Mint arról beszámoltunk, Bánki Erik fideszes képviselő módosító indítványt nyújtott be a parlamentnek június közepén, amely lényege az volt, hogy egyszerűsítse a távszerencsejáték engedélyezési és adózási feltételeit. A magyar online szerencsejáték törvény évi 100 millió forintos koncessziós díjat határoz meg játéktípusonként, ennyit kell fizetnie azoknak a szolgáltatóknak, akik online pókert akarnak kínálni Magyarországon, és ha esetleg online kaszinót is, akkor ez további 100 millió forintot jelent. A javaslat ezzel szemben kimondta, hogy a koncessziós díj túlzottan magas, csökkenteni kell. A koncessziós díj összegét 30 millió forintban határozta meg.
A gazdasági bizottság döntő többséggel fogadta el az indítványt június 26-án. A parlament pénteken szavazott, a jogszabályt 130 igen, 54 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett szavazták meg. Ugyanakkor a javaslat ekkor már nem tartalmazta a koncessziós díj csökkentését, ami a legfontosabb volt a változtatási tervek közül.
Mi az amit az elfogadott javaslat tartalmaz?
A koncessziós törvény már megengedi, hogy külföldi székhelyű társaságok is szervezhessenek távszerencsejátékot Magyarországon, ha megfelelnek a magyar jogszabályoknak és megbízhatónak minősülnek.
Ennek feltétele, hogy valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 ezer forintot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe. Feltétel még, hogy egyik bankszámláján sem volt 500 ezer forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 ezer forintot meghaladó értékű végrehajtási eljárás.
További feltétel, hogy a működése során - azzal összefüggésben - nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forintot meghaladó bírsággal sújtották volna. Az engedélyt kiadó államban legalább három éven keresztül szervezett távszerencsejátékot, továbbá a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta.
A koncessziós törvény módosítása kimondja, a koncessziós díj csak akkor emelhető, ha annak feltételei szerepeltek a szerződésben. A koncessziós díjat eddig kötelezően kellett emelni a KSH fogyasztói árindexével. A módosítás ezt kizárja akkor, ha a jogszabályi minimum felett vállalta valaki a koncessziós díj fizetését.
A törvény a távszerencsejáték adóját a tiszta játékbevétel 20 százalékáról 15 százalékára csökkentette. A felügyeleti díj felső limitje pedig 50 millióról 10 millió forintra csökken.
Mi történik most, a koncessziós díj csökkentése nélkül?
Az, hogy külföldi székhelyű társaságok is szervezhetnek távszerencsejátékot Magyarországon, illetve a játékbevétel adójának csökkentése fontos változások, önmagukban azonban nem tűnnek elegendőnek ahhoz, hogy a külföldi online póker szolgáltatóknak megérje a licenc kiváltása. Elképzelhető, hogy a legnagyobb online szerencsejáték szolgáltatók között - ezalatt nem csak a pókert értjük - lesz olyan, aki kiváltja a magyar licencet, de ebben sem lehetünk biztosak a jelenlegi körülmények között.
Az online pókeresek azonban várhatóan továbbra is játszhatnak a .COM/.EU termekben. Bár az állam blokkolná a licenccel nem rendelkező online szerencsejáték oldalak honlapjait, a pókerkliensek blokkolása túl nagy falatnak tűnik.
A szolgáltatók közül többen jelezték, nem vonulnak ki a magyar piacról, jogszakértőik szerint ugyanis legálisan nyújtanak szolgáltatást a magyar játékosoknak EU licencük birtokában.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Bíróságának döntése szerint az olyan nemzeti online szerencsejáték szabályozások, amelyek a minél magasabb állami bevételt célozzák és nem a játékosok védelmét, figyelmen kívül hagyhatók EU-licenccel rendelkező szolgáltatók számára. A bíróság megerősítette, hogy a tagországoknak igazolniuk kell, amikor előterjesztik szabályozásukat, hogy nem sértik a "szolgáltatás szabadságát", illetve meg kell győzniük a bíróságot, hogy az intézkedéseik "megfelelnek az arányosság elvén alapuló követelményeknek".
Az ugyancsak az online szerencsejáték szabályozás módosítására készülő brit kormány például azzal érvel, hogy a majd idén decemberben bevezetésre kerülő új szabályozásuk nem mond ellent az EU-szerződéseknek, mivel célja a fogyasztók védelmének erősítése. A májusi döntéssel viszont már nem csak azt kell bebizonyítaniuk, hogy ez a törvény valódi célja, hanem azt is, hogy a szabályozás eszközei nem túlzóak.
A szolgáltatók joggal hivatkozhatnak arra, hogy a magyar szabályozás a 100 milliós koncessziós díjjal egyértelműen túlzónak tűnik, és így akár figyelmen kívül is hagyhatják azt.
Amennyiben további információkról, fejleményekről értesülünk, azokról természetesen beszámolunk.
