Alex "Kanu7" Millar az egyik legnagyobb NLHE nyerő a high stakes színtéren. A PokerStarson $2.820.256 profittal rendelkezik, de a Full Tilt Pokeren is nagy nyerő, $2.229.699 pluszban van.
A fiatal brit klasszis, akit Doug "WCGRider" Polk is napjaink 10 legjobb NLHE HU játékosa között tart számon, a PokerPlayer magazinnak adott interjút októberben. A beszélgetés több érdekes témát érintett.
Alex "Kanu7" Millar
Mindössze kilenc hónap alatt jutottál el a $0,50/$1 téttől a $25/50 játékokig. Ez elég simának tűnik...
Eleinte nagyon rosszul pókereztem. Az egyetem utáni első hónapban aztán sikerült nyernem egy kis pénzt, felléptem $1/$2-re. Ott szinte mindent elbuktam, visszatértem $0,50/$1-re. Nem ment a játék, nagyon szomorú voltam. Aztán átmentem a PartyPokerre, ahol könnyebb volt a mezőny. Elkezdtem CardRunners videókat nézni, ami sokat segített. Innentől már tényleg sima volt az előrejutás. Az első néhányezer leosztásban breakeven voltam, majd egyre jobban alkalmazkodtam az ellenfelekhez, nyerni kezdtem, egyre többet, és hamarosan a $10/$20 téten pókereztem.
A $10/$20 játékokban sokáig jól futottam. Az 50 buy-ines bankroll managementnek köszönhetően 250 ezer dollárnál felléphettem $25/$50-re. Itt kaptam egy nagy pofont, 101 ezer dollárra esett vissza a rollom. Később még volt egy nagy downswingem, amikor a $50/$100 heads-up játékokat shotoltam. Prahlad Friedman ellen pókereztem, és úgy éreztem, hogy elég béna. Talán az is volt, de én még bénább voltam!
Szóval voltak buktatók, de a $10/$20 tétig tényleg nem volt különösebb gond. Jól futottam, könnyebb volt a mezőny, mint manapság. Nemrég volt egy Isildur1 elleni meccsem is $300/$600-on, ami rosszul végződött számomra, de összességében nagyon elégedett vagyok az eredményeimmel!
Nem szoktál meghátrálni a világ legjobbjai ellen sem, igaz, ma már csak kevés játékos ad neked akciót. Gondolkozol azon, hogy kiszakadj a folyamatos NLHE játékból, más műfajban is kipróbáld magad?
Jelenleg kizárólag NLHE-t játszom, ami valóban kevés teret enged az akciókat illetően. Már elkezdtem tanulni a PLO-t, remélem, sikerül ebben is magas szintre eljutnom, ez új lehetőségeket nyitna meg. Ben "Sauce123 " Sulsky például minden műfajban jobb mint én, mégis több akciót kap, mert az NLHE mellett játszik PLO-t, kevert játékokat, drawt, meg mindent.
Figyelembe véve, hogy milyen rövid idő alatt jutottál el NL100-tól NL5000-ig, nem hiszem, hogy sok időbe telik, amíg a high stakes PLO asztalokon is meghatározó játékos leszel...
Attól függ, milyen jó vagyok. Jelenleg természetesen béna vagyok, de én is remélem, hogy gyorsan belejövök. Persze egyáltalán nincs rá garancia, hogy azért, mert jó vagyok NLHE-ben, PLO-ban is jó leszek. Még messze vagyok ettől. A célom, hogy néhány hónapon belül megálljam a helyem a high stakes PLO játékokban, de sokat kell dolgoznom ezért, meglátjuk.
Szóval tulajdonképpen jól jött neked, hogy megint kevesebb NLHE akció fut a high stakes asztalokon, mert legalább fejlesztheted a PLO játékod?
Igen, emiatt van, hogy nem aggódom a kevés akció miatt, mindig fel tudok csapni néhány low stakes PLO asztalt, vagy átnézek néhány PLO leosztást. Az a tanulási stratégiám, hogy nem játszom sokat, de minden sessiont alaposan átnézek, átgondolom a kérdéses partikat. Az emberek gyakran beleesnek abba a hibába, hogy nagy mennyiséget játszanak, tapasztalati úton próbálnak fejlődni. Sokkal gyorsabban fejlődhetsz, ha a dolgok mélyére ásol. Remélem, működni fog a tervem.
