Sam Trickett szenzációs évet hagyott maga mögött, mind tornákon, mind cash game-ben kimagaslóan szerepelt. Élőtornákon 3 db. hét számjegyű nyereményt vágott zsebre 2011-ben: megnyerte az Aussie Millions High Roller versenyét ($1.508.258), a Super High Rolleren 2. lett ($1.384.631), majd a PPT cannesi nagydöntőjét is behúzta ($1.364.666). A tornák mellett a makaói cash game asztaloknál is rendszeresen feltűnt, a hírek szerint 2 millió dollár pluszban zárta legutóbbi kirándulását.
Sam Trickett
A fiatal pókergeneráció meghatározó alakjával a Bluff Europe magazin készített interjút nemrégiben. Az alábbiakban a beszélgetés rövidített változatát olvashatjátok, magyar nyelven.
Mi a helyzet, Sam?
Jelenleg Vegasban vagyok. Az Epic Poker League-en játszottam, de már az 1. nap kiestem. Talán el sem kellett volna indulnom, mert Makaóról érkeztem, ahol nagyon ment a póker, emiatt viszont különösebben nem izgatott, ha kiesek a versenyről. Nagy varianciával járó pókerbe kezdtem, és azt sem csináltam valami jól. Aztán elblöfföltem a stackem egy felesleges szituációban. Ez egyébként is jellemző, ha Makaóról jövök vissza, nem szoktam jól játszani, függetlenül attól, hogy végül nyerek vagy veszítek. Amiatt van ez, mert nagyon magas ott a tét. Legutóbb, amikor visszatértem, 48 órás cash game-et játszottam, viszont a tét tízszer kisebb volt, mint Makaón, nem éreztem a játék súlyát. De mivel sokat nyertem a kinti túrán, nem zavart, hogy bukok, inkább csak mulatni akartam.
Lehet, hogy hosszútávon veszélyes az ennyire magas tét, mert eltorzítja a valóságképed?
Nem hiszem, mert mindig felismerem, hogy rosszul pókerezem a visszatérést követően. Ha ezt nem látnám, akkor volna baj. Tudom, hogy ilyenkor nem vagyok megfelelő hangulatban a pókerhez, a jövőben inkább nem is erőletetem ezt a dolgot. Mindenestre igyekszem kikapcsolni az agyam az ünnepekre, most csak a feltöltődésre és a szórakozásra koncentrálok.
Hol zajlanak a jelenlegi makaói játékok és kik vesznek részt bennük?
A Starworld Casino az elsőszámú helyszín. A játék folyamatosan változik, de mostanában jobban az asztalhoz engedik a profikat - Patrik Antonius és én is játszhattunk, meg ott volt Tom Dwan, Phil Ivey és néhány kínai profi. Annyira nem is jók most az asztalok, de a magas tét nagy vonzerőt jelent. Általában 10.000/20.000 HKD vakokkal pókerezünk, ami körülbelül $1.300/$2.600-nak felel meg. Ezekben a játékokban nagyokat lehet nyerni és bukni, a sessionök pedig rettentő hosszúak - sokan 30 órára ülnek be minimálisan -, ami elég fárasztó, de összeségében megéri. És ez NLHE. Néha kisebb PLO játékok is futnak, de azokban nem szoktam részt venni. Az élő NLHE a kedvencem.
Volt valamilyen emlékezetes leosztásod?
