Ebben a cikkemben a fiatalok meghitt játékát, és a csalás napfényre kerülését kívánom bemutatni a képek segítségével.
Giacomo Antonio Melchiorre Ceruti (1698-1767)
Kései barokk festő volt. Észak-Olaszország, Milánó, Velence, Brescia városaiban dolgozott aktívan.
A Pitocchetto (kis koldus) becenevet érdemelte ki, mert sok munkáján a parasztokat, koldusokat, rongyokba öltözött alakokat örökítette meg.
Kártya a piactéren című képén nem koldusokat látunk, hanem sihedereket, akik miután eladták a portékájukat, vagy szüleik, mesterük áruját, Fortuna segítségét veszik igénybe, hogy a pénzt megfialtassák.
Ceruti Giacomo: Kártya a piactéren
A három Le Nain testvér a 17. századi Franciaországban dolgoztak.
Louis (kb 1593-1648) Antoine (kb 1599-1648) és Mathieu (1607-1677) Mindhárman Laonban születtek és 1630-ig Párizsban éltek.
A stílusuk figyelemre méltó hasonlósága miatt nehéz megállapítani, hogy melyik képet melyikük is készítette. Csak a vezetéknevükkel jelölték a képeiket, és biztosan vannak olyan festményeik is amit közösen készítettek, mert eltérő ecsetkezeléseket tud megállapítani a művészettörténész.
Louis festett egy sorozatot a paraszti életről. Ezek a műfajképek együtt érzőek, nem groteszkek, és nem állítják gúnyolódás tárgyává a földművelőket.
Főleg miniatúrákat készítettek. Azonban készítettek zsugás festményeket is, így méltán helyük van, ebben a cikkben.
Antoine & Louis Le Nain: Kártyázó gyerekek
Louis Le Nain: The Young Card Players
Joseph Bail (1862-1921) Francia piktor
Apja Jean-Antoine Bail is festő volt, akire nagy befolyást tettek a holland mesterek. Feltehetőleg, apja volt első mestere, aki belenevelte Josephbe a tiszteletet a 18. századi francia festők iránt. A fiú nagyszerűen ötvözte a realizmust és apja örökségét.
Hagyománytisztelő realista munkáiban a közép-polgárság életét dolgozta fel.
Rengeteg festményén szerepel a konyha, illetve a szakácsok, kézilányok, kukták, séfek munkásságának pillanatai.
A fiatal kártyajátékosok című festménye is a konyhában játszódik, a bal oldali ifjún a szakácsok egyensapkája.
Joseph Bail: The Young Card Players
Ma már kevésbé ismert, mert ebben a korban alkottak, a realista témát elsöprő, új produkcióra képes festőnemzedék nagyjai. Pl: Cezanne, Van Gogh, Manet, Corot, Gauguin.
William Hamilton (1751-1801) angol festő és rajzoló.
Hamilton a londoni Chelsea-ban született. Antonio Zucchival beutazta Itáliát és képezte magát. Építészeti műszaki rajzolóként kezdte, de hamarosan áttért a portrékészítésre. Rövid időn belül ismertté és népszerűvé vált festményeivel, versekhez készített illusztrációival, és Shakespeare munkáihoz alkotott műveivel.
A kor eseményeit is megfestette, például Marie Antoinette kivégzését is Ő örökítette meg.
1789-ben a Royal Academy teljes jogú tagjává választották.
William Hamilton: Kártyavár
Egy jómódú angol polgári család gyermekei kártyavárat építenek
Ismeretlen alkotó munkája a következő, számomra giccses kép.
Főúri környezetben és a gyerekek számára kényelmetlen rokokó ruhában építik a várat.
Ismeretlen festő: Kártyavár
Most viszont keményebb témára váltok.
Csalni nem könnyű, de rendkívül gazdaságos. Amikor nem csak Fortuna segít a játék megnyerésében, hanem valamilyen módon segítik a szerencsés lapjárást, akkor dől a pénz.
A gondok, bajok akkor vannak igazán, amikor a csalásra fény derül. Ilyenkor a tisztességtelenül játszót elővették, és számon kérték munkásságát. A jobbik eset az volt, hogy törvényi útra terelték az ügyet, és így próbálták rendezni a problémát. Azonban ez, csak rendkívül kevés esetben hozott megnyugtató megoldást.
A legtöbb országban, kortól függetlenül büntették a pénzre játszott szerencsejátékot. Ezért nem volt tanácsos bíróságra vinni a kártyacsalás ügyét, mert akitől elsíbolták a pénzt, önmaga is vétkezett a törvény ellen.
Ezért az igazságszolgáltatás gyorsabb és hatékonyabb módját választották.
Az esetek legtöbbjében a helyszínen elvették a csaló pénzét, és ráadásként jól elagyabugyálták. Már amennyiben a károsult-ak voltak a többségben. Főúri körökben a kiközösítés is működött, ami nagy szégyen és társadalmi visszalépés volt a csaló, illetve családja számára.
Sok esetben fegyvert ragadtak, ami lehetett kés, kard, pisztoly, vagy kasza, cséphadaró, esetleg egy bot is megtette.
Ezt kívánom a bemutatni a képzőművészet segítségével.
