Sajnos rengeteg téves információ kering az interneten és sajnálatos módon az illetékes hatóságok sem adnak egyértelmű választ a felmerülő kérdésekre.
Vegyük csak az APEH tájékozatóját, a „Póker játékok, póker klubok” címszó alatt, igaz a 2. pontban feltetszik a kérdés: Van-e jogkövetkezménye az ilyen típusú játékban való részvételnek?
De a válasz sajnos hiányzik…
A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 12. § (1) bekezdése alapján az állami adóhatóság a szerencsejáték-szervezőt, illetve az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató bármely szervezetet vagy személyt, valamint a szervezetek vezetőjét vagy vezető tisztségviselőjét bírság megfizetésére kötelezi.
Ugyanezen törvény 1. § (3) bekezdésének d) pontja alapján a kártyajáték esetében a törvény hatálya alá tartozó tevékenységnek a kártyaterem üzemeltetése minősül.
Tehát a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény alapján csak a szerencsejáték-szervezőt és a tevékenységet folytató személy és szervezet (illetve ezek vezetőjét és tisztségviselőjét) lehet büntetni, a játékban résztvevőt viszont NEM.
Érdekes, hogy a hivatkozott tájékoztató a 3. pontjában a külföldi online játékokban való részvételre viszont egyértelmű választ ad:
„A külföldi szerencsejáték szervező tevékenység Magyarország területén történő terjesztése illegális tevékenységnek minősül. A külföldön interneten szervezett szerencsejátékban való részvételt ugyanakkor sem a szabálysértési, sem a büntetőjog nem szankcionálja, azonban az kizárólag a játékosok döntésétől függően és kockázatukra történhet. A játékban esetlegesen elért nyeremény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 204. § (1) bekezdésének a) pontja alapján bírósági úton nem érvényesíthető a Magyar Köztársaság területén.”
Ez a törvény egyetlen korlátozást tartalmaz a játékban résztvevőkre, nevezetesen a 18 éven aluli személyek nem vehetnek részt a kártyajátékban.
Most vizsgáljuk meg a hatályos büntetőjogi és szabálysértési rendelkezéseket, ezekből megkapjuk a választ nemcsak a játékban való részvétel kérdésére, hanem az otthoni játékokra is.
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény alapján:
267. § Aki tiltott szerencsejátékot rendszeresen szervez, vagy ehhez helyiséget bocsát rendelkezésre, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Mellékbüntetésként kitiltásnak is helye van.
Tehát a büntetőjogilag a tiltott szerencsejáték rendszeres szervezésének illetőleg a helyiség rendelkezésre bocsátásának van jogi relevanciája, a játékban résztvevő felelőssége fel sem merül.
A teljesség kedvért a kialakult bírói gyakorlat szerint:
"Szervezői magatartás a játék irányítása, másoknak az abban való részvételre rábírása, rábírni törekvése. Szervezőként jár el és ezért tettesi minőségben felel az, aki a játékra buzdít. Az az elkövető, aki csak játékot színlelve nyerést imitál, bűnsegédként vonható felelősségre.
Az elkövetői magatartás akkor tényállásszerű, ha az rendszeresen történik. Rendszerességen rövidebb időközönkénti elkövetést kell érteni, a nyilvános helyen megvalósított egyedi elkövetés szabálysértés; ugyanígy a játék és pénznyerő automaták üzemeltetésére vonatkozó szabályok megszegése is." (COMPLEX jogtár kommentár)
Nézzük meg ennek a bűncselekménynek a szabálysértési alakzatát, a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény alapján:
154. § (1) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tiltott szerencsejátékot szervez, százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(2) Aki közterületen vagy nyilvános helyen tartott tiltott szerencsejátékban részt vesz, százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
(3)
(4) Azt a dolgot, amelyre nézve, illetőleg amellyel az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértést elkövették, el kell kobozni.
Itt először találkozunk a játékban résztvevővel, mint elkövetői körrel, azonban csak a közterületen és a nyilvános helyen történő részvételnek lehet szabálysértési következménye.
Felmerül a kérdés mi tekinthető nyilvános helynek?
Erre a kérdésre a Szabálysértési Törvény 31. § (4) bekezdése ad választ: nyilvános hely a közterületnek nem tekinthető, mindenki számára nyitva álló hely.
Mi következik ebből?
Egyrészt véleményem szerint a zártkörű rendezvény keretében a zárt klubokban szervezett versenyen való részvétellel nem valósíthatja meg a játékos ezt a szabálysértést.
Bár azonnal hozzáteszem tudomásom szerint, erre még nincs kialakult joggyakorlat, tehát elképzelhető, hogy ebben a kérdésben más lesz a bíróságok álláspontja.
Mindazonáltal a zárt klubokban az előzetes regisztrációt és azonosítást igénylő versenyek nehezen tekinthetők nyilvános helyen elkövetettnek. A fenti jogszabályoknak sem az az alapvető célja, hogy a játékost szankcionálja, hanem a tiltott szerencsejáték szervezést akarja büntetni.
Másrészt, ami viszont egyértelműen következik a fenti rendelkezésekből, az otthon, baráti körben - akár pénzben - történő nem rendszeres kártyajáték semmiféleképp nem ütközik jogszabályba, tehát továbbra is SZABADON folytatható.
Készítette:
Szeged, 2010. november 9. napján
Cincinatus