Pályafutásom legnagyobb összegű blöffjére is sor került. Én nyitottam preflop 100.000-ig a gombról, a kisvak pedig 320.000-ig visszaemelt. Megadtam - körülbelül 15.000.000 volt előttem -, a flopra szivárvány T-7-3 érkezett. Az SB agresszív járékos, aki a legtöbb flopot cbeteli - talán túl sokat is -, most viszont gyorsan checkelt, anélkül, hogy különösebben átgondolta volna a szituációt. Nekem gutshotom volt 8h 6h-tal, és úgy döntöttem, hogy hívok, megadva a lehetőséget a check-foldnak, ehelyett azonban check-callolt. Úgy gondoltam, hetese, osztott nyolcasai, talán ász magasa lehet vagy valami ilyesmi. A turn 3-as volt, ami jó kártyát jelentett számomra, mert a tervem még két barrel eleresztése volt. Hívtam 1,1 millióig, mire 3,8 millióig rámemelt. Úgy gondoltam, osztott heteseket vagy tízeseket próbál előadni, ugyanakkor nem hittem, hogy ha ennyire erős, így játssza meg a lapjait; flopon ezekkel hívott volna. Szóval eléggé biztos voltam benne, hogy blöfföl, és megadtam, ahogyan akkor is tettem volna, ha fullom van. Elég biztos voltam benne, hogy ha tényleg blöffön van, fel fogja adni riveren. Végül checkelte a bubit riveren, én pedig all-in mentem körülbelül 8 millióval, a pot is nagyjából ekkora volt. Dobott, de csak fél perc tankelés után. A mai napig nem tudom, mi volt nála, mivel gondolkodott a megadáson. Lehet, épp a bubi találta el. Mindenesetre ez volt életem legnagyobb összegű blöffje, nem hiszem, hogy valaha is középre tolok még ekkora pénzt lap nélkül.
Átvetted a vezetést Devilfishtől a brit élőtorna nyereményrangsorban. Mekkora sikernek értékeled ezt?
Sokat jelent nekem. Azt hiszem, sokat jelent a nagyközönség számára is, elismertséggel jár. Szóval örülök neki. Egyébként viszont nem izgatnak a rekordok. Tudomásom szerint én vagyok az első ember, aki egy évben három db. millió dollárt meghaladó élőtorna nyereményt könyvelt el, de ezzel sem igazán foglalkozom. Ez nem egy fontos mérföldkő a pályámon. Úgy értem, örülök, hogy jól megy a játék és rekordokat sikerül elérnem, de nem a rekord elérése inspirál.
Az viszont biztos, nagyszerű 12 hónap áll mögötted...
Igen, Ausztrália csodálatos volt számomra. Először voltam ott, emiatt nagyon izgatott voltam. Mind a környék, mind a játék helyszíne lenyűgözött. Kevéssel előtte estem túl első makaói utamon, és egy kis heaterben voltam. Nagyon magabiztosan vágtam neki a High Roller eventeknek. A 100 ezresen nem jöttek annyira jól a lapok, az átlagosnál picivel jobban, de inkább jól pókereztem. A 250 ezresen viszont valósággal rám ömlöttek a jobbnál jobb handek, ugyanakkor közel sem pókereztem jól. Csak ültem a székemben, és megjátszottam a jobbnál jobb lapjaimat. Aztán bejutottam a heads-upba, ahol 5:1-es előnyt szórtam el Erik Seidel ellen. Mivel nagyon jól futottam, mindenképpen nyerni szerettem volna, ami rossz hozzáállást eredményezett. Dúltam-fúltam, dühös voltam magamra a verseny után. Apám odajött gratulálni, én meg csak kedvetlenkedtem. Valószínűleg azt gondolta, mi a fene baja van ennek a gyereknek, hiszen most nyert 1,3 millió dollárt. Én meg csak feküdtem egy padon a Crown kaszinó előtt frusztráltan és idegesen. Úgy éreztem, az emberek majd megnéznek a tévében, és arra gondolnak, hogy elbénáztam az egészet és totál idióta vagyok.
Rendkívül frusztráló lehet a versenypóker egy olyan játékos számára, akiben ekkora győzelmi kényszer dolgozik. Hogyan viseled a játék varianciáját?
Egyáltalán nem visel meg, amennyiben úgy érzem, jó játékom ellenére vesztettem, és tudom, ha visszamehetnék sem csinálnék semmit másként. De az nagyon tud bántani, ha rosszul pókerezek és hibát követek el. A bad beatek nem tiltelnek, a rossz játék viszont igen. Néha megesik, hogy tudom, mi lenne a helyes lépés, mégis másként csinálok valamit. Talán elvesztem ilyenkor a koncentrációm. Ettől szuper-tiltre tudok kerülni. A játékom minősége sokkal jobban érdekel, mint az eredménye.
Mesélj a Partouche győzelemről...
A Partouche győzelmet tartom eddigi pályám csúcsának. Minden családtagom és barátom ott volt, ami ritka, nem mindennap rendeznek halasztott döntő asztalt. Szóval mindenki eljött, többek közt ezért is volt fantasztikus élmény a győzelem. Tökéletes forgatókönyv volt számomra ez a verseny.
