Bár Dan Bilzerian magát pókerprofinak tartja, eredményei erősen megkérdejelezhetők. Pénze feltételezhetően nem a játékból, hanem édesapjától, Paul Bilzeriantól származik, aki vállalatok felvásárlásával, értékesítésével vált dollármilliárdossá. Sokan a póker egyik legellenszenvesebb figurájának tartják - emellett nem tartják pókerprofinak -, mások számára viszont igazi példaképet jelent életmódja miatt, a baller lifestyle valóságos nagykövete ő. Csajok, pénz, kocsik és fegyverek, ezek körül forog Bilzerian élete, aki ezt büszkén hirdeti twitterén, instragramján. Ismertségéről sokat elmond, 66.626-an követik tweetjeit.
A póker megosztó alakja a napokban a CardPlayer magazinnak nyilatkozott, és az interjú nagy visszhangot kapott a pókerközösségben. Az alábbiakban a beszélgetés magyar változatát olvashatjátok.
Mesélj kicsit a pókerrel való kapcsolatodról...
A bátyám tanított meg a játékra, amikor főiskolás voltam. Totál kiforgatott a seregtől kapott pénzemből. Ha jól emlékszem, körülbelül havi $4.000-t kaptam. Játszottam néhány $100 élő játékban vele, aztán online kezdtem pókerezni. Felmentem a $5/$10 játékokig, ami elég nagy hülyeség volt, sok pénzt elszórtam. Ez egy kicsit betett a főiskolás élményeknek is. Az első szemeszterben levarrtam 14 csajt, kitűnő volt az átlagom. Minden jó volt, aztán elkezdtem tolni ezt a hülye játékot. Emiatt másodévesként már teljesen le voltam égve, nem jártam bulizni sem. Persze később sikerült változtatni ezen.
Megtaláltad a nyerő játékod?
Igen. Amikor csődöltem, eladtam néhány fegyverem, ez volt a fordulópont. Sikerült fegyelmeznem magam. Korábban úgy játszottam, mint egy őrült. Miután elbuktam az összes pénzem, konzervatívabb stílusra váltottam. Ugyanakkor továbbra is mindenki azt gondolta rólam, hogy elmebeteg módjára játszom. Egyszer láttam az egyik ellenfelem jegyzeteit, amiket rólam készített. Azt írta: "sosem dob ellenem". Mondjuk rettentő béna volt a srác, mindegy. Úgy döntöttem, hogy változtatok ezen, és a jó lapjaimat próbálom kifizettetni. Egyike voltam az elsőknek, akik LAG stílusban pókereztek, ami mára elfogadottá, a legnyereségesebb stílussá vált. Csak nem volt megfelelő önkontrollom ahhoz, hogy a megfelelő pillanatokban kiszálljak.
Olvastál stratégiai könyvet, vagy bármi más forrást a fejlődéshez?
Igen, az első, amit olvastam, az Doyle Brunson Super Systemje volt. Tudod, amikor elkezdtem pókerezni, nem igazán voltak online oktató oldalak. Nagyon kevés információ volt elérhető. A jó játékosok ABC pókert toltak, a rosszak meg callolgattak. Nem voltak szuperagresszív pókeresek, az egy más játék volt még. A TAG játékkal lehetett nyerni. Hiába volt néhány nagy leak a játékodban, senki sem mészárolt le. Ha volt egy kis elképzelésed a játékról, nyertél. Most ha felmész az internetre, és nem játszol szuper jól, átgázolnak rajtad, mint egy gyorsvonat. Elkövetsz egy hibát, és véged, az ellenfelek könyörtelenül kihasználják.
Mennyire vagy elégedett manapság a játékoddal?
Rendben van. Persze közel sem vagyok olyan jó, mint a mai online regek. Én privát játékokban kártyázom üzletemberek és hírességek ellen. Ők azért játszanak, hogy kikapcsolódjanak, szórakozzanak. Nem játszom profikkal. Esélyem sem lenne napjaink vezető játékosai ellen.
Az ilyen típusú ellenfelek mindig nagy akciókra számíthatnak tőled?
Így játszom. Nem tehetek róla, nem tudok változtatni magamon. Az én játékomban mindig nagy a variancia, ez már csak így van. Képtelen vagyok nitként ücsörögni, az nem én volnék (nevet).
