Közös munka Joséval
Mondtam neki, első teendője legyen, hogy felfedi magát és elmeséli mindenkinek a történetét. Tudtam, elég szenzációs lesz ez ahhoz, hogy tőkét tudjon belőle kovácsolni, de még így sem gondoltam, hogy akkorát fog szólni, amekkorát végül durrant. Már a 30.000 megtekintéstől is le voltam döbbenve, nem is beszélve a 300.000-ről.
José sokszor mondta, hogy nagyon kedveli az írásaimat. Azt állította, hogy F. Scott Fitzgerald-ra emlékeztetem (ami szerintem nevetséges) és mindig is szerette volna, ha róla is írok. Gondolom, hízelegni akart magának ezzel. Mindig is egy bizonyos fokig narcisztikus volt; persze 18 évesen ez nem meglepő. A legtöbb póker játékos egyébként is az. Megkért, hogy írjam meg a történetét, hogy írjam meg a fiatal fiú lenyűgöző és nagyszabású történetét, aki létrehozta a maga örökségét, stb. stb. Mondtam neki, hogy: „Háháhá, nem. Nem írom meg a történetedet.” Aztán könyörgött és könyörgött, és végül mondtam neki, hogy rendben, írd meg, add meg az összes részletet, amit bele szeretnél foglalni, aztán én összeszerkesztem és szépen tálalom majd.
Dogishead
Elküldte a tervezett bejegyzésének első vázlatát, ami nagyjából rendben vot, de azért volt rajta mit szerkeszteni és fejleszteni rendesen. Dolgoztunk rajta pár napot (természtesen rendkívül öntudatos volt az apró részleteket illetően, amik nem tetszettek neki vagy nem voltak tökéletesek), sokat beszélgettem vele, hogy még több anyagot gyűjtsek, mígnem úgy éreztem, szépen sikerült kidolgozni a sztorit. Ekkor elküldtem neki a végleges verziót, és mondtam neki, hogy amikor ez kijön, az új helyi nagyágyúként fogják megismerni, úgyhogy szüksége lesz egy online nick-re, amin híressé válhat. Megkérdeztem, milyen nevet szeretne használni? Azt mondta, a meglévőket nem, mert az ügyvédje azt mondta, azokat amiket még 18 éves kora előtt használt, ne nagyon hozza nyilvánosságra. Milyen néven akarsz akkor befutni, kérdeztem tőle. José? Macedo?
Gondolkodott rajta egy ideig. Pár nap múlva azt mondta, "Girah" lesz a nickje. Kérdeztem, hogy az mit jelent, de ő nem akarta elmondani, csak annyit, hogy belső poénról van szó. Pár héttel később aztán csak elmondta: a "Girah” olyasmi, amit a csapattársaival mondogattak az öltözőben. Nem emlékszem, pontosan mi volt, csak hogy elképesztően buzisan hangzott, és hogy szégyellte elmondani, mert attól félt, hogy kiröhögöm majd (ami persze így is történt). Egyébként azoknak, akik szerint én tudom, hogy a "girah” valami jelentéktelen, ősi indiai mértékegység neve, üzenem, hogy nem eszik olyan forrón. Pakisztáni vagyok, nem indiai, és az urdut is épp csak társalgási szinten beszélem.
A sztori aztán be is futott, én pedig végig segítettem Josénak. Tanácsokat adtam neki, hogyan kezelje a médiát, hogyan viselkedjen, hogy ne törődjön a szenzációhajhászokkal és a trollokkal, és hogy csak csinálja azt, amit csinál és örüljön a saját sikerének. Jungle, Sauce és én mind posztoltunk a threadjébe, melléálltunk, pontosabban gratuláltunk nekik a sikeréhez, hiszen mind szerettük volna, hogy sikerüljön elindulnia a karrierjén és nevet szerezzen magának. Nagyon sokat láttunk a kölyökben. Öröm volt látni, ahogy egyik sikert a másik után éri el.
