A finn Miikka Anttonen, azaz Chuck Bass, sikeres MTT játékos, az Upswing Poker rendszeres szerzője, emellett a 2+2 közösség népszerű alakja. Korábban a PókerAkadémián is nagy figyelmet kapott, hiszen minden idők egyik legsikeresebb pókeres blogja kötődik a nevéhez, amit magyarul olvashattatok oldalunkon.
Anttonen a napokban érdekes stratégiai cikket jelentetett meg, amelyben a versenyeken alkalmazott cbettel foglalkozik. Az 1. részt már olvashattátok, az alábbiakban a 2. rész következik.
2015: Amikor a játékosok elkezdtek foglalkozni a saját range-ükkel
A game theory optimal (GTO) alapú játék 2015 magasságában kezdett népszerűvé válni a versenyeken, és manapság is ez az egyik legmeghatározóbb irányvonal. A korábbi trendekkel ellentétben a GTO-alapú játék nem exploitív stratégia. Ha tökéletes GTO-alapú játékot játszol, az ellenfeled semmit sem tehet azért, hogy kizsákmányolja hibáidat, ugyanakkor ezzel a stratégiával te sem zsákmányolod ki az ellenfeleket.
Bár nyereséges, messze nem ez a legjobb stratégia a versenyekhez, hiszen itt a legtöbb játékos nagyon könnyen kizsákmányolható. És azt se feledjük, hogy senki sem játszik tökéletes GTO-t No Limit Hold’emben, egyszerűen azért, mert még nem tudjuk, mi a tökéletes GTO, még a számítógépek sem jutottak el arra a szintre, hogy ilyen szinten megfejtsék a játékot.
Egyszerű példa a fentiekre egy olyan spot, ahol mondjuk a GTO szerint a 40%-os cbet az optimális, a mi ellenfelünk azonban akkora nit, olyan masszívan over foldolja a cbeteket, hogy gyakorlatilag pénzégetés ilyen kevésszer cbetelni ellene, hiába kéne ezt tennünk a GTO szerint.
Az, hogy nem a GTO a leghatékonyabb stratégia, a jövőben megváltozhat, hiszen egyre jobbak az ellenfelek, egyre kevésbé kizsákmányolhatóak, jelenleg még azonban a GTO nem tekinthető igazán jó stratégiának a versenyekhez. Ennek ellenére a GTO solverek, mint például a Piosolver, nagyszerű eszközök annak felmérésére, hogy megértsük, mit miért csinálunk.
A modern napok cbet-világa
Két kedvenc olyan területem, ahol solverekkel fejlesztem a játékom jelenleg, a cbetek és a check-raise-ek. Csak nem olyan régen töltöttem le a Piosolvert, miután tanúja voltam a cbet stratégia folyamatos változásának, és szerettem volna matematikai és GTO perspektívából megérteni, mi miért történik. Igazság szerint csak most sikerült megértenem teljesen, miért is zseniális a 33% pot cbet stratégia - lásd az 1. részt.
Mint mondtam, a játék fejlődik, nem számolhatunk azzal, hogy az exploitív stratégia örökké jól használható lesz. Az ellenfelek előbb-utóbb keményen visszamarrnak majd az exploitív próbálkozásokra. A solverek megadják a választ, miért a kis méterű gyakori cbet a helyes játék.
A következő Piosolver szimuláció ugyanazon a feltevésen alapul: 30 bb-s stackek, és ez a 23%-os open-raise range-ünk:
A nagyvak 42%-os range-dzsel callol minket.
Kezdjük egy kimondottan jó cbet spottal:
7 
2 
2.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Annak ellenére, hogy kevés top pár van a range-ünkben, a legtöbb esetben 1/3 potos cbetet kell középre tolnunk, amiatt, mert a mi range-ünk sokkal erősebb, mint az ellenfelünké.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Tehát 58%-42% range előnyünk van a 7-2-2 flopon.
A matematikailag indokolt cbet mellett más érvek is a cbet mellett szólnal.
Bár valószínűleg amúgy is tudtad, hogy ezen a flopon cbetelned kell, talán nem tudtad, matematikai szempontból miért kell ezt tenned.
Nézzünk egy másik példát, a flop itt:Q J 3. Ezen a flopon top párt vagy jobb lapot kevesebb, mint az esetek 27%-ában kapunk.
Mégis, a Piosolver szerint 1/3 potos cbetet kell középre tolnunk az esetek közel 100%-ában.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Ugyanaz az elv érvényes itt is. Annak ellenére, hogy a range-ünk nagyrészét nem találta el a flop, a két magas lapot tartalmazó flopon még mindig messze jobban állunk ellenfelünk range-énél. Vannak overpárjaink, TPTK lapjaink, miközben neki nem igazán. A közepes párjaink erősebbek és az overcardos airjeink is erősebbek, mint ellenfelünknek, stb. Ennek fényében mehet a kis cbet szinte mindig.