Te voltál a kezdeményezője az All-Star Showdown heads-up kihívásnak a PokerStarson. Mesélnél kicsit erről?
Mindannyian látjuk az élőtornákat, amelyeken néhányszáz leosztást játszanak, és a legszerencsésebb nyer. Úgy gondoltam, jó lenne egy olyan póker event, ami sokkal erőteljesebben a képességen alapul. Felvetettem az ötletet, néhány top játékosnak tetszett. Felvettük a kapcsolatot a PokerStarsszal, ők pedig ráharaptak. A végső formátumhoz kevés a közöm, de véleményem szerint a PokerStars kiváló munkát végzett. Élveztem a játékot, annak ellenére is, hogy 100 ezer dolláromba került (Kanu7 nagy csatában kikapott Isaac Haxtontól).
Nem tartozol azok közé, akik hajszolják a rivaldafényt, ennek ellenére aktív tagja vagy a high stakes közösségnek...
Az életben és különösen a pókerben rengeteg tehetségtelen ember reklámozza magát úton-útfélen, ami nekem nem szimpatikus. Emiatt talán túlságosan is a másik utat járom. Persze azért játszottam az Isildur1 challenge-en, előálltam az All-Star Showdown ötletével, vagyis nem állíthatom, hogy a teljes ismeretlenségben szeretnék maradni. Csak nem akarom mindenáron előtérbe tolni magam, tévékamerák keresztüzében lenni minden alkalommal, nem akarok mondjuk szamárháton belovagolni egy pókerversenyre. Ezeket azok a játékosok csinálják, akik nem elég jók, nem tudják a játékukkal, eredményeikkel felhívni magukra a figyelmet. Az All-Star Showdownon játszó srácok is így gondolkodnak, nem akarnak mindig címlapon lenni, de ha egy jó pókeres kihívás kerül az útjukba, nem mondanak rá nemet, próbára terszik a tudásukat.
Az Isildur1 elleni meccseid az egyik legnagyobb rendszeres összecsapásnak számítanak a high stakes világban. Miért csaptok ilyen gyakran össze?
Azt tudni kell, hogy Isildur1 alapvetően nem ad nekem NLHE akciót. Csak akkor hajlandó játszani, ha belemegyek, hogy kötelezően 3x bb-t emelek preflop. Akik nem játszanak gyakran heads-upot, úgy gondolhatják, ennek nincs nagy jelentősége, de Isildur1 nagyon jó pókeres. Amikor mindkét játékos 3x bb-t emel preflop, az az ő játéka, az az ő felségterülete, ebben tudja megverni a legtöbb ellenfelét. Viszont ha csak 2x bb-t emelsz, vagy limpelsz, sokkal-sokkal gyengébb ellenfél. Úgy gondolom, ha engedélyezett a minraise, jelentős edge-em van rajta, de így nem játszik velem. Néha, ha egy ideje nem kaptam akciót, és már nagyon pókereznék, elfogadom, hogy az ő szabályai szerint játsszunk. Ő alapvetően nem játszik már NLHE-t, mert csak 3x preflop emeléssel jó benne, ez a komfort zónája, ezen kívül nem pókerezik. Az ellenfelek viszont ma már mindig a komfort zónáján kívülre teszik, szóval inkább távol marad a játéktól.
Ez nehezen felróható neki...
Persze, egyetértek, természetes, hogy azt próbálja játszani, amiben jónak érzi magát. A vezető NLHE regularok amiatt bosszúsak vele kapcsolatban, mert mindenki úgy emlegeti őt, mint a világ egyik, ha nem a legjobb NLHE pókeresét. A játékosok arra gondolnak: "igazából nem is pókerezik ellenünk, csak ha elfogadjuk a külön szabályait". A játékosok úgy érzik, az emberek túlbecsülik Isildur1 NLHE játékát, a valóságban nem olyan jó, és ebből van egy kis sértettség. De természetesen joga van ahhoz, hogy eldöntse, milyen játékokat játszik és melyekre mond nemet.
Kik azok az NLHE játékosok, akiket igazán sokra tartasz?
