Az Európai Unió Bíróságának döntése értelmében - amit az osztrák szerencsejáték-törvénnyel kapcsolatban hoztak - nehezebbé válik a tagországok számára olyan online szerencsejáték szabályozást hozni, ami korlátozza a piaci versenyt. Legalábbis azon szolgáltatók esetében, amelyek már licencet kaptak valamelyik EU tagországban.
A Pfleger-ügyben hozott döntés az osztrák szerencsejáték-szabályozás legitimitására koncentrál az Európai Unióról szóló szerződés 56. cikkelyét alapul véve. Az ítélet nagyban tükrözi a brit főügyész, Eleanor Sharpston tavaly novemberben megjelent véleményét. A végleges döntést következőképp fogalmazták meg:
"Az Európai Unióról szóló szerződés 56. cikkelye megelőzi a nemzeti törvénykezést az olyan esetekben, mint amilyen a jelenlegi ügy is, ahol a szóban forgó rendelkezés nem a játékosok védelmét tartja szem előtt, illetve nem harcol a szerencsejátékkal kapcsolatos bűnözés ellen."
A döntés szerint az olyan nemzeti online szerencsejáték szabályozások, amelyek a minél magasabb állami bevételt célozzák és nem a játékosok védelmét, figyelmen kívül hagyhatók EU-licenccel rendelkező szolgáltatók számára, mert az ilyen törvénykezés a szolgáltatás szabadságának korlátozása.
A kormányoknak indokolniuk kell szabályozásaikat
A bíróság megerősítette, hogy a tagországoknak igazolniuk kell, amikor előterjesztik szabályozásukat, hogy nem sértik a "szolgáltatás szabadságát", illetve meg kell győzniük a bíróságot, hogy az intézkedéseik "megfelelnek az arányosság elvén alapuló követelményeknek".
A brit kormány például azzal érvel, hogy a majd idén decemberben bevezetésre kerülő új szabályozásuk nem mond ellent az EU-szerződéseknek, mivel célja a fogyasztók védelmének erősítése. A mostani döntéssel viszont már nem csak azt kell bebizonyítaniuk, hogy ez a törvény valódi célja, hanem azt is, hogy a szabályozás eszközei nem túlzóak.
Az EUB egyetértett Eleanor Sharpston véleményével, hogy "az állami adóbevételek növelése önmagában" nem megfelelő indok és "nem egyeztethető össze az Európai Unió jogszabályaival". Emellett hangsúlyozták, a szolgáltatóknak nem kell betartaniuk a szerződéseknek ellentmondó törvényeket.
A felsorolt érvek természetesen kapaszkodót jelentenek azon szolgáltatók számára is, amelyek úgy érvelnek, a "szürke" piacokon folytatott tevékenységük legális, mivel egy másik EU országban már rendelkeznek licenccel.
A bíróság szerint ott, "ahol korlátozó rendszert léptettek életbe a szerencsejátékokra vonatkozóan, és ez a rendszer ellentmond a Szerződés 56. cikkelyének", a szabályok áthágása nem vonhatja maga után a szolgáltató megbüntetését.
Az EGBA üdvözli a döntést
Az Európai Játék- és Fogadószövetség (EGBA), melynek a legtöbb nagy szolgáltató tagja, szinte azonnal reagált az ítéletre.
"Üdvözöljük az Európai Unió Bíróságának döntését, mely megerősíti, hogy az osztrák szerencsejáték-törvény sérti az uniós jogot. A mai döntés még hangsúlyosabbá teszi azt a követelményt, hogy a tagállamok szabályozásai egységesek legyenek" – mondta Maarten Haijer főtitkár.
A következő döntés még fontosabb lehet
Egy másik, jelenleg is az EUB előtt levő ügy - szintén Ausztriából - még komolyabb problémákat vethet fel. Az ügyben egy játékos érintett, aki 1 millió dollárt veszített ruletten két, osztrák licenccel nem rendelkező oldalon. A termek engedélyeit egy másik EU-tagországban, Máltán adták ki.
A játékos szerint, mivel az oldalak nem felelnek meg az osztrák szerencsejáték-törvénynek, illegálisan működtek, erre alapozva visszaköveteli elvesztett pénzét - illetve legalább azt a részét, amit a munkáltatójától sikkasztott, de ahogy mondani szokás, ez már egy másik történet...