A twittereden posztoltad nemrégiben, hogy 10,8 millió dolláros nyerő sessionöd volt. Megosztanád velünk ennek a részleteit?
Nem, nem mesélhetek róla. Ez egy $5.000/$10.000 no limit játék volt, ez a maximum, amit mondhatok.
Ez volt a legmagasabb tét, amin valaha pókereztél? Ennyit még elmondhatsz?
Nem, játszottam már $10.000/$25.000 no limit játékot is, ha jól emlékszem, az volt a legnagyobb. Lehet, hogy valahol a nagyvilágban futnak ennél nagyobb tétes játékok, de én még sosem hallottam ilyenről.
Mekkora adrenalin löketet jelent egy ekkora játék számodra?
Erre nem tudok válaszolni, haver (nevet). Egy ilyen játék már nagyon őrült. Játszottam egy fickóval, aki csak autókkal és repülőkkel volt hajlandó emelni. Például "hívok egy Mercedest", ilyesmi. A Mercedes $100.000-t jelentett, a Ferrari $300.000-t, a Bugatti $1.000.000-t. Ezek voltak a hívásai. Csak tárgyakban volt hajlandó emelni. Ez azért már az én agyam is lezsibbasztotta. Egy pókeres nem szívesen gondol bele a tét valós értékébe, ez a fickó viszont nem volt hajlandó máshogy játszani. Ilyenkor nincs mit tenni, elfogadod a szabályait, de megfogott kicsit a tét nagyságának ilyen jellegű realizálása.
Voltak akkora partijaid, ahol több pénz hevert az asztal közepén, mint néhány ilyen jellegű hollywoodi filmben?
Nem, az csak film, haver (nevet). Ilyen a valóságban nincsen. Bár pókereztem olyan srácokkal, akikkel "nyitott" volt a játék, ami azt jelenti, hogy nincs a beülőnek meghatározott felső határa. Annyit viszel az asztalhoz, amennyit csak tudsz, és legyen az bármennyi, ők is hozzák.
Mennyire szürreális ekkora téteken játszani, annak fényében, hogy néhány éve még viszonylag alacsony téten játszottál?
Nyilván egyáltalán nem normális dolog, hogy valaki 10 millió dollárokat nyer vagy bukik egy-egy sessionön. Akármennyi pénzed is legyen, ez hatalmas összeg. Főként akkor jössz rá erre, ha elkezdesz jótékonykodni, megérted, hány emberen segíthetne ez a pénz. De 10 millió akkor is nagyon sok pénz, ha mondjuk 1 milliárd dollár pihen a bankszámládon.
Igazi pókeres mém lett WSOP Main Event döntő asztal megjelenésedből, pontosabban az emlékezetes szakáll pettingből... Számítottál arra, hogy ekkora visszhangot kap, hogy egy lány simogatja a szakállad?
Nem (nevet), fel sem merült bennem. Én csak azért izgultam akkor, hogy Jay (Fraber) nyerjen, és megkapjam az 1,7 milliómat a százalékaimért (nevet). Ennyi az égész. Tudod..., ő egy aranyos lány. Szeret babrálni a fejemen. Nem akartam azt mondani neki, hogy hagyd már abba...
Te és Jay jó barátságban vagytok?
Igen, régebbről ismerem őt. Persze ha elintézte volna nekem azt az 1,7 milliót, most sokkal jobban kedvelném (nevet). Szóval nem azért lettünk barátok, mert hirtelen sok pénze lett, vagy ilyesmi. De az is igaz, hogy nem keresem a kapcsolatot olyanokkal, akiknek nincs sok pénze, mert mindig úgy érzem, akarnak tőlem valamit, nem őszinte a barátságuk... De ha régi barátok vagyunk valakivel, akkor nem érdekel, hogy mennyije van. Új szegény barátokat viszont nem keresek... Jay jól futott a Main Eventen, megengedheti magának, hogy azt csináljon, amit akar, tolja velünk a zúzós bulikat.
Mi a véleményed a pókerközösségről?