Szerintem Ben Sulsky a legjobb. Isaac Haxton, aki a showdownon is legyőzött, szintén nagyon jó. Dan "Jungleman" Cates sem rossz. És ott van például Wilhasha és Sussie Smith, akik ellen jó eredményeim vannak, de mások ellen nagy pénzeket nyernek. Azt hiszem, egyre kiegyensúlyozottabb a mezőny, nincsenek nagy különbségek, a legjobbak sem lógnak ki sokkal. Az elmúlt néhány alkalommal meglepődtem, hogy mennyit javultak olyan játékosok, akiken régen nagy edge-em volt. Most alig vagyok jobb náluk. Valószínűleg ideje lenne fejleszteni a játékom, csak nehéz úgy motiválnom magam, hogy alig kapok akciót.
Mi a véleményed a bumhunting és ratholing problémáról? Hogyan érinti ez a high stakes szekciót?
Ártanak, de a két dolgot külön kezelném. A ratholing is probléma, de nem hiszem, hogy valóban hibáztatni lehetne azokat, akik ezt csinálják. Ettől függetlenül tény, hogy kevésbé érdekes a játék, ha egy játékos felduplázza a 40 bb-s stackjét, majd kiül. Sok játékos ideges lesz ettől, kevésbé szórakoztató számukra a póker, hosszútávon erre is ki kell találni valamit. A bumhunting viszont nagy probléma. Nem kritizálhatok senkit a játékszelekcióért, de ez már olyan léptéket öltött, hogy a rekreációs játékosok érzik, vadásznak rájuk a profik. Egy ismeretlen nick beül, és egy másodpercen belül megtelik az asztal, a következő másodpercben pedig masszív várólista alakul ki. Nem hiszem, hogy ez jót tesz a pókernek.
Ha megváltoztathatnál valamit a high stakes világban, mi lenne az?
Jó kérdés! Hoznék egy szabályt, hogy ellenem mindenkinek játszania kell. Komolyra fordítva, nem hiszem, hogy ez a legjelentősebb változtatás, amit be lehetne vezetni, de limitálnám az asztalok számát a legnagyobb termek lobby-jában, vagyis a regularok rákényszerülnének, hogy egymással is pókerezzenek az asztalért, ne csak rekreációs pókeresekre várjanak. Hamarosan eljön az idő, amikor a rekreációs játékosok már nem ülnek be a magányosan ücsörgő regekhez, és ha ez megtörténik, az a póker halála lesz. Bármit üdvözölni fogok, ami megállítja a bumhuntingot.
A fiatal brit klasszis, akit Doug "WCGRider" Polk is napjaink 10 legjobb NLHE HU játékosa között tart számon, a PokerPlayer magazinnak adott interjút októberben. A beszélgetés több érdekes témát érintett.
Alex "Kanu7" Millar
Mindössze kilenc hónap alatt jutottál el a $0,50/$1 téttől a $25/50 játékokig. Ez elég simának tűnik...
Eleinte nagyon rosszul pókereztem. Az egyetem utáni első hónapban aztán sikerült nyernem egy kis pénzt, felléptem $1/$2-re. Ott szinte mindent elbuktam, visszatértem $0,50/$1-re. Nem ment a játék, nagyon szomorú voltam. Aztán átmentem a PartyPokerre, ahol könnyebb volt a mezőny. Elkezdtem CardRunners videókat nézni, ami sokat segített. Innentől már tényleg sima volt az előrejutás. Az első néhányezer leosztásban breakeven voltam, majd egyre jobban alkalmazkodtam az ellenfelekhez, nyerni kezdtem, egyre többet, és hamarosan a $10/$20 téten pókereztem.
A $10/$20 játékokban sokáig jól futottam. Az 50 buy-ines bankroll managementnek köszönhetően 250 ezer dollárnál felléphettem $25/$50-re. Itt kaptam egy nagy pofont, 101 ezer dollárra esett vissza a rollom. Később még volt egy nagy downswingem, amikor a $50/$100 heads-up játékokat shotoltam. Prahlad Friedman ellen pókereztem, és úgy éreztem, hogy elég béna. Talán az is volt, de én még bénább voltam!
Szóval voltak buktatók, de a $10/$20 tétig tényleg nem volt különösebb gond. Jól futottam, könnyebb volt a mezőny, mint manapság. Nemrég volt egy Isildur1 elleni meccsem is $300/$600-on, ami rosszul végződött számomra, de összességében nagyon elégedett vagyok az eredményeimmel!