A gazdasági bizottság döntő többséggel fogadta el az indítványt június 26-án. A parlament pénteken szavazott, a jogszabályt 130 igen, 54 nem szavazattal, 4 tartózkodás mellett szavazták meg. Ugyanakkor a javaslat ekkor már nem tartalmazta a koncessziós díj csökkentését, ami a legfontosabb volt a változtatási tervek közül.
Mi az amit az elfogadott javaslat tartalmaz?
A koncessziós törvény már megengedi, hogy külföldi székhelyű társaságok is szervezhessenek távszerencsejátékot Magyarországon, ha megfelelnek a magyar jogszabályoknak és megbízhatónak minősülnek.
Ennek feltétele, hogy valamennyi, az állami adóhatóság által nyilvántartott, 500 ezer forintot meghaladó közteherre vonatkozó bevallási- és fizetési kötelezettségének eleget tett, és ilyen kötelezettsége teljesítésével egyszer sem esett 90 napot meghaladó késedelembe. Feltétel még, hogy egyik bankszámláján sem volt 500 ezer forintot meghaladó azonnali beszedési megbízás az adóhatóság részéről, illetve működése során nem indult ellene 500 ezer forintot meghaladó értékű végrehajtási eljárás.
További feltétel, hogy a működése során - azzal összefüggésben - nem történt olyan jogsértés, amely miatt esetenként öt millió forintot meghaladó bírsággal sújtották volna. Az engedélyt kiadó államban legalább három éven keresztül szervezett távszerencsejátékot, továbbá a játékosok személyazonosságának megállapítására, valamint az ahhoz kapcsolódó adatkezelésre vonatkozó szabályokat maradéktalanul betartotta.
A koncessziós törvény módosítása kimondja, a koncessziós díj csak akkor emelhető, ha annak feltételei szerepeltek a szerződésben. A koncessziós díjat eddig kötelezően kellett emelni a KSH fogyasztói árindexével. A módosítás ezt kizárja akkor, ha a jogszabályi minimum felett vállalta valaki a koncessziós díj fizetését.
A törvény a távszerencsejáték adóját a tiszta játékbevétel 20 százalékáról 15 százalékára csökkentette. A felügyeleti díj felső limitje pedig 50 millióról 10 millió forintra csökken.
Mi történik most, a koncessziós díj csökkentése nélkül?
Az, hogy külföldi székhelyű társaságok is szervezhetnek távszerencsejátékot Magyarországon, illetve a játékbevétel adójának csökkentése fontos változások, önmagukban azonban nem tűnnek elegendőnek ahhoz, hogy a külföldi online póker szolgáltatóknak megérje a licenc kiváltása. Elképzelhető, hogy a legnagyobb online szerencsejáték szolgáltatók között - ezalatt nem csak a pókert értjük - lesz olyan, aki kiváltja a magyar licencet, de ebben sem lehetünk biztosak a jelenlegi körülmények között.
Az online pókeresek azonban várhatóan továbbra is játszhatnak a .COM/.EU termekben. Bár az állam blokkolná a licenccel nem rendelkező online szerencsejáték oldalak honlapjait, a pókerkliensek blokkolása túl nagy falatnak tűnik.
A szolgáltatók közül többen jelezték, nem vonulnak ki a magyar piacról, jogszakértőik szerint ugyanis legálisan nyújtanak szolgáltatást a magyar játékosoknak EU licencük birtokában.
Mint arról beszámoltunk, az Európai Unió Bíróságának döntése szerint az olyan nemzeti online szerencsejáték szabályozások, amelyek a minél magasabb állami bevételt célozzák és nem a játékosok védelmét, figyelmen kívül hagyhatók EU-licenccel rendelkező szolgáltatók számára. A bíróság megerősítette, hogy a tagországoknak igazolniuk kell, amikor előterjesztik szabályozásukat, hogy nem sértik a "szolgáltatás szabadságát", illetve meg kell győzniük a bíróságot, hogy az intézkedéseik "megfelelnek az arányosság elvén alapuló követelményeknek".
Az ugyancsak az online szerencsejáték szabályozás módosítására készülő brit kormány például azzal érvel, hogy a majd idén decemberben bevezetésre kerülő új szabályozásuk nem mond ellent az EU-szerződéseknek, mivel célja a fogyasztók védelmének erősítése. A májusi döntéssel viszont már nem csak azt kell bebizonyítaniuk, hogy ez a törvény valódi célja, hanem azt is, hogy a szabályozás eszközei nem túlzóak.
A szolgáltatók joggal hivatkozhatnak arra, hogy a magyar szabályozás a 100 milliós koncessziós díjjal egyértelműen túlzónak tűnik, és így akár figyelmen kívül is hagyhatják azt.
Amennyiben további információkról, fejleményekről értesülünk, azokról természetesen beszámolunk.