Elég degenerált csoport. Úgy értem, ahhoz, hogy valaki profi pókeres legyen speciális személyiségre van szükség. Viselned kell, hogy a kártya folyamatosan izomból tökön rugdos, az életed folyamatos stressz. Elképesztően nehéz profi pókeresként élni, hiszen tudod, ez a megélhetésed, nem csődölhetsz. A probléma az, hogy amikor fut a szekér, a pókeresek elhiszik, hogy ez mindig így lesz, amikor pedig vesztenek, azonnal mindent vissza akarnak nyerni. Illetve ha nagy téten játszol, nehéz visszamenni a kisebbre, és ott is koncentráltnak maradni, megtalálni a motivációt. Tegyük fel, csak a példa kedvéért, hogy a bankrollod $1.000.000, és beszállsz egy $100.000 buy-ines játékba. Elvesztesz 2-3 beülőt..., sok srác megcsinálta már ezt. Ezzel elvesztették a bankrolljuk harmadát, vagy veszítsék el csak az ötödét, mindegy. Nagyon nehéz visszamenni, és kisebb téten hosszú munkával visszanyerni azt az elvesztett pénzt, ami egyszer már megvolt. És az, hogy egymilliójuk van, nem jelenti, hogy az egészet pókerre fordíthatják, számlákat, egyéb kiadásokat kell fizetniük. Ezek is folyamatosan apasztják a pénzt. Megvan a pénzük, hogy megvegyék, amit csak akarnak, profi játékosként mégsem tehetik meg a kockázat miatt. Ez az oka, hogy sok profi teljesen tönkremegy. Nézd meg Tom "durrrr" Dwant. Csödölt. Phil Ivey pedig nemrég csődölt. Pedig ezek a srácok nagyon tehetségesek, csak szórták a pénzt. Nem mondhatom, hogy hosszú lenne azon profik listája, akik nem csődöltek. Őrület ez.
Tervezed, hogy jövőre aztalhoz ülj a WSOP $1.000.000 eventjén?
Valószínűleg nem indulok. Nem vagyok valami nagy versenypókeres. Talán besegítek néhány srácnak a nevezésbe, mint legutóbb. Mint mondtam, nem igazán pókerezem profik ellen. Illetve már nem élvezem annyira a pókert, mint korábban, hogy őszinte legyek. Szóval ez egy olyan verseny, ami engem annyiban érint, hogy ha lehetőségem van százalékot venni a világ néhány legjobb játékosának akciójából, akik tényleg győzelmi eséllyel indulnak, hát megteszem (nevet). Ennek legalább van értelme.
Nem kérem, hogy mondj neveket, de igazam van, ha azt mondom, a póker rendkívül népszerű a hollywoodi hírességek, wall streeti cápák, stb körében?
Igen, ez nyugodtan kijelenthető. Rengeteg celeb, sportoló, stb pókerezik. Ez most nagyon fut. De csak privát játékokban, egy kaszinóba soha nem mennének el. Ugyanakkor többségében nem őrült téteken játszanak. A nekem megfelelő tétet csak kevesen vállalják közülük. Kevés olyan celeb van, aki feltesz az asztalra egymillió dollárt. Akik ilyenek, azokat szerintem kivétel nélkül ismerem" - zárul az interjú.
A beszélgetés több tekintetben is nagy port kavart, de talán a legtöbben arra kapták fel a fejüket, hogy durrrr és Ivey csődölt. A PCA-n tartózkodó Daniel Negreanut is megkérdezték erről a helyszíni riporterek. A hatszoros WSOP bajnok cáfolta, hogy Ivey csődölt volna.
"Phil Ivey nagyon jó barátom, rendszeresen beszélünk, eléggé biztos vagyok abban, hogy nem csődölt" - mondta.
A póker megosztó alakja a napokban a CardPlayer magazinnak nyilatkozott, és az interjú nagy visszhangot kapott a pókerközösségben. Az alábbiakban a beszélgetés magyar változatát olvashatjátok.
Mesélj kicsit a pókerrel való kapcsolatodról...
A bátyám tanított meg a játékra, amikor főiskolás voltam. Totál kiforgatott a seregtől kapott pénzemből. Ha jól emlékszem, körülbelül havi $4.000-t kaptam. Játszottam néhány $100 élő játékban vele, aztán online kezdtem pókerezni. Felmentem a $5/$10 játékokig, ami elég nagy hülyeség volt, sok pénzt elszórtam. Ez egy kicsit betett a főiskolás élményeknek is. Az első szemeszterben levarrtam 14 csajt, kitűnő volt az átlagom. Minden jó volt, aztán elkezdtem tolni ezt a hülye játékot. Emiatt másodévesként már teljesen le voltam égve, nem jártam bulizni sem. Persze később sikerült változtatni ezen.