Persze már akkor is gyakran felmerült, vajon valódiak-e az eredményei. Nos, valódiak voltak. Mind igazi volt, és erről magam győződtem meg, amikor elvállaltam, hogy megírom a posztot és csatolom hozzá a statjait is. Azt mondta, bizonyítani tudja, hogy 1 milliónál is több nyereménye van, csak épp szétszórva több számítógépen és accounton. Mondtam neki, hogy ha ez igaz, akkor addig ne írjuk meg a bejegyzést, amíg nem tudunk mellé rakni egy HEM-es (Hold’em Manager) screenshotot, amin rajta van az összes nyereménye, különben senki sem fog hinni neki. Elmagyaráztam, hogyan exportálhat adatbázisokat, hogyan tölthet fel screenshotokat, stb.. Semmi esetre sem engedtem volna, hogy ilyesmit tegyen közzé, ha nem lett volna igaz. Ebben hittem akkor és hiszek benne most is.
Sok apróságot intéztem tehát el neki, ahogy segítettem építgetni a karrierjét. Beindítottam egy weboldalt és segítettem webdesignert találni hozzá, hogy elkészítsék. Szerkesztettem a blogbejegyzéseit és állandóan bátorítottam, hogy használja a Twittert, blogoljon, írjon a 2p2-re, stb., hogy tartsa a kapcsolatot a rajongóival. Soha sem írtam meg neki semmit egyedül, bár sokszor kért rá, de megmondtam neki, hogy ha nem az ő hangján szólal meg az írás, akkor hamisnak vagy műnek fog hatni. Ugyanakkora csaknem mindent, amit írt, azt átnéztem neki, és tanácsokat adtam, mit adjon hozzá vagy mit hagyjon ki. Egyre inkább olyan voltam számára, mint egy báty vagy mentor, ahogy tanácsokat osztogattam az életvitelét, karrierjét és a pókert illetően.
José backelése
Nagyjából a fentiekkel egyidőben kezdett neki elég rosszul menni a póker. Miután a nagybátyja kifosztotta, bepánikolt és sok pénzt vett ki, hogy vehessen egy házat, és nem sokat hagyott online. Elkezdett körbekérdezősködni a high stakes profiknál, akiket a legjobban tisztelt, hogy nem lennének-e hajlandóak stake-elni őt és oktatni. Ez megszokott dolog; nagyon sok nagyon jó játékost láttam már, akik időnként ezt csinálják, amikor downswingbe kerüknek és elvesztik az önbizalmukat, aztán abbahagyják a stake-elést, amikor már jobban mennek a dolgaik. Azt gondoltam, ez igazán remek lehetőség, hiszen tudtam, hogy José alázza a 6-max mezőnyt, rengeteget nyer, és gondoltam, csak még tovább fog fejlődni a későbbiekben. Megkérdeztem én is jó pár embert, nem érdekelné-e őket a dolog, aztán végül Jungle és én úgy döntöttünk, hogy stake-elni fogjuk. José azt kérte, tartsuk a dolgot titokban, és mi bele is egyeztünk. Ez is gyakori kérés és feltett szándékunk volt tiszteletben tartani.
Jungleman12
Őszintén szólva, mindig is megpróbáltam figyelmen kívül hagyni a 2p2-n terjedő összeesküvés-elméletek többségét, de emellett nem mehetek el szó nélkül, mert annyira széles körben elterjedt. Sokan azt gondolják, hogy Jungle vagy én játszottunk José accountjával. Hát a lehető leghatározottabban kijelenthetem, hogy nem.
