Andrew Pantling
Az Andrew Pantling interjú 1. részét ide kattintva olvashatjátok.
Sok profi játékos fejleszti a játékát videókkal, cikkekkel és más játékosok segítségével. Te hogyan próbáltad fejleszteni a saját játékod, hogy alakítottad ki az egyedi stílusod?
Sosem próbáltam egyedi lenni. Nem vettem körül magam más játékosokkal. A testvérem stílusa hasonlít a legjobban az enyémhez, ő most is aktív a makaói high stakes cash game játékokban. Én csak játszottam, sosem foglalkoztam azzal, hogy más játékosok szerint mi a legjobb cash game stílus, például mit írnak a 2+2-n. Tulajdonképpen az történt, hogy a fejemet a homokba dugva a saját játékomat fejlesztettem. Nem törekedtem az egyedi stílusra, csak kialakult, mivel a "saját kis szigetemen" játszottam.
Hogyan jutottál el arra a szintre, hogy profinak állj?
A gyakornokságom alatt és talán még ezt megelőzően is, mindig lenyűgözött az, ha valaki le tudta győzni a kaszinó játékokat. Akkoriban blackjacket játszottam a kanadai Rama kaszinóban, és magával ragadott az a matematikai edge, amivel le tudtam győzni a kaszinót. Sokat gyakoroltam a kártyaszámolást, mígnem egy napon valaki azt mondta a blackjack asztalnál, hogy pókerezhetnék is, nagyobb profitért. Befizettem a Paradise Pokerre, elkezdtem stratégiák után kutatni. Végigböngésztem a 2+2-t, és végül rátaláltam a kanadai David Rossra. Volt egy heti blogja, amiben azt vezette, hogyan lehet megélni az online pókerből. Végül azt hiszem olyan $90.000 profittal zárt, ami akkoriban nagyon sok pénz volt számomra. Követtem a blogját, és rájöttem, hogy ez egy igazi lehetőség. Az ő stratégiáját követtem a Limit Hold’em játékokban, amíg volt akció, majd SNG-re váltottam. Később NLHE és PLO cash game-re. Végül a CAP játékokban kötöttem ki a Full Tilt Pokeren, amit rendszeresen játszottam másfél évig.
A szíved mélyén gambler, vagy inkább elemző típus vagy?
Egy kicsit jobban magamba kell néznem, hogy választ tudjak adni a kérdésre. Az igazat megvallva az hiszem, egy kicsit gambler vagyok a szívem mélyén. Ha nem találtam volna rá a pókerre, a póker talált volna rám. Legfőképpen azért, mert szeretem a profitábilis szerencsejátékokat, és ha nem lett volna "poker boom", valószínűleg akkor is kipróbáltam volna a pókert vagy a sportfogadásokat. Nem azt mondom, hogy biztosan nyerő lettem volna, tudom, hogy nagyon szerencsés voltam a kezdetekben és az egész karrierem során. Örülök, hogy abban a pozícióban lehetek, ahol most vagyok. Ahogy idősödtem, egyre kevesebb pénzügyi kockázatot vállaltam. Ma már nem játszok olyan szerencsejátékot, ahol nem érzem, hogy edge-em lenne.
A CAP játék az a fajtája a cash game-nek, ahol short stackek játszanak. Nem az a helyzet ilyen stackeknél, hogy sokkal nehezebb kiismerhetetlenül és kreatívan játszani, mivel ritkán van még tér a turn és river játékra? Pedig arról már korábban beszéltél, még a verseny kapcsán, hogy edge-ed van a turn és river játéban.
A versenyeken általában nem mélyek a stackek, de a döntő asztalon meglehetősen mélyek voltak. A normális versenystack méret hasonlít a CAP játékokéhoz. Már beszéltünk az edge-emről 2009-2010 környékén, ami ugyanebből az okból fakadt. Sok játékos a flop előtt próbálta felhízlalni a potot, hogy flopon már könnyű legyen a döntés, all-in vagy dobás. Én alacsonyan próbáltam tartani a potot flop előtt és a flopon, csakúgy, mint versenyeken. A CAP stratégiám emiatt nagyon hasonlít a versenystratégiámhoz. Szinte lehetetlennek tűnhet alacsonyan tartani a potot, ha csak 30bb-vel játszol, de meg lehet oldani minraise-ekkel és megadásokkal. Amikor elkezdtem játszani a CAP játékokat mindenki 3bb-t emelt, én pedig kisebbet, ami a sokasztalos játék következtében egyszerűen 2bb-re módosult. Pár hónappal később már mindenki ezt a vonalat követte. Végül a versenyjátékokban elterjedt, hogy a 3bb-s emeléseknél kisebbeket hívjanak.