Megtaláltad a nyerő játékod?
Igen. Amikor csődöltem, eladtam néhány fegyverem, ez volt a fordulópont. Sikerült fegyelmeznem magam. Korábban úgy játszottam, mint egy őrült. Miután elbuktam az összes pénzem, konzervatívabb stílusra váltottam. Ugyanakkor továbbra is mindenki azt gondolta rólam, hogy elmebeteg módjára játszom. Egyszer láttam az egyik ellenfelem jegyzeteit, amiket rólam készített. Azt írta: "sosem dob ellenem". Mondjuk rettentő béna volt a srác, mindegy. Úgy döntöttem, hogy változtatok ezen, és a jó lapjaimat próbálom kifizettetni. Egyike voltam az elsőknek, akik LAG stílusban pókereztek, ami mára elfogadottá, a legnyereségesebb stílussá vált. Csak nem volt megfelelő önkontrollom ahhoz, hogy a megfelelő pillanatokban kiszálljak.
Olvastál stratégiai könyvet, vagy bármi más forrást a fejlődéshez?
Igen, az első, amit olvastam, az Doyle Brunson Super Systemje volt. Tudod, amikor elkezdtem pókerezni, nem igazán voltak online oktató oldalak. Nagyon kevés információ volt elérhető. A jó játékosok ABC pókert toltak, a rosszak meg callolgattak. Nem voltak szuperagresszív pókeresek, az egy más játék volt még. A TAG játékkal lehetett nyerni. Hiába volt néhány nagy leak a játékodban, senki sem mészárolt le. Ha volt egy kis elképzelésed a játékról, nyertél. Most ha felmész az internetre, és nem játszol szuper jól, átgázolnak rajtad, mint egy gyorsvonat. Elkövetsz egy hibát, és véged, az ellenfelek könyörtelenül kihasználják.
Mennyire vagy elégedett manapság a játékoddal?
Rendben van. Persze közel sem vagyok olyan jó, mint a mai online regek. Én privát játékokban kártyázom üzletemberek és hírességek ellen. Ők azért játszanak, hogy kikapcsolódjanak, szórakozzanak. Nem játszom profikkal. Esélyem sem lenne napjaink vezető játékosai ellen.
Az ilyen típusú ellenfelek mindig nagy akciókra számíthatnak tőled?
Így játszom. Nem tehetek róla, nem tudok változtatni magamon. Az én játékomban mindig nagy a variancia, ez már csak így van. Képtelen vagyok nitként ücsörögni, az nem én volnék (nevet).
A twittereden posztoltad nemrégiben, hogy 10,8 millió dolláros nyerő sessionöd volt. Megosztanád velünk ennek a részleteit?
Nem, nem mesélhetek róla. Ez egy $5.000/$10.000 no limit játék volt, ez a maximum, amit mondhatok.
Ez volt a legmagasabb tét, amin valaha pókereztél? Ennyit még elmondhatsz?
Nem, játszottam már $10.000/$25.000 no limit játékot is, ha jól emlékszem, az volt a legnagyobb. Lehet, hogy valahol a nagyvilágban futnak ennél nagyobb tétes játékok, de én még sosem hallottam ilyenről.
Mekkora adrenalin löketet jelent egy ekkora játék számodra?
Erre nem tudok válaszolni, haver (nevet). Egy ilyen játék már nagyon őrült. Játszottam egy fickóval, aki csak autókkal és repülőkkel volt hajlandó emelni. Például "hívok egy Mercedest", ilyesmi. A Mercedes $100.000-t jelentett, a Ferrari $300.000-t, a Bugatti $1.000.000-t. Ezek voltak a hívásai. Csak tárgyakban volt hajlandó emelni. Ez azért már az én agyam is lezsibbasztotta. Egy pókeres nem szívesen gondol bele a tét valós értékébe, ez a fickó viszont nem volt hajlandó máshogy játszani. Ilyenkor nincs mit tenni, elfogadod a szabályait, de megfogott kicsit a tét nagyságának ilyen jellegű realizálása.
Voltak akkora partijaid, ahol több pénz hevert az asztal közepén, mint néhány ilyen jellegű hollywoodi filmben?
Nem