Végül nézzünk meg egy kevésbé ideális flopot:8 6 5.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Itt már csak az esetek 38%-ában érdemes cbetelnünk. Az alábbi "hőtérkép" mutatja, miért.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Mint látjátok, a legtöbb handünk középszerű lap, amikkel nem akarunk nagy potért játszani. És például hiába lehet nálunk AA, ellenfelünk range-e tele van erősebb két párokkal...
Ha elkezded a solverek használatát, javaslom, hogy napi szinten futass ilyen szimulációkat. Bár sok olyan helyzet van, amikor automatikusan cbetelünk, megfejteni a dolgok matematikai hátterét remek módja a fejlődésnek.
Én így csinálnám:
1. Ismerd meg a cbet matematikáját. Például: az 50% pot cbetnek 33%-ban kell működnie a breakevenhez, a 33% pot cbetnek 25%-ban, stb.
2. Elemezd a saját és ellenfeled range-ét. Találj választ ezekre: Ki van range előnyben? Hogyan kell a tartományom nagyobb részével játszani az adott board textúrán? A GTO szerint mennyiszer kellene cbetelnem?
A fenti vizsgálat alapján sokszor nagyon egyértelmű választ kapsz majd az egyes helyzetekre, néhány esetben azonban nem. Amikor ellentmondásos eredményt kapsz, a matek ezt mondja, a GTO meg azt, jöhet a 3-as pont.
3. Pókerezz, és figyeld meg a szituációt. Nézd meg, az egyes játékstílusok hogyan reagálnak a cbetre, és ez alapján határozd meg, hogyan tudod leginkább kizsákmányolni az ellenfelet.
A legtöbb esetben érdemes kicsit igazítani az eredményen az exploitív stratégia szerint. De ze már csak minimális finomhangolás legyen, nagy módosításra biztosan nincs szükség.
Bizonyos fokig a bizonytalanság az, ami a pókert olyan élvezetessé teszi. Nem lenne jó, ha minden helyzetre lenne tökéletes megoldás. De ezekkel az elemzésekkel sokkal közelebb juthatsz a tökéleteshez, egészen biztosan fejlődni fog a játékod.
Anttonen a napokban érdekes stratégiai cikket jelentetett meg, amelyben a versenyeken alkalmazott cbettel foglalkozik. Az 1. részt már olvashattátok, az alábbiakban a 2. rész következik.
2015: Amikor a játékosok elkezdtek foglalkozni a saját range-ükkel
A game theory optimal (GTO) alapú játék 2015 magasságában kezdett népszerűvé válni a versenyeken, és manapság is ez az egyik legmeghatározóbb irányvonal. A korábbi trendekkel ellentétben a GTO-alapú játék nem exploitív stratégia. Ha tökéletes GTO-alapú játékot játszol, az ellenfeled semmit sem tehet azért, hogy kizsákmányolja hibáidat, ugyanakkor ezzel a stratégiával te sem zsákmányolod ki az ellenfeleket.
Bár nyereséges, messze nem ez a legjobb stratégia a versenyekhez, hiszen itt a legtöbb játékos nagyon könnyen kizsákmányolható. És azt se feledjük, hogy senki sem játszik tökéletes GTO-t No Limit Hold’emben, egyszerűen azért, mert még nem tudjuk, mi a tökéletes GTO, még a számítógépek sem jutottak el arra a szintre, hogy ilyen szinten megfejtsék a játékot.
Egyszerű példa a fentiekre egy olyan spot, ahol mondjuk a GTO szerint a 40%-os cbet az optimális, a mi ellenfelünk azonban akkora nit, olyan masszívan over foldolja a cbeteket, hogy gyakorlatilag pénzégetés ilyen kevésszer cbetelni ellene, hiába kéne ezt tennünk a GTO szerint.
Az, hogy nem a GTO a leghatékonyabb stratégia, a jövőben megváltozhat, hiszen egyre jobbak az ellenfelek, egyre kevésbé kizsákmányolhatóak, jelenleg még azonban a GTO nem tekinthető igazán jó stratégiának a versenyekhez. Ennek ellenére a GTO solverek, mint például a Piosolver, nagyszerű eszközök annak felmérésére, hogy megértsük, mit miért csinálunk.
