Mint ismert, a magyar online szerencsejáték törvény évi 100 millió forintos koncessziós díjat határoz meg játéktípusonként, vagyis ennyit kellene kicsengetnie évente azoknak a szolgáltatóknak, amelyek az online szerencsejáték valamelyik formáját kínálnák hazánkban. Ha több játéktípusban szeretnének szolgáltatni, az újabb 100 millió forintokat jelentene. A magyar piac méretét tekintve ez elfogadhatatlanul magas a szolgáltatóknak, pláne a póker esetében, hiszen ez a játéktípus kevesebb bevételt termel, mint például a sportfogadás.
A törvény számos szakértői vélemény szerint ellentétes az Európai Unió jogszabályaival, korlátozza a szabad versenyt - hiszen kizárólag a külföldi szolgáltatókra vonatkozik. Jelenleg egyetlen szolgáltató sem igényelt licencet Magyarországon.
Mivel a törvény életbe lépett, a magyar állam július elejétől blokkolni kezdte a külföldi székhelyű internetes szerencsejáték oldalak honlapjait, olyan megbízható, világszinten elismert brandeket, mint például a Bet365 vagy a Bwin, de például a PokerStars blokkolását is bejelentették, igaz, ez utóbbi egyelőre nem történt meg. A termek igyekeznek ellenállni, URL-t, IP címet változtatnak, többen pedig az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordultak jogorvoslatért. Az EUB még májusban jelentette ki, hogy az olyan nemzeti online szerencsejáték szabályozások, amelyek a minél magasabb állami bevételt célozzák és nem a játékosok védelmét, figyelmen kívül hagyhatók EU-licenccel rendelkező szolgáltatók számára - a blokkolást emiatt is az EU-jogszabályokkal ellentétesnek tartják a termek, és nem tartják be.
Online pókert szolgáltatnál? Vegyél kaszinót!
Miközben még a 100 millió forintos koncessziós díj körüli vita sem csendesedik, a napokban a magyar szerencsejáték törvény újabb módosítására nyújtottak be javaslatot a parlamentnek, amit kedden szavazhatnak meg. A javaslatot az "egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról" megnevezéssel nyújtották be.
Részlet a módosító javaslatból:
(2) Az Szjtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A távszerencsejáték szervezését
a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti,
b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a Magyar Állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át."
A módosító javaslat teljes szövegét itt olvashatjátok.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a sportfogadást tekintve monopóliumot kap a Szerencsejáték Zrt. - kizárólag az állami Tippmixprón játszhatnak a magyarok -, a kaszinó- és kártyajátékot tekintve pedig akkor szolgáltathatnak külföldi vállalatok hazánkban, ha élő kaszinóval rendelkeznek az ország területén.
Nem kockáztatunk nagyot, ha kijelentjük, egyetlen külföldi online szerencsejáték szolgáltató sem fog élő kaszinót indítani Magyarországon, pláne a 100 milliós koncessziós díj befizetésén felül, így ezek az online játéktípusok, jelen helyzetben, két magyar vállalkozó kezébe kerülnének, a nyíregyházi és debreceni kaszinót üzemeltető Szima Gáboréba és a pesti kaszinókkal rendelkező Andy Vajnáéba.
Mire számíthatunk, ha elfogadják a törvényt?
Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, az EU-licenccel rendelkező szolgáltatók várhatóan továbbra sem tartják be a törvényt, hiszen mint mondtuk, a javaslat ellentétesnek tűnik az EU-jogszabályaival. Nem igazán találjuk azt az értelmezést, amelyben ez nem a szabad verseny korlátozása - főként a sportfogadás esetében, a kaszinó- és kártyajátékoknál talán van olyan jogász, aki bele tudja magyarázni, hogy az élő kaszinó működtetésére a fogyasztóvédelem miatt van szükség, mert például közvetlen lehetőséget teremt a reklamációra. Az viszont valószínűtlen, hogy ezt az EU is így gondolná. Mint arról beszámoltunk, nemrégiben például az olasz kormány vesztett pert két játékossal, a Team PokerStars Pro Pier Paolo Fabrettivel és Christiano Blancóval szemben.
Az olasz kormány eddig kizárólag azokra az élőverseny nyereményekre nem vetett ki adót, amelyeket olyan kaszinókban, kártyatermekben szereztek a játékosok, amelyek olasz licenccel rendelkeztek. Minden más esetben fizetni kellett az olaszoknak. Ennek értelmében Róma tartományi adóügyi bírósága Fabrettitől 52 ezer eurót követelt, miután megnyerte a 2009-es IPT Nova Gorica High Roller versenyét, illetve további külföldi tornákon szerzett nyereményeket és szintén komoly összeget igyekezett behajtani Blancótól.
A két játékos keresetet nyújtott be az Európai Uniónál, és az EUB kimondta, az olasz adózási törvény sérti a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó EU-jogszabályt. Az indoklás szerint az adómentesség elvesztése más EU-tagországban csak abban az esetben lenne elfogadható, ha az a fogyasztóvédelmet, a bűnmegelőzést szolgálná, itt viszont nincs erről szó, az adótörvény csupán a szabad versenyt korlátozza, ezért az olasz játékosoknak nem kellett fizetnie.
Jelenleg tehát úgy tűnik, ha a magyar javaslat elfogadásra kerül, az állam szembemegy az EU-jogszabályokkal, így a termek nem fogják betartani a törvényt, egészen addig, amíg az EUB meg nem erősíti annak jogszerűségét, ez utóbbira azonban kicsi az esély.