Volt valaha olyan játékos, aki coachingot kért tőled?
Egy időben többen is megkerestek emiatt, de a legtöbbet elutasítottam, mert nem igazán volt időm ezzel foglalkozni. Leginkább a testvéremet coacholtam, ebből én is tanultam. Ő nagyon okos, és már neki is megvan a saját, egyedi stílusa, de rajta kívül nem coacholtam senkit.
Ha megnézzük az eredményeidet, látszik, hogy a legtöbbet $25/50 CAP játékokban játszottál, és nagyon magas win rate-et értél el. Több akció volt ezeken a limiteken, vagy itt mutatkozott meg leginkább az edge-ed?
Igen, ezek a játékok futottak a leggyakrabban, de játszottam magasabban is, ha kaptam akciót. A karrierem vége felé játszottam $500/$1000 játékokban is, és $25/$50-$10/$20 volt, ameddig még lementem.
A 2+2-n láttam egy bejegyzést, amiben $500/$1000 játékra kínáltál részesedést. Rendszeresen próbáltál eladni százalékokat? Kisegített a 2+2 közössége?
A karrierem elején, 2006-ban, sokat olvastam a FL Hold’em fórumot. Ez volt a legnépszerűbb játék akkoriban a kanadai kaszinókban. Mindig olvasgattam a beszélgetéseket a 2+2-n, de sosem vettem részt a közösségben. Vicces, hogy megemlítetted a százalék eladást, mivel a legtöbb ember pár perc alatt megoldaná ezt Skype-on vagy MSN-en a saját ismerőseinek körében. Nekem nem voltak ismerőseim, ezért a 2+2-n próbáltam eladni részesedést ezekre a játékokra.
Néha szükségem volt befektetőkre, hogy a legmagasabb téteken pókerezhessek.
A 2+2 profilodon a "website" alatt ez látszik: cashsportspools.com, de az oldal már nem elérhető. Ez volt az első nagy projekted?
Igen, 2008-ban kezdtem építeni ezt az üzletet. Ez egy sportfogadással foglalkozó, fantasy league-hez hasonló üzlet volt. Amikor Máltára utaztam, hogy elintézzem a szükséges engedélyeket és dokumentációkat már növekedésnek indult a cégünk és ekkor mutattak be a MatchBook tulajdonosának. A megismerkedésünk után a tulajdonos ajánlatot tett a Cashsportspools-ra, és megkért, hogy csatlakozzak a Matchbook-hoz, vegyem át a vezetését. A Cashsportspools ezután Matchbookmedia.com-ra változott, amit az NFL szezonban indítunk újra.
Sok pókeres beszél arról, hogyan kellene egy üzletet felépíteni a semmiből. Te hogy csináltad?
Vicces, ezt a kérdést sokat hallom. Sok pókeres, akikkel az évek során beszéltem, szeretné beindítani a saját vállalkozását. Azt tanácsolnám nekik, hogy merjék meglépni, szánjanak rá időt, vállaljanak kockázatot és ne féljenek a kudarctól. Én egy barátommal kezdtem bele, felvettünk fejlesztőket, kutatásokat végeztünk, beszereztük a szükséges engedélyeket és felállítottunk egy igazgatói tanácsot. Ezzel megalapítottuk a cashsportspools-t. Az igazat megvallva nem indult valami jól. Minden jel arra mutatott, hogy bukás lesz belőle, nem sikeres vállalkozás. Ezután egyik dolog vezetett a következőhöz és egy kis szerencsével a Cashsportspoolst összekötöttük a Matchbookkal és más területekkel. A Matchbook óriási siker lett hirtelen, amire nagyon büszke vagyok.
Mi volt az első gondolatod, amikor a Matchbook tulajdonosa felajánlotta a céged megvételét, illetve hogy kinevez igazgatónak?
Odajöttek hozzám azzal, hogy szeretnének részesedést venni a cégből és mivel küszködtünk, tudtuk volna mire fordítani a tőkét. A tárgyalások közben aztán megváltoztatták az ajánlatot, miszerint az egész céget megvennék és engem kineveznének igazgatónak a Matchbooknál. Először elutasítottam az ajánlatot, de végül meggyőztek. Hihetetlenül boldog vagyok, hogy végül elfogadtam az ajánlatot. Elképesztő utazás, tapasztalat volt ez nekem és fantasztikus emberekkel ismerkedhettem meg, dolgozhattam együtt.