No de vissza a témához. Az ezt követő néhány hónapban José egyre több és több nagy challenge-ben akart részt venni. Játszani akart Isildur ellen, Durrrr ellen, stb.. Mondtam neki, hogy elindulhat rajtuk, ha akar, de mi egészen biztosan nem fogjuk befizetni rájuk. Ugyanakkor azt is kifejtettem, hogy a Durrrr challenge-re hiába is vállalkozna, hiszen Durrrr semmi esetre sem fog leülni vele, amíg be nem fejezi a másik kettőt. Isildur ellen viszont –EV ellenére megérné neki játszani, márcsak a hírverés miatt is. Ha össze tudja rá kaparni a pénzt, karrier EV szempontjából teljesen megérné. Azt azonban egyikünk sem gondolta, hogy José meg tudná verni Islidurt. Akik pedig azt gondolják, hogy összejátszottunk volna valahogy José-val egy ilyen összecsapásban, azoknak annyit mondanék, hogy José felajánlotta Isildurnak az erről írt bejegyzésében (tessék utánanézni), hogy WEBCAM előtt játsszanak. Semmi estre sem tudott volna tehát ezek után csalni. Sok idióta mégis ezt állítja, ezért akartam a dolgot tisztázni.
José kizárása és az én iPoker accountom
Sikerült kizáratnom Josét a Bluff Challenge-ből. A Fekete Pénteket követően unatkoztam, és sokáig nem játszottam egyáltalán. Merge accountom nem volt, így egyáltalán nem tudtam pókerezni, Így megkértem Josét, hogy hadd játsszak a Lock accountjáról (nekem nem volt sajátom), hogy PLO-zhassak egy kicsit, és persze biztosítottam róla, hogy a veszteséget megtérítem. Beleegyezett, és alkalomadtán, amikor aludt, játszottam egy keveset 25/50-en és gyorsan el is veszítettem jó néhány buy-int. Persze akkor nem gondoltam, hogy bármi gáz lenne, mivel úgy gondoltam, ha rá is szántam volna magam, és létrehoztam volna egy saját számlát a Lock-on, valószínűleg még többen ültek volna le velem PLO-t játszani, mint amennyien így, José accountját használva. Őszintén szólva, a Bluff Challenge-ről, ami akkor ment, nem is tudtam semmit. Gyorsan elvesztettem egy rakás buy-int flip-eken, aztán kiléptem.
Ez persze hatalmas hiba volt részemről, több szempontból is. Az ilyesmi egyike azon dolgoknak, amit mindenki csinál és ami ugyanolyan helytelen bárhol, bármikor, de elismerem, hogy hibát követtem el. Amikor azonban Josét kizárták a Bluff Challenge-ből, a dolog sokkal nagyobbat szólt, mint kellett volna. Nagyon szégyelltem magam, főleg amiatt, hogy úgy gondoltam, elcsesztem a srác karrierjét ezzel, így a következő napokban mindent megtettem, amit csak tudtam, hogy segítsek neki kezelni a közvélemény visszhangját és a felháborodást. Azt hiszem, még így is az adósomnak érezte magát, annak ellenére, hogy jó nagy szarba kevertem, és azt mondta, mindent megtesz, hogy megvédjen, mert szerinte semmi rosszat nem csináltam. Éreztem, hogy együtt érez velem, és ez nagyon megnyugtató volt.
Girah
Ami a kanadai "Toshisan" accountot illeti, az valóban az enyém. Még régebben hoztam létre egy kanadai postafiók felhasználásával, de már jó ideje nem játszottam rajta. Teljesen inaktív volt. Mikor José megkért, hogy segítsek neki befizetni egy iPoker számlára, mivel a Locknak akkoriban likviditási/kifizetési gondjai voltak (és az ő online pénzének a nagy többsége náluk volt), azt mondtam, megpróbálok pénzt szerezni valakitől a régi "Toshisan" számlámra, és használhatja azt, amíg nem tud ő maga ki- és befizetést indítani az iPoker-en (egyebek mellett; mindig mondtam neki, hogy európaiként annyi oldalon játsszon, amennyin csak lehetséges, hogy nagyobb legyen a választék). Egy stake-elő/stake-elt kapcsolatban ez, elismerem, szürke terület, de egyáltalán nem ritkaság. A ’Toshisan’ nem volt egy ismert profil, nem volt reputációja, úgy gondoltam tehát, hogy nem lehet gond, ha ő használja a mi stake-elésünkkel.