Nem szoktál meghátrálni a világ legjobbjai ellen sem, igaz, ma már csak kevés játékos ad neked akciót. Gondolkozol azon, hogy kiszakadj a folyamatos NLHE játékból, más műfajban is kipróbáld magad?
Jelenleg kizárólag NLHE-t játszom, ami valóban kevés teret enged az akciókat illetően. Már elkezdtem tanulni a PLO-t, remélem, sikerül ebben is magas szintre eljutnom, ez új lehetőségeket nyitna meg. Ben "Sauce123 " Sulsky például minden műfajban jobb mint én, mégis több akciót kap, mert az NLHE mellett játszik PLO-t, kevert játékokat, drawt, meg mindent.
Figyelembe véve, hogy milyen rövid idő alatt jutottál el NL100-tól NL5000-ig, nem hiszem, hogy sok időbe telik, amíg a high stakes PLO asztalokon is meghatározó játékos leszel...
Attól függ, milyen jó vagyok. Jelenleg természetesen béna vagyok, de én is remélem, hogy gyorsan belejövök. Persze egyáltalán nincs rá garancia, hogy azért, mert jó vagyok NLHE-ben, PLO-ban is jó leszek. Még messze vagyok ettől. A célom, hogy néhány hónapon belül megálljam a helyem a high stakes PLO játékokban, de sokat kell dolgoznom ezért, meglátjuk.
Szóval tulajdonképpen jól jött neked, hogy megint kevesebb NLHE akció fut a high stakes asztalokon, mert legalább fejlesztheted a PLO játékod?
Igen, emiatt van, hogy nem aggódom a kevés akció miatt, mindig fel tudok csapni néhány low stakes PLO asztalt, vagy átnézek néhány PLO leosztást. Az a tanulási stratégiám, hogy nem játszom sokat, de minden sessiont alaposan átnézek, átgondolom a kérdéses partikat. Az emberek gyakran beleesnek abba a hibába, hogy nagy mennyiséget játszanak, tapasztalati úton próbálnak fejlődni. Sokkal gyorsabban fejlődhetsz, ha a dolgok mélyére ásol. Remélem, működni fog a tervem.
Te voltál a kezdeményezője az All-Star Showdown heads-up kihívásnak a PokerStarson. Mesélnél kicsit erről?
Mindannyian látjuk az élőtornákat, amelyeken néhányszáz leosztást játszanak, és a legszerencsésebb nyer. Úgy gondoltam, jó lenne egy olyan póker event, ami sokkal erőteljesebben a képességen alapul. Felvetettem az ötletet, néhány top játékosnak tetszett. Felvettük a kapcsolatot a PokerStarsszal, ők pedig ráharaptak. A végső formátumhoz kevés a közöm, de véleményem szerint a PokerStars kiváló munkát végzett. Élveztem a játékot, annak ellenére is, hogy 100 ezer dolláromba került (Kanu7 nagy csatában kikapott Isaac Haxtontól).
Nem tartozol azok közé, akik hajszolják a rivaldafényt, ennek ellenére aktív tagja vagy a high stakes közösségnek...
Az életben és különösen a pókerben rengeteg tehetségtelen ember reklámozza magát úton-útfélen, ami nekem nem szimpatikus. Emiatt talán túlságosan is a másik utat járom. Persze azért játszottam az Isildur1 challenge-en, előálltam az All-Star Showdown ötletével, vagyis nem állíthatom, hogy a teljes ismeretlenségben szeretnék maradni. Csak nem akarom mindenáron előtérbe tolni magam, tévékamerák keresztüzében lenni minden alkalommal, nem akarok mondjuk szamárháton belovagolni egy pókerversenyre. Ezeket azok a játékosok csinálják, akik nem elég jók, nem tudják a játékukkal, eredményeikkel felhívni magukra a figyelmet. Az All-Star Showdownon játszó srácok is így gondolkodnak, nem akarnak mindig címlapon lenni, de ha egy jó pókeres kihívás kerül az útjukba, nem mondanak rá nemet, próbára terszik a tudásukat.
Az Isildur1 elleni meccseid az egyik legnagyobb rendszeres összecsapásnak számítanak a high stakes világban. Miért csaptok ilyen gyakran össze?
