
Doyle Brunson nemrégiben azt írta a twitteren, véleménye szerint a jelölteknek az összes elvárásnak meg kell felelniük. Azt hiszem, ezt az első öt pontra értette, és ő sem vette bele a "hozzájárult a póker általános fejlődéséhez" részt. Amikor a '90-es évek végén belecsöppentem a pókerbe, kizárólag azoknak volt esélye bekerülni a Hall of Fame-be, akik részt vettek a magas tétes Las Vegas-i cash game játékokban. Lehettél akármilyen jó és sikeres tornajátékos, az nem volt elég. A "részt vett a póker legrangosabb versenyein" egyáltalán nem konkrét versenyeket jelentett, inkább a legnagyobb megmérettetést, ami pedig a Las Vegas-i élő high stakes cash game volt. A pókervilág azonban megváltozott, például a legnagyobb cash game játékok már Makaón futnak és persze az interneten.
Amikor a szervezők úgy döntöttek, hogy egy évben két tag is beválasztható a Hall of Fame-be, azzal akaratlanul is elérték, hogy hígulni kezdett a hírességek csarnokának mezőnye. A jövőben mégtöbb olyan játékos kerülhet be, akinek a tagsága vitára adhat okot. Gondolj bele, mennyire más lenne az elmúlt 10 évben beválasztott Hall of Fame tagok listája, ha csak egy személy kerülhetne be egy évben. Nem mondom, hogy csináljuk vissza, mert elég az egy új tag évente, de fokozott a felelőssége a szavazóknak. Remélem, mindenki átérzi ezt, és szigorúan veszi, hogy a majdani tagok magasszinten megfeleljenek a lefektetett követelményeknek. Legyen a tag igazi kretén, kevéssé médiabarát, ez NEM ok, hogy kimaradjon a Hall of Fame-ből, ha teljesítménye indokolja a beválasztását.
Úgy gondolom, nagy hiba a média részéről, hogy amikor elindul a szavazás, mindig az alapján ítélik meg a jelölteket, mennyire jó nagykövetei a pókernek. Nem kell, hogy azok legyenek. Nem számít egyáltalán. Csak akkor számít, ha háttérmunkásként jelölték. Én például Bruno Fitoussit ide veszem. Nagyjából minden pontnak megfelel, de igazán nagyot háttérmunkásként alkotott, úttörője a francia pókernek és globálisan is nagyon sokat tett a játék felemelkedéséért.
Amikor olvasom a Hall of Fame tagsággal kapcsolatos cikkeket, úgy érzem, a szerzők túl nagy hangsúlyt fektetnek olyan dolgokra, amelyek nincsenek kritériumként megfogalmazva. Ha Phil Ivey betölti a 40-et, helye van a hírességek csarnokában. Nem számít, hogy a következő három évben hasonló botrányt okoz, mint Ray Rice, köp a játékra és a médiára, vagy lehugyozza az osztó bábát egy elvesztett pot után. Ott a helye.
Kérem, ne indítsunk több vitát arról, mennyiben járult hozzá egy Hall of Fame jelölt a játék népszerűsítéséhez, hacsak nem a háttérmunkás kategóriáról van szó. Koncentráljunk arra, mit tett le a játékos a pókerasztalnál, mekkora a játéktudása. Nem érdekel a személyisége, vagy hogy mennyit adott vissza a játéknak. Ha megfelel a meghatározott kritériumoknak, akkor szavazzátok be a csarnokba, ha pedig nem, akkor ne" - írta Negreanu.
Mi a véleményetek?