Hogyan válhat egy profi pókeresből egy nagy cég ügyvezető igazgatója? Könnyű volt a váltás?
Amikor elkezdtük a Matchbookot, még nem volt nagy cég. Csak 7 ember dolgozott a cégnél és a vevőkörünk sem volt túl nagy. Az elmúlt két évben az alkalmazottak száma 85 főre nőtt és a vevőkör is jelentősen nőtt az ázsiai és európai ügyfelekkel. Először nem volt könnyű lépést tartani a növekedéssel, de mint mindenhez, itt is szükség volt egy kis szerencsére. Sikerült felállítani egy nagyon jó csapatot, akiket nagyon tisztelek. Az utóbbi időben már lépést tudunk tartani a vevőkör és a cég belső növekedésével, így lehetőségem nyílt elindulni egy-két póker versenyen, mint például az EPT Monte Carlo.
Mi a Matchbook sikerének a kulcsa?
Egyediek vagyunk a piacon, mivel nem mi fogadjuk a fogadásokat, hanem biztosítjuk a lehetőséget a játékosoknak, hogy egymás ellen fogadhassanak. Ezzel bevonzottuk a céghez a nagy vagyonnal rendelkezőket és a high stakes játékosokat is. Rengeteg nem amerikai pókeres és tehetős ember van jelen a Matchbook vevőkörében, akik így nagy tétekben tudnak fogadásokat kötni, nagyon alacsony jutalékért cserébe. Ezért vagyunk különlegesek a piacon, erre specializálódtunk és ennek tudható be a hihetetlen növekedés.
Ez volt a legfőbb szempont a kezdetektől fogva?
Van néhány barátom a szerencsejáték iparban és úgy gondolom a kiskereskedelmi piac nagyon telített szolgáltatókkal. Nagy a versengés, hiszen az árrések csökkennek, a költségek pedig évről évre nőnek. Minden országnak mások a törvényei és folyamatosan változnak és már csak kevés piac maradt, ahol legálisan hirdethetsz. A kiskereskedelmi piac nem érdekelt engem és nem is fogadtam volna el az ajánlatot, ha ez lett volna a vállalat célja. Az első naptól kezdve a nagy tétes fogadókat vettük célba és a Matchbook tulajdonosán és saját kapcsolatokon keresztül, sikerült eljutni a világ legnagyobb fogadóihoz Ázsiában és Európában.
Mi a különbség a ti módszeretek és a normál sportfogadó irodák között? Egyáltalán nem vállaltok kockázatot az óriási fogadásokkal, mivel a fogadók egymás ellen fogadnak, vagy azért így is magas a kockázati tényező?
Mi nagyon kicsi kockázatot vállalunk, mivel nem fogadunk normál fogadásokat, mint a többi fogadóiroda. De van néhány magas tétes játékos, akik nem akarnak várni más játékosokra, hanem azonnal 6-7 számjegyű összegben akarnak fogadni. Ilyen esetben teszünk nekik egy ajánlatot a fogadásra. Ilyen esetben mi is vállalunk kockázatot, de ez a vállalatnak jót tesz.
Számíthatunk valamilyen konkrét dologra a jövőben, amin most dolgoztok, esetleg jogszabályokkal vagy fejlesztéssel kapcsolatban?
Egy forradalmian új kezelőfelületen dolgozunk, ami az interjúval egy időben fog megjelenni. A jogszabályokkal kapcsolatban nem látok pozitív előrelépést. A jogszabályok kapcsán úgy vélem, hogy változniuk kellene, ha profitálni akarnak a fogadásokból, különösképp a mi módszerünk tekintetében, mivel a mi célunk egy tisztességes és legális környezet megteremtése a fogadóknak. Ha az USA valaha is a legalizáció mellett dönt, akkor az óriási lehetőség lenne a számunkra, de erre nem sok esélyt látok a közeljövőben. A Távol-Kelet és Ausztrália is érdekes piacok lehetnek. Európában nehezebb a helyzet a sok különböző ország különböző törvényei miatt, de hosszútávon komoly lehetőségeket rejtenek.
Néhány évvel ezelőtt a Matchbook berobbant a póker piacra, sok játékos jelent meg Matchbook logóval versenyeken. Úgy érzed, ez szerencsés lépés volt a vállalat részéről?