Az összeköltözésünkről annyit, hogy én, Jungle és José régóta terveztük, hogy együtt fogunk lakni. Eredetileg úgy volt, hogy kijön hozzánk Vegasba, mivel már mindketten szerettük volna személyesen is megismerni, de ez aztán nem sikerült, mert épp záróvizsgázott akkor. Aztán amikor úgy döntöttünk, hogy Portugáliába megyünk, gondoltam, mivel José helyi srác, mindannyiunknak nagyon jót tenne, ha összeköltöznénk. Először is, ő jól ismeri Lisszabont, sok ismerőse van ott, segíthetne berendezkednünk és persze ismeri a nyelvet. Másodszor, úgy gondoltam, neki is segítene felnőni nem is kicsit, ha eljönne az anyjától és egyedül kezdene élni, és persze rengeteget tanulna tőlünk a pókerről. Harmadszor, Jungle-nek is jótt tett volna, ha van egy mentoráltja, aki felnéz rá, mint José. Végül, José alapossága és céltudatossága jó lett volna nekem, mivel arra inspirált volna, hogy én magam is jobban odafigyeljek a játékomra és fejlesszem azt. Tökéletesnek tűnt tehát az elképzelés, és mindig úgy gondoltam, remekül fogunk majd szórakozni. (Az egész Kanada/Brazília/Portugália dolog részleteit, aki rendszeresen olvassa a blogomat, már jól ismeri.)
A dogishead bejegyzés 3. részben a Macedo-csalásról és annak következményeiről esik majd szó.
Kapcsolódó cikkünk:
Dogishead a Macedo-botrányról (1. rész)
Jose Macedo csalással fosztotta ki tanítványait
Mondtam neki, első teendője legyen, hogy felfedi magát és elmeséli mindenkinek a történetét. Tudtam, elég szenzációs lesz ez ahhoz, hogy tőkét tudjon belőle kovácsolni, de még így sem gondoltam, hogy akkorát fog szólni, amekkorát végül durrant. Már a 30.000 megtekintéstől is le voltam döbbenve, nem is beszélve a 300.000-ről.
José sokszor mondta, hogy nagyon kedveli az írásaimat. Azt állította, hogy F. Scott Fitzgerald-ra emlékeztetem (ami szerintem nevetséges) és mindig is szerette volna, ha róla is írok. Gondolom, hízelegni akart magának ezzel. Mindig is egy bizonyos fokig narcisztikus volt; persze 18 évesen ez nem meglepő. A legtöbb póker játékos egyébként is az. Megkért, hogy írjam meg a történetét, hogy írjam meg a fiatal fiú lenyűgöző és nagyszabású történetét, aki létrehozta a maga örökségét, stb. stb. Mondtam neki, hogy: „Háháhá, nem. Nem írom meg a történetedet.” Aztán könyörgött és könyörgött, és végül mondtam neki, hogy rendben, írd meg, add meg az összes részletet, amit bele szeretnél foglalni, aztán én összeszerkesztem és szépen tálalom majd.
Dogishead
Elküldte a tervezett bejegyzésének első vázlatát, ami nagyjából rendben vot, de azért volt rajta mit szerkeszteni és fejleszteni rendesen. Dolgoztunk rajta pár napot (természtesen rendkívül öntudatos volt az apró részleteket illetően, amik nem tetszettek neki vagy nem voltak tökéletesek), sokat beszélgettem vele, hogy még több anyagot gyűjtsek, mígnem úgy éreztem, szépen sikerült kidolgozni a sztorit. Ekkor elküldtem neki a végleges verziót, és mondtam neki, hogy amikor ez kijön, az új helyi nagyágyúként fogják megismerni, úgyhogy szüksége lesz egy online nick-re, amin híressé válhat. Megkérdeztem, milyen nevet szeretne használni? Azt mondta, a meglévőket nem, mert az ügyvédje azt mondta, azokat amiket még 18 éves kora előtt használt, ne nagyon hozza nyilvánosságra. Milyen néven akarsz akkor befutni, kérdeztem tőle. José? Macedo?