Kijelenthetjük, hogy te vagy a brit Phil Ivey?
Nem, a Phil Ivey létet meghagyom Phil Ivey-nak. De persze értem a kérdésben rejlő elismerést, és jól esik, hogy feltetted...
További interjúk a Póker Akadémián
Sam Trickett
A fiatal pókergeneráció meghatározó alakjával a Bluff Europe magazin készített interjút nemrégiben. Az alábbiakban a beszélgetés rövidített változatát olvashatjátok, magyar nyelven.
Mi a helyzet, Sam?
Jelenleg Vegasban vagyok. Az Epic Poker League-en játszottam, de már az 1. nap kiestem. Talán el sem kellett volna indulnom, mert Makaóról érkeztem, ahol nagyon ment a póker, emiatt viszont különösebben nem izgatott, ha kiesek a versenyről. Nagy varianciával járó pókerbe kezdtem, és azt sem csináltam valami jól. Aztán elblöfföltem a stackem egy felesleges szituációban. Ez egyébként is jellemző, ha Makaóról jövök vissza, nem szoktam jól játszani, függetlenül attól, hogy végül nyerek vagy veszítek. Amiatt van ez, mert nagyon magas ott a tét. Legutóbb, amikor visszatértem, 48 órás cash game-et játszottam, viszont a tét tízszer kisebb volt, mint Makaón, nem éreztem a játék súlyát. De mivel sokat nyertem a kinti túrán, nem zavart, hogy bukok, inkább csak mulatni akartam.
Lehet, hogy hosszútávon veszélyes az ennyire magas tét, mert eltorzítja a valóságképed?
Nem hiszem, mert mindig felismerem, hogy rosszul pókerezem a visszatérést követően. Ha ezt nem látnám, akkor volna baj. Tudom, hogy ilyenkor nem vagyok megfelelő hangulatban a pókerhez, a jövőben inkább nem is erőletetem ezt a dolgot. Mindenestre igyekszem kikapcsolni az agyam az ünnepekre, most csak a feltöltődésre és a szórakozásra koncentrálok.
Hol zajlanak a jelenlegi makaói játékok és kik vesznek részt bennük?
A Starworld Casino az elsőszámú helyszín. A játék folyamatosan változik, de mostanában jobban az asztalhoz engedik a profikat - Patrik Antonius és én is játszhattunk, meg ott volt Tom Dwan, Phil Ivey és néhány kínai profi. Annyira nem is jók most az asztalok, de a magas tét nagy vonzerőt jelent. Általában 10.000/20.000 HKD vakokkal pókerezünk, ami körülbelül $1.300/$2.600-nak felel meg. Ezekben a játékokban nagyokat lehet nyerni és bukni, a sessionök pedig rettentő hosszúak - sokan 30 órára ülnek be minimálisan -, ami elég fárasztó, de összeségében megéri. És ez NLHE. Néha kisebb PLO játékok is futnak, de azokban nem szoktam részt venni. Az élő NLHE a kedvencem.
Volt valamilyen emlékezetes leosztásod?
Pályafutásom legnagyobb összegű blöffjére is sor került. Én nyitottam preflop 100.000-ig a gombról, a kisvak pedig 320.000-ig visszaemelt. Megadtam - körülbelül 15.000.000 volt előttem -, a flopra szivárvány T-7-3 érkezett. Az SB agresszív járékos, aki a legtöbb flopot cbeteli - talán túl sokat is -, most viszont gyorsan checkelt, anélkül, hogy különösebben átgondolta volna a szituációt. Nekem gutshotom volt 8h 6h-tal, és úgy döntöttem, hogy hívok, megadva a lehetőséget a check-foldnak, ehelyett azonban check-callolt. Úgy gondoltam, hetese, osztott nyolcasai, talán ász magasa lehet vagy valami ilyesmi. A turn 3-as volt, ami jó kártyát jelentett számomra, mert a tervem még két barrel eleresztése volt. Hívtam 1,1 millióig, mire 3,8 millióig rámemelt. Úgy gondoltam, osztott heteseket vagy tízeseket próbál előadni, ugyanakkor nem hittem, hogy ha ennyire erős, így játssza meg a lapjait; flopon ezekkel hívott volna. Szóval eléggé biztos voltam benne, hogy blöfföl, és megadtam, ahogyan akkor is tettem volna, ha fullom van. Elég biztos voltam benne, hogy ha tényleg blöffön van, fel fogja adni riveren. Végül checkelte a bubit riveren, én pedig all-in mentem körülbelül 8 millióval, a pot is nagyjából ekkora volt. Dobott, de csak fél perc tankelés után. A mai napig nem tudom, mi volt nála, mivel gondolkodott a megadáson. Lehet, épp a bubi találta el. Mindenesetre ez volt életem legnagyobb összegű blöffje, nem hiszem, hogy valaha is középre tolok még ekkora pénzt lap nélkül.
Átvetted a vezetést Devilfishtől a brit élőtorna nyereményrangsorban. Mekkora sikernek értékeled ezt?
Sokat jelent nekem. Azt hiszem, sokat jelent a nagyközönség számára is, elismertséggel jár. Szóval örülök neki. Egyébként viszont nem izgatnak a rekordok. Tudomásom szerint én vagyok az első ember, aki egy évben három db. millió dollárt meghaladó élőtorna nyereményt könyvelt el, de ezzel sem igazán foglalkozom. Ez nem egy fontos mérföldkő a pályámon. Úgy értem, örülök, hogy jól megy a játék és rekordokat sikerül elérnem, de nem a rekord elérése inspirál.
Az viszont biztos, nagyszerű 12 hónap áll mögötted...
Igen, Ausztrália csodálatos volt számomra. Először voltam ott, emiatt nagyon izgatott voltam. Mind a környék, mind a játék helyszíne lenyűgözött. Kevéssel előtte estem túl első makaói utamon, és egy kis heaterben voltam. Nagyon magabiztosan vágtam neki a High Roller eventeknek. A 100 ezresen nem jöttek annyira jól a lapok, az átlagosnál picivel jobban, de inkább jól pókereztem. A 250 ezresen viszont valósággal rám ömlöttek a jobbnál jobb handek, ugyanakkor közel sem pókereztem jól. Csak ültem a székemben, és megjátszottam a jobbnál jobb lapjaimat. Aztán bejutottam a heads-upba, ahol 5:1-es előnyt szórtam el Erik Seidel ellen. Mivel nagyon jól futottam, mindenképpen nyerni szerettem volna, ami rossz hozzáállást eredményezett. Dúltam-fúltam, dühös voltam magamra a verseny után. Apám odajött gratulálni, én meg csak kedvetlenkedtem. Valószínűleg azt gondolta, mi a fene baja van ennek a gyereknek, hiszen most nyert 1,3 millió dollárt. Én meg csak feküdtem egy padon a Crown kaszinó előtt frusztráltan és idegesen. Úgy éreztem, az emberek majd megnéznek a tévében, és arra gondolnak, hogy elbénáztam az egészet és totál idióta vagyok.
Rendkívül frusztráló lehet a versenypóker egy olyan játékos számára, akiben ekkora győzelmi kényszer dolgozik. Hogyan viseled a játék varianciáját?
Egyáltalán nem visel meg, amennyiben úgy érzem, jó játékom ellenére vesztettem, és tudom, ha visszamehetnék sem csinálnék semmit másként. De az nagyon tud bántani, ha rosszul pókerezek és hibát követek el. A bad beatek nem tiltelnek, a rossz játék viszont igen. Néha megesik, hogy tudom, mi lenne a helyes lépés, mégis másként csinálok valamit. Talán elvesztem ilyenkor a koncentrációm. Ettől szuper-tiltre tudok kerülni. A játékom minősége sokkal jobban érdekel, mint az eredménye.
Mesélj a Partouche győzelemről...
A Partouche győzelmet tartom eddigi pályám csúcsának. Minden családtagom és barátom ott volt, ami ritka, nem mindennap rendeznek halasztott döntő asztalt. Szóval mindenki eljött, többek közt ezért is volt fantasztikus élmény a győzelem. Tökéletes forgatókönyv volt számomra ez a verseny.
Kijelenthetjük, hogy te vagy a brit Phil Ivey?
Nem, a Phil Ivey létet meghagyom Phil Ivey-nak. De persze értem a kérdésben rejlő elismerést, és jól esik, hogy feltetted...
További interjúk a Póker Akadémián