Az ügyben hozandó döntéshez mindenképp szükséges annak tisztázása, hogy vajon a szolgáltatók legálisan üzemelnek-e olyan EU-országban, ahol nem rendelkeznek licenccel.
A Pfleger-ügyben hozott döntés az osztrák szerencsejáték-szabályozás legitimitására koncentrál az Európai Unióról szóló szerződés 56. cikkelyét alapul véve. Az ítélet nagyban tükrözi a brit főügyész, Eleanor Sharpston tavaly novemberben megjelent véleményét. A végleges döntést következőképp fogalmazták meg:
"Az Európai Unióról szóló szerződés 56. cikkelye megelőzi a nemzeti törvénykezést az olyan esetekben, mint amilyen a jelenlegi ügy is, ahol a szóban forgó rendelkezés nem a játékosok védelmét tartja szem előtt, illetve nem harcol a szerencsejátékkal kapcsolatos bűnözés ellen."
A döntés szerint az olyan nemzeti online szerencsejáték szabályozások, amelyek a minél magasabb állami bevételt célozzák és nem a játékosok védelmét, figyelmen kívül hagyhatók EU-licenccel rendelkező szolgáltatók számára, mert az ilyen törvénykezés a szolgáltatás szabadságának korlátozása.
A kormányoknak indokolniuk kell szabályozásaikat
A bíróság megerősítette, hogy a tagországoknak igazolniuk kell, amikor előterjesztik szabályozásukat, hogy nem sértik a "szolgáltatás szabadságát", illetve meg kell győzniük a bíróságot, hogy az intézkedéseik "megfelelnek az arányosság elvén alapuló követelményeknek".
A brit kormány például azzal érvel, hogy a majd idén decemberben bevezetésre kerülő új szabályozásuk nem mond ellent az EU-szerződéseknek, mivel célja a fogyasztók védelmének erősítése. A mostani döntéssel viszont már nem csak azt kell bebizonyítaniuk, hogy ez a törvény valódi célja, hanem azt is, hogy a szabályozás eszközei nem túlzóak.
Az EUB egyetértett Eleanor Sharpston véleményével, hogy "az állami adóbevételek növelése önmagában" nem megfelelő indok és "nem egyeztethető össze az Európai Unió jogszabályaival". Emellett hangsúlyozták, a szolgáltatóknak nem kell betartaniuk a szerződéseknek ellentmondó törvényeket.
A felsorolt érvek természetesen kapaszkodót jelentenek azon szolgáltatók számára is, amelyek úgy érvelnek, a "szürke" piacokon folytatott tevékenységük legális, mivel egy másik EU országban már rendelkeznek licenccel.
A bíróság szerint ott, "ahol korlátozó rendszert léptettek életbe a szerencsejátékokra vonatkozóan, és ez a rendszer ellentmond a Szerződés 56. cikkelyének", a szabályok áthágása nem vonhatja maga után a szolgáltató megbüntetését.
Az EGBA üdvözli a döntést
Az Európai Játék- és Fogadószövetség (EGBA), melynek a legtöbb nagy szolgáltató tagja, szinte azonnal reagált az ítéletre.
"Üdvözöljük az Európai Unió Bíróságának döntését, mely megerősíti, hogy az osztrák szerencsejáték-törvény sérti az uniós jogot. A mai döntés még hangsúlyosabbá teszi azt a követelményt, hogy a tagállamok szabályozásai egységesek legyenek" – mondta Maarten Haijer főtitkár.
A következő döntés még fontosabb lehet
Egy másik, jelenleg is az EUB előtt levő ügy - szintén Ausztriából - még komolyabb problémákat vethet fel. Az ügyben egy játékos érintett, aki 1 millió dollárt veszített ruletten két, osztrák licenccel nem rendelkező oldalon. A termek engedélyeit egy másik EU-tagországban, Máltán adták ki.
A játékos szerint, mivel az oldalak nem felelnek meg az osztrák szerencsejáték-törvénynek, illegálisan működtek, erre alapozva visszaköveteli elvesztett pénzét - illetve legalább azt a részét, amit a munkáltatójától sikkasztott, de ahogy mondani szokás, ez már egy másik történet...
Az ügyben hozandó döntéshez mindenképp szükséges annak tisztázása, hogy vajon a szolgáltatók legálisan üzemelnek-e olyan EU-országban, ahol nem rendelkeznek licenccel.