Gondolkodott rajta egy ideig. Pár nap múlva azt mondta, "Girah" lesz a nickje. Kérdeztem, hogy az mit jelent, de ő nem akarta elmondani, csak annyit, hogy belső poénról van szó. Pár héttel később aztán csak elmondta: a "Girah” olyasmi, amit a csapattársaival mondogattak az öltözőben. Nem emlékszem, pontosan mi volt, csak hogy elképesztően buzisan hangzott, és hogy szégyellte elmondani, mert attól félt, hogy kiröhögöm majd (ami persze így is történt). Egyébként azoknak, akik szerint én tudom, hogy a "girah” valami jelentéktelen, ősi indiai mértékegység neve, üzenem, hogy nem eszik olyan forrón. Pakisztáni vagyok, nem indiai, és az urdut is épp csak társalgási szinten beszélem.
A sztori aztán be is futott, én pedig végig segítettem Josénak. Tanácsokat adtam neki, hogyan kezelje a médiát, hogyan viselkedjen, hogy ne törődjön a szenzációhajhászokkal és a trollokkal, és hogy csak csinálja azt, amit csinál és örüljön a saját sikerének. Jungle, Sauce és én mind posztoltunk a threadjébe, melléálltunk, pontosabban gratuláltunk nekik a sikeréhez, hiszen mind szerettük volna, hogy sikerüljön elindulnia a karrierjén és nevet szerezzen magának. Nagyon sokat láttunk a kölyökben. Öröm volt látni, ahogy egyik sikert a másik után éri el.
Persze már akkor is gyakran felmerült, vajon valódiak-e az eredményei. Nos, valódiak voltak. Mind igazi volt, és erről magam győződtem meg, amikor elvállaltam, hogy megírom a posztot és csatolom hozzá a statjait is. Azt mondta, bizonyítani tudja, hogy 1 milliónál is több nyereménye van, csak épp szétszórva több számítógépen és accounton. Mondtam neki, hogy ha ez igaz, akkor addig ne írjuk meg a bejegyzést, amíg nem tudunk mellé rakni egy HEM-es (Hold’em Manager) screenshotot, amin rajta van az összes nyereménye, különben senki sem fog hinni neki. Elmagyaráztam, hogyan exportálhat adatbázisokat, hogyan tölthet fel screenshotokat, stb.. Semmi esetre sem engedtem volna, hogy ilyesmit tegyen közzé, ha nem lett volna igaz. Ebben hittem akkor és hiszek benne most is.
Sok apróságot intéztem tehát el neki, ahogy segítettem építgetni a karrierjét. Beindítottam egy weboldalt és segítettem webdesignert találni hozzá, hogy elkészítsék. Szerkesztettem a blogbejegyzéseit és állandóan bátorítottam, hogy használja a Twittert, blogoljon, írjon a 2p2-re, stb., hogy tartsa a kapcsolatot a rajongóival. Soha sem írtam meg neki semmit egyedül, bár sokszor kért rá, de megmondtam neki, hogy ha nem az ő hangján szólal meg az írás, akkor hamisnak vagy műnek fog hatni. Ugyanakkora csaknem mindent, amit írt, azt átnéztem neki, és tanácsokat adtam, mit adjon hozzá vagy mit hagyjon ki. Egyre inkább olyan voltam számára, mint egy báty vagy mentor, ahogy tanácsokat osztogattam az életvitelét, karrierjét és a pókert illetően.