Azt tudni kell, hogy Isildur1 alapvetően nem ad nekem NLHE akciót. Csak akkor hajlandó játszani, ha belemegyek, hogy kötelezően 3x bb-t emelek preflop. Akik nem játszanak gyakran heads-upot, úgy gondolhatják, ennek nincs nagy jelentősége, de Isildur1 nagyon jó pókeres. Amikor mindkét játékos 3x bb-t emel preflop, az az ő játéka, az az ő felségterülete, ebben tudja megverni a legtöbb ellenfelét. Viszont ha csak 2x bb-t emelsz, vagy limpelsz, sokkal-sokkal gyengébb ellenfél. Úgy gondolom, ha engedélyezett a minraise, jelentős edge-em van rajta, de így nem játszik velem. Néha, ha egy ideje nem kaptam akciót, és már nagyon pókereznék, elfogadom, hogy az ő szabályai szerint játsszunk. Ő alapvetően nem játszik már NLHE-t, mert csak 3x preflop emeléssel jó benne, ez a komfort zónája, ezen kívül nem pókerezik. Az ellenfelek viszont ma már mindig a komfort zónáján kívülre teszik, szóval inkább távol marad a játéktól.
Ez nehezen felróható neki...
Persze, egyetértek, természetes, hogy azt próbálja játszani, amiben jónak érzi magát. A vezető NLHE regularok amiatt bosszúsak vele kapcsolatban, mert mindenki úgy emlegeti őt, mint a világ egyik, ha nem a legjobb NLHE pókeresét. A játékosok arra gondolnak: "igazából nem is pókerezik ellenünk, csak ha elfogadjuk a külön szabályait". A játékosok úgy érzik, az emberek túlbecsülik Isildur1 NLHE játékát, a valóságban nem olyan jó, és ebből van egy kis sértettség. De természetesen joga van ahhoz, hogy eldöntse, milyen játékokat játszik és melyekre mond nemet.
Kik azok az NLHE játékosok, akiket igazán sokra tartasz?
Szerintem Ben Sulsky a legjobb. Isaac Haxton, aki a showdownon is legyőzött, szintén nagyon jó. Dan "Jungleman" Cates sem rossz. És ott van például Wilhasha és Sussie Smith, akik ellen jó eredményeim vannak, de mások ellen nagy pénzeket nyernek. Azt hiszem, egyre kiegyensúlyozottabb a mezőny, nincsenek nagy különbségek, a legjobbak sem lógnak ki sokkal. Az elmúlt néhány alkalommal meglepődtem, hogy mennyit javultak olyan játékosok, akiken régen nagy edge-em volt. Most alig vagyok jobb náluk. Valószínűleg ideje lenne fejleszteni a játékom, csak nehéz úgy motiválnom magam, hogy alig kapok akciót.
Mi a véleményed a bumhunting és ratholing problémáról? Hogyan érinti ez a high stakes szekciót?
Ártanak, de a két dolgot külön kezelném. A ratholing is probléma, de nem hiszem, hogy valóban hibáztatni lehetne azokat, akik ezt csinálják. Ettől függetlenül tény, hogy kevésbé érdekes a játék, ha egy játékos felduplázza a 40 bb-s stackjét, majd kiül. Sok játékos ideges lesz ettől, kevésbé szórakoztató számukra a póker, hosszútávon erre is ki kell találni valamit. A bumhunting viszont nagy probléma. Nem kritizálhatok senkit a játékszelekcióért, de ez már olyan léptéket öltött, hogy a rekreációs játékosok érzik, vadásznak rájuk a profik. Egy ismeretlen nick beül, és egy másodpercen belül megtelik az asztal, a következő másodpercben pedig masszív várólista alakul ki. Nem hiszem, hogy ez jót tesz a pókernek.
Ha megváltoztathatnál valamit a high stakes világban, mi lenne az?
Jó kérdés! Hoznék egy szabályt, hogy ellenem mindenkinek játszania kell. Komolyra fordítva, nem hiszem, hogy ez a legjelentősebb változtatás, amit be lehetne vezetni, de limitálnám az asztalok számát a legnagyobb termek lobby-jában, vagyis a regularok rákényszerülnének, hogy egymással is pókerezzenek az asztalért, ne csak rekreációs pókeresekre várjanak. Hamarosan eljön az idő, amikor a rekreációs játékosok már nem ülnek be a magányosan ücsörgő regekhez, és ha ez megtörténik, az a póker halála lesz. Bármit üdvözölni fogok, ami megállítja a bumhuntingot.