A modern napok cbet-világa
Két kedvenc olyan területem, ahol solverekkel fejlesztem a játékom jelenleg, a cbetek és a check-raise-ek. Csak nem olyan régen töltöttem le a Piosolvert, miután tanúja voltam a cbet stratégia folyamatos változásának, és szerettem volna matematikai és GTO perspektívából megérteni, mi miért történik. Igazság szerint csak most sikerült megértenem teljesen, miért is zseniális a 33% pot cbet stratégia - lásd az 1. részt.
Mint mondtam, a játék fejlődik, nem számolhatunk azzal, hogy az exploitív stratégia örökké jól használható lesz. Az ellenfelek előbb-utóbb keményen visszamarrnak majd az exploitív próbálkozásokra. A solverek megadják a választ, miért a kis méterű gyakori cbet a helyes játék.
A következő Piosolver szimuláció ugyanazon a feltevésen alapul: 30 bb-s stackek, és ez a 23%-os open-raise range-ünk:
A nagyvak 42%-os range-dzsel callol minket.
Kezdjük egy kimondottan jó cbet spottal:
7 2 2.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Annak ellenére, hogy kevés top pár van a range-ünkben, a legtöbb esetben 1/3 potos cbetet kell középre tolnunk, amiatt, mert a mi range-ünk sokkal erősebb, mint az ellenfelünké.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Tehát 58%-42% range előnyünk van a 7-2-2 flopon.
A matematikailag indokolt cbet mellett más érvek is a cbet mellett szólnal.
- A range előny miatt gyakorlatilag a cbet vékony value betnek tekinthető.
- Az equity megakadályozása, hiszen villain range-ében bőven van javulási lehetőség, szóval a range előny ellenére nem akarjuk, hogy villain realizálja az equity-jét.
Bár valószínűleg amúgy is tudtad, hogy ezen a flopon cbetelned kell, talán nem tudtad, matematikai szempontból miért kell ezt tenned.
Nézzünk egy másik példát, a flop itt:
Q J 3. Ezen a flopon top párt vagy jobb lapot kevesebb, mint az esetek 27%-ában kapunk. Mégis, a Piosolver szerint 1/3 potos cbetet kell középre tolnunk az esetek közel 100%-ában.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Ugyanaz az elv érvényes itt is. Annak ellenére, hogy a range-ünk nagyrészét nem találta el a flop, a két magas lapot tartalmazó flopon még mindig messze jobban állunk ellenfelünk range-énél. Vannak overpárjaink, TPTK lapjaink, miközben neki nem igazán. A közepes párjaink erősebbek és az overcardos airjeink is erősebbek, mint ellenfelünknek, stb. Ennek fényében mehet a kis cbet szinte mindig.
Végül nézzünk meg egy kevésbé ideális flopot:
8 6 5.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Itt már csak az esetek 38%-ában érdemes cbetelnünk. Az alábbi "hőtérkép" mutatja, miért.
Teljes megjelenítéshez kattints a képre
Mint látjátok, a legtöbb handünk középszerű lap, amikkel nem akarunk nagy potért játszani. És például hiába lehet nálunk AA, ellenfelünk range-e tele van erősebb két párokkal...
Ha elkezded a solverek használatát, javaslom, hogy napi szinten futass ilyen szimulációkat. Bár sok olyan helyzet van, amikor automatikusan cbetelünk, megfejteni a dolgok matematikai hátterét remek módja a fejlődésnek.
Én így csinálnám:
1. Ismerd meg a cbet matematikáját. Például: az 50% pot cbetnek 33%-ban kell működnie a breakevenhez, a 33% pot cbetnek 25%-ban, stb.
2. Elemezd a saját és ellenfeled range-ét. Találj választ ezekre: Ki van range előnyben? Hogyan kell a tartományom nagyobb részével játszani az adott board textúrán? A GTO szerint mennyiszer kellene cbetelnem?
A fenti vizsgálat alapján sokszor nagyon egyértelmű választ kapsz majd az egyes helyzetekre, néhány esetben azonban nem. Amikor ellentmondásos eredményt kapsz, a matek ezt mondja, a GTO meg azt, jöhet a 3-as pont.
3. Pókerezz, és figyeld meg a szituációt. Nézd meg, az egyes játékstílusok hogyan reagálnak a cbetre, és ez alapján határozd meg, hogyan tudod leginkább kizsákmányolni az ellenfelet.
A legtöbb esetben érdemes kicsit igazítani az eredményen az exploitív stratégia szerint. De ze már csak minimális finomhangolás legyen, nagy módosításra biztosan nincs szükség.
Bizonyos fokig a bizonytalanság az, ami a pókert olyan élvezetessé teszi. Nem lenne jó, ha minden helyzetre lenne tökéletes megoldás. De ezekkel az elemzésekkel sokkal közelebb juthatsz a tökéleteshez, egészen biztosan fejlődni fog a játékod.