José backelése
Nagyjából a fentiekkel egyidőben kezdett neki elég rosszul menni a póker. Miután a nagybátyja kifosztotta, bepánikolt és sok pénzt vett ki, hogy vehessen egy házat, és nem sokat hagyott online. Elkezdett körbekérdezősködni a high stakes profiknál, akiket a legjobban tisztelt, hogy nem lennének-e hajlandóak stake-elni őt és oktatni. Ez megszokott dolog; nagyon sok nagyon jó játékost láttam már, akik időnként ezt csinálják, amikor downswingbe kerüknek és elvesztik az önbizalmukat, aztán abbahagyják a stake-elést, amikor már jobban mennek a dolgaik. Azt gondoltam, ez igazán remek lehetőség, hiszen tudtam, hogy José alázza a 6-max mezőnyt, rengeteget nyer, és gondoltam, csak még tovább fog fejlődni a későbbiekben. Megkérdeztem én is jó pár embert, nem érdekelné-e őket a dolog, aztán végül Jungle és én úgy döntöttünk, hogy stake-elni fogjuk. José azt kérte, tartsuk a dolgot titokban, és mi bele is egyeztünk. Ez is gyakori kérés és feltett szándékunk volt tiszteletben tartani.
Jungleman12
Őszintén szólva, mindig is megpróbáltam figyelmen kívül hagyni a 2p2-n terjedő összeesküvés-elméletek többségét, de emellett nem mehetek el szó nélkül, mert annyira széles körben elterjedt. Sokan azt gondolják, hogy Jungle vagy én játszottunk José accountjával. Hát a lehető leghatározottabban kijelenthetem, hogy nem.
- Sem ő, sem én nem vagyok 6-max játékos, elsősorban heads-upot játszunk, míg José inkább 6-maxos
- José a mi stake-elésünkkel leginkább 5/10-en játszott
- SZÁMTALAN bizonyítható alkalommal előfordult, hogy José, Jungle és én is ugyanakkor játszottunk online
- Rengetegen, köztük MINDEN EGYES ÁTVERT JÁTÉKOS bizonyíthatja, hogy José igazi személy, valóban pókerezik és elég jó ahhoz, hogy nyerő legyen a tétjén, stb.
No de vissza a témához. Az ezt követő néhány hónapban José egyre több és több nagy challenge-ben akart részt venni. Játszani akart Isildur ellen, Durrrr ellen, stb.. Mondtam neki, hogy elindulhat rajtuk, ha akar, de mi egészen biztosan nem fogjuk befizetni rájuk. Ugyanakkor azt is kifejtettem, hogy a Durrrr challenge-re hiába is vállalkozna, hiszen Durrrr semmi esetre sem fog leülni vele, amíg be nem fejezi a másik kettőt. Isildur ellen viszont –EV ellenére megérné neki játszani, márcsak a hírverés miatt is. Ha össze tudja rá kaparni a pénzt, karrier EV szempontjából teljesen megérné. Azt azonban egyikünk sem gondolta, hogy José meg tudná verni Islidurt. Akik pedig azt gondolják, hogy összejátszottunk volna valahogy José-val egy ilyen összecsapásban, azoknak annyit mondanék, hogy José felajánlotta Isildurnak az erről írt bejegyzésében (tessék utánanézni), hogy WEBCAM előtt játsszanak. Semmi estre sem tudott volna tehát ezek után csalni. Sok idióta mégis ezt állítja, ezért akartam a dolgot tisztázni.
José kizárása és az én iPoker accountom
Sikerült kizáratnom Josét a Bluff Challenge-ből. A Fekete Pénteket követően unatkoztam, és sokáig nem játszottam egyáltalán. Merge accountom nem volt, így egyáltalán nem tudtam pókerezni, Így megkértem Josét, hogy hadd játsszak a Lock accountjáról (nekem nem volt sajátom), hogy PLO-zhassak egy kicsit, és persze biztosítottam róla, hogy a veszteséget megtérítem. Beleegyezett, és alkalomadtán, amikor aludt, játszottam egy keveset 25/50-en és gyorsan el is veszítettem jó néhány buy-int. Persze akkor nem gondoltam, hogy bármi gáz lenne, mivel úgy gondoltam, ha rá is szántam volna magam, és létrehoztam volna egy saját számlát a Lock-on, valószínűleg még többen ültek volna le velem PLO-t játszani, mint amennyien így, José accountját használva. Őszintén szólva, a Bluff Challenge-ről, ami akkor ment, nem is tudtam semmit. Gyorsan elvesztettem egy rakás buy-int flip-eken, aztán kiléptem.