Jean-Baptiste Madou (1796-1877) Belga festő és rajzoló volt. A brüsszeli festőiskolába járt, majd műszaki rajzolóként helyezkedett el a hadsereg térképészeti osztályán. Művészi karrierje 1825-27 ben ért az elismerés magasabb szintjére, amikor a németalföldi viseletsorozatot alkotta meg. 1840-től áttér az olaj-vászon technikára. A város és a falu mindennapi életét mutatja be képein. 1864-ben II. Leopold belga királytól megrendelést kap, hogy kastélyának dísztermét dekoratív festményekkel díszítse.
Jean-Baptiste Madou: Kártyavita
A képen a csalás lelepleződése utáni pillanatot örökítette meg a művész. A lapok egy része a földön hever és az egyik játékos éppen felpattant a székéről. Benne van a képben a feszültség. Nagyszerűen örökítette meg azt a pillanatot Madou, amikor a csalás kiderült. Amennyiben becsukom a szemem, látom a folytatást, hogy a két kártyás egymásnak esik.
Adrian Brouwer (1605-1638). Már előző cikkemben is szerepelt. A parasztok ábrázolásával teremtett műfajt. A festészeten kívül aktív volt a színjátszásban és a költészetben is. Az italt nagyon szerette. Sok időt töltött Flandria kocsmáiban. A munkái jellemzően kisméretűek, azonban részletesek. Témáiban gyakran szerepel a részegség, züllés, ostobaság. Nagyszerűen jelenít meg emberi érzelmeket, mint a félelem és a fájdalom. Saját idejében is kedvelt művész volt.
Adrian Brouwer: Kártyázás közben verekedő parasztok
Itt már a nyers erőszak kibontakozott, egy pillanat és a cserépkorsó széttörik az egyik játékos fején, miközben a társa kést ránt elő, hogy a vér biztosan folyjék.
Jan Steen (c1626-79) két képéről már ejtettem szót. Ide is beraktam, mert a csalás utáni pillanatokat szintén két festményen örökítette meg.
Valószínűleg megragadta a téma varázsa, vagy támadt még egy megrendelője, aki ilyen festményt kívánt a szobája falára akasztani.
A képek több hasonlóságot, és különbözőséget is mutat.
Mindkettő sokalakos kocsmai jelenetet ábrázol. A játék kellékei, a kártya a backgammon a pipa és az italtartók, már mind a földön hevernek. Mindkét alkotáson tizenkét szereplő látható, ezekből ketten képviselik a gyengébb nemet.
Az első festményen csak parasztok láthatók, és a helyzet komikumát azzal adja meg a művész, hogy a hegedűs a háttérben tovább játszik, mit sem zavartatva magát.
Jan Steen: Veszekedő játékosok
A másodikon, viszont három társadalmi rendbe tartozók szerepelnek. A parasztok a kereskedő és a katona. Nagy valószínűség szerint a katona a csaló, és mindenképpen véres lesz a kimenete ennek a liesonnak, hacsak a kereskedő le nem tudja csitítania a kedélyeket.
A kereskedő ábrázolásával, (legalábbis én azt az üzenetet kapom) hogy azt mondja, a földmívesnek, hogy maradj nyugodtan, mert egy gyakorlott fegyverforgatóval állsz szemben, csak Te húzhatod a rövidebbet. Ezzel szemben a többi paraszt egy emberként sorakozik fel a társa mellé, mer mindegyik kezébe valamilyen fegyvert adott a művész.
Nagyszerű ábrázolása annak, hogy egy felsőbb társadalmi osztályba tartozó mi mindent engedhet meg magának.
Jan Steen: Cardgame
Pieter Brugel II. (1564-1638) Egy festődinasztia második tagja. Apja, testvére és fia is az ecsetet mártogatta a festékbe, és ezzel keresték a kenyerüket.
Pokol Bruegelként is emlegetik, mert képein gyakran szerepelnek manók, fantasztikus figurák, szörnyek. Ez egyértelműen Bosch behatása.
A papa sokkal tehetségesebb volt, Ő csak anakdotikus utánzója volt. Fia pedig egyszerű másolóként lett ismert.
Pieter Bruegel: The Younger Attackcard-players
Ugorjunk egy nagyot az időben, és keljünk át az Újvilágba.
A.C. Radwood (1844-1922) Amerikai festő és illusztrátor. Az észak-dél háborút végigharcolta, és rajzain megörökítette a katonák életét. Beutazta az államokat és a Harper’s magazin számára készített rajzokat. A Spanyol-Amerikai háborúban mint haditudósító vett részt.
A.C. Radwood: Vita
Itt már póker látható a javából. A filmekből megszokott westernkocsmában a cowboy coltot ránt. A képen a vadnyugati hangulat minden kelléke szerepel.
Stephen Goodfellow (1953-) kortárs fető. Angliában született, azonban dánnak vallja magát az USA-ban élő művész.
Nem írok a képhez kommentet, beszéljen a mű helyettem
Stephen Goodfellow: Kártyavita
Egy témát többször is megfest, más-más megvilágításban.
A cikk szerzõje: ivan41
Kapcsolódó cikkek:
Caravaggio modorában (szerzõ ivan41)
Kártya a képzõmûvészetben (szerzõ: ivan41)
Barangolás a képzõmûvészetben: a kezdetektõl a hollandokig (szerző: ivan41)