Ezt nehéz megmondani. Ez nem egy szokványos marketing kampány volt. Abban az időben volt egy alkalmazottunk, aki sok nagyon jó pókeres barátját backelte. Leginkább angol játékosok voltak és én vettem át a backelésüket. Ennek részeként megkértük őket, hogy viseljék a logónkat, hogy többen is megismerjék a Matchbookot, mint márkát. Ők közvetlenül nem hoztak új játékosokat, de a Matchbook ismertsége nőtt, mivel mind jó képességű, elismert játékosok voltak és a logónkat viselték. Amikor high roller fogadókkal találkoztam, már ismerték a Matchbookot és ezáltal sokkal könnyebb volt új ügyfeleket szerezni. Nem hiszem, hogy közvetlenül plusz jövedelemre tettünk szert, de az biztos, hogy segítette a vállalatot. Örülök, hogy akkor megléptük, jó móka volt, igaz, akkor nem tartottam annak, hiszen nem volt könnyű 25 póker játékossal egyszerre foglalkozni.
A stressz miatt lett vége az együttműködésnek a pókeresekkel?
Tulajdonképpen igen. Nehéz volt állandóan pénzt küldözgetni, szállást, repülő jegyeket foglalni, 25 különböző személyiséget kezelni és a make-up dealeket számon tartani. Nem egyedül csináltam, többen is segítettek nekem, így nem volt akkora stressz, de a csekély profit és marketing érték miatt annyira nem érte meg ezzel foglalkozni. Szerencsére néhány játékos szép eredményeket ért el, így mi is jól jöttünk ki a dologból.
A leghosszabb ideig James Bord volt összeköthető a Matchbook-kal és a legtöbben úgy gondolták a póker közösségben, hogy ő a mozgatórugója a vállalatnak. Mi történt vele és miért nem látjuk őt mostanában?
James volt az egyike azoknak, akik eredetileg megkerestek és meg akarták vásárolni a cégemet. Illetve az akkori társa, aki a jelenlegi tulajdonos. Ő Matthew Benham, az egyik legnagyobb sportfogadó a világon. Abban az időben Matthew és James társak voltak, de néhány szerencsétlen körülménynek köszönhetően szétváltak útjaik.
Visszatérve a munkádra, mennyi időt szánsz rá ténylegesen és mennyi időd marad mellette?
Ez változó, az elején körülbelül 100 órát dolgoztam egy héten. Akkoriban nem volt annyi alkalmazottunk és mindent én csináltam, mivel növelni akartuk a céget. Ma már nagyon jó, megbízható alkalmazottaim vannak, így nincs szükség a heti 100 munkaórára. Olyan 50-60 órát dolgozok egy héten, de emellett mindig fogadom a hívásokat, ha munkáról van szó.
A feleséged, hogy viselte az őrült életstílusodat, ami ezzel járt?
Ő csodálatos nő, meg vagyok áldva vele. Christina és én már tíz éve vagyunk együtt és három éve vagyunk házasok. Még azelőtt találkoztunk mielőtt elkezdtem pókerezni, így visszatekintve jól sült el a dolog. Az egész őrült utazás alatt mellettem volt. Szerintem sok jó pókeres belefásul ebbe az életstílusba és nehezen találnak olyan nőt, aki önmagukért van velük és nem a pénzükért. Christina esetében erről nincs kétségem, hiszen már akkor együtt voltunk, amikor még le voltam égve.
Szükséged volt valaha arra, hogy a helyes úton tartson, amikor profi pókeresként vagy üzletemberként rengeteg pénzhez jutottál?
Teljes mértékben. Úgy hiszem, az egyik oka, hogy ilyen sikeres lettem, ő, mindig segített nekem két lábbal a földön járni, amikor arra volt szükségem. Ez rendkívül fontos szerintem, nagyon sok fiatal srácot látok, akik lassan elvesztik az eszüket és az egészségüket, és közben észre sem veszik. A legjobb dolog, amit tehetnének és valószínűleg az utolsó, ami eszükbe jut, hogy eltöltsenek egy kis időt a családjukkal, barátaikkal. A való világban élő emberek sokkal valódibbak és sokat segíthetnek ilyenkor.
Milyen tanácsot adnál azoknak a pókereseknek, akik saját vállalkozásukat akarják elindítani, de nem tudják, hogy kezdjenek bele?
Azt tanácsolnám, hogy kezdjetek bele és csináljátok szívvel, lélekkel. Tartsatok szünetet a pókerben, vállaljatok kockázatot, menjetek all-in. Sosem lesztek sikeresek, ha nem adtok bele mindent. Sok tekintetben az üzleti élet keményebb a pókernél, sokkal nagyobb a versengés, több munkát és elhivatottságot igényel.