Ez persze hatalmas hiba volt részemről, több szempontból is. Az ilyesmi egyike azon dolgoknak, amit mindenki csinál és ami ugyanolyan helytelen bárhol, bármikor, de elismerem, hogy hibát követtem el. Amikor azonban Josét kizárták a Bluff Challenge-ből, a dolog sokkal nagyobbat szólt, mint kellett volna. Nagyon szégyelltem magam, főleg amiatt, hogy úgy gondoltam, elcsesztem a srác karrierjét ezzel, így a következő napokban mindent megtettem, amit csak tudtam, hogy segítsek neki kezelni a közvélemény visszhangját és a felháborodást. Azt hiszem, még így is az adósomnak érezte magát, annak ellenére, hogy jó nagy szarba kevertem, és azt mondta, mindent megtesz, hogy megvédjen, mert szerinte semmi rosszat nem csináltam. Éreztem, hogy együtt érez velem, és ez nagyon megnyugtató volt.
Girah
Ami a kanadai "Toshisan" accountot illeti, az valóban az enyém. Még régebben hoztam létre egy kanadai postafiók felhasználásával, de már jó ideje nem játszottam rajta. Teljesen inaktív volt. Mikor José megkért, hogy segítsek neki befizetni egy iPoker számlára, mivel a Locknak akkoriban likviditási/kifizetési gondjai voltak (és az ő online pénzének a nagy többsége náluk volt), azt mondtam, megpróbálok pénzt szerezni valakitől a régi "Toshisan" számlámra, és használhatja azt, amíg nem tud ő maga ki- és befizetést indítani az iPoker-en (egyebek mellett; mindig mondtam neki, hogy európaiként annyi oldalon játsszon, amennyin csak lehetséges, hogy nagyobb legyen a választék). Egy stake-elő/stake-elt kapcsolatban ez, elismerem, szürke terület, de egyáltalán nem ritkaság. A ’Toshisan’ nem volt egy ismert profil, nem volt reputációja, úgy gondoltam tehát, hogy nem lehet gond, ha ő használja a mi stake-elésünkkel.
Az összeköltözésünkről annyit, hogy én, Jungle és José régóta terveztük, hogy együtt fogunk lakni. Eredetileg úgy volt, hogy kijön hozzánk Vegasba, mivel már mindketten szerettük volna személyesen is megismerni, de ez aztán nem sikerült, mert épp záróvizsgázott akkor. Aztán amikor úgy döntöttünk, hogy Portugáliába megyünk, gondoltam, mivel José helyi srác, mindannyiunknak nagyon jót tenne, ha összeköltöznénk. Először is, ő jól ismeri Lisszabont, sok ismerőse van ott, segíthetne berendezkednünk és persze ismeri a nyelvet. Másodszor, úgy gondoltam, neki is segítene felnőni nem is kicsit, ha eljönne az anyjától és egyedül kezdene élni, és persze rengeteget tanulna tőlünk a pókerről. Harmadszor, Jungle-nek is jótt tett volna, ha van egy mentoráltja, aki felnéz rá, mint José. Végül, José alapossága és céltudatossága jó lett volna nekem, mivel arra inspirált volna, hogy én magam is jobban odafigyeljek a játékomra és fejlesszem azt. Tökéletesnek tűnt tehát az elképzelés, és mindig úgy gondoltam, remekül fogunk majd szórakozni. (Az egész Kanada/Brazília/Portugália dolog részleteit, aki rendszeresen olvassa a blogomat, már jól ismeri.)
A dogishead bejegyzés 3. részben a Macedo-csalásról és annak következményeiről esik majd szó.
Kapcsolódó cikkünk:
Dogishead a Macedo-botrányról (1. rész)
Jose Macedo csalással fosztotta ki tanítványait