A törvény számos szakértői vélemény szerint ellentétes az Európai Unió jogszabályaival, korlátozza a szabad versenyt - hiszen kizárólag a külföldi szolgáltatókra vonatkozik. Jelenleg egyetlen szolgáltató sem igényelt licencet Magyarországon.
Mivel a törvény életbe lépett, a magyar állam július elejétől blokkolni kezdte a külföldi székhelyű internetes szerencsejáték oldalak honlapjait, olyan megbízható, világszinten elismert brandeket, mint például a Bet365 vagy a Bwin, de például a PokerStars blokkolását is bejelentették, igaz, ez utóbbi egyelőre nem történt meg. A termek igyekeznek ellenállni, URL-t, IP címet változtatnak, többen pedig az Európai Unió Bíróságához (EUB) fordultak jogorvoslatért. Az EUB még májusban jelentette ki, hogy az olyan nemzeti online szerencsejáték szabályozások, amelyek a minél magasabb állami bevételt célozzák és nem a játékosok védelmét, figyelmen kívül hagyhatók EU-licenccel rendelkező szolgáltatók számára - a blokkolást emiatt is az EU-jogszabályokkal ellentétesnek tartják a termek, és nem tartják be.
Online pókert szolgáltatnál? Vegyél kaszinót!
Miközben még a 100 millió forintos koncessziós díj körüli vita sem csendesedik, a napokban a magyar szerencsejáték törvény újabb módosítására nyújtottak be javaslatot a parlamentnek, amit kedden szavazhatnak meg. A javaslatot az "egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról" megnevezéssel nyújtották be.
Részlet a módosító javaslatból:
(2) Az Szjtv. 3. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
"(1a) A távszerencsejáték szervezését
a) sportfogadás játéktípus esetén kizárólag a 100%-ban a Magyar Állam tulajdonában álló Szerencsejáték Zrt. végezheti,
b) kaszinójáték és kártyajáték játéktípus esetén a tevékenység gyakorlásának jogát a Magyar Állam kizárólag Magyarország területén található játékkaszinó üzemeltetésére szóló koncesszió jogosultja részére engedheti át."
A módosító javaslat teljes szövegét itt olvashatjátok.
Ez lényegében azt jelenti, hogy a sportfogadást tekintve monopóliumot kap a Szerencsejáték Zrt. - kizárólag az állami Tippmixprón játszhatnak a magyarok -, a kaszinó- és kártyajátékot tekintve pedig akkor szolgáltathatnak külföldi vállalatok hazánkban, ha élő kaszinóval rendelkeznek az ország területén.
Nem kockáztatunk nagyot, ha kijelentjük, egyetlen külföldi online szerencsejáték szolgáltató sem fog élő kaszinót indítani Magyarországon, pláne a 100 milliós koncessziós díj befizetésén felül, így ezek az online játéktípusok, jelen helyzetben, két magyar vállalkozó kezébe kerülnének, a nyíregyházi és debreceni kaszinót üzemeltető Szima Gáboréba és a pesti kaszinókkal rendelkező Andy Vajnáéba.
Mire számíthatunk, ha elfogadják a törvényt?
Amennyiben a javaslat elfogadásra kerül, az EU-licenccel rendelkező szolgáltatók várhatóan továbbra sem tartják be a törvényt, hiszen mint mondtuk, a javaslat ellentétesnek tűnik az EU-jogszabályaival. Nem igazán találjuk azt az értelmezést, amelyben ez nem a szabad verseny korlátozása - főként a sportfogadás esetében, a kaszinó- és kártyajátékoknál talán van olyan jogász, aki bele tudja magyarázni, hogy az élő kaszinó működtetésére a fogyasztóvédelem miatt van szükség, mert például közvetlen lehetőséget teremt a reklamációra. Az viszont valószínűtlen, hogy ezt az EU is így gondolná. Mint arról beszámoltunk, nemrégiben például az olasz kormány vesztett pert két játékossal, a Team PokerStars Pro Pier Paolo Fabrettivel és Christiano Blancóval szemben.
Az olasz kormány eddig kizárólag azokra az élőverseny nyereményekre nem vetett ki adót, amelyeket olyan kaszinókban, kártyatermekben szereztek a játékosok, amelyek olasz licenccel rendelkeztek. Minden más esetben fizetni kellett az olaszoknak. Ennek értelmében Róma tartományi adóügyi bírósága Fabrettitől 52 ezer eurót követelt, miután megnyerte a 2009-es IPT Nova Gorica High Roller versenyét, illetve további külföldi tornákon szerzett nyereményeket és szintén komoly összeget igyekezett behajtani Blancótól.
A két játékos keresetet nyújtott be az Európai Uniónál, és az EUB kimondta, az olasz adózási törvény sérti a szolgáltatások szabad nyújtására vonatkozó EU-jogszabályt. Az indoklás szerint az adómentesség elvesztése más EU-tagországban csak abban az esetben lenne elfogadható, ha az a fogyasztóvédelmet, a bűnmegelőzést szolgálná, itt viszont nincs erről szó, az adótörvény csupán a szabad versenyt korlátozza, ezért az olasz játékosoknak nem kellett fizetnie.
Jelenleg tehát úgy tűnik, ha a magyar javaslat elfogadásra kerül, az állam szembemegy az EU-jogszabályokkal, így a termek nem fogják betartani a törvényt, egészen addig, amíg az EUB meg nem erősíti annak jogszerűségét, ez utóbbira azonban kicsi az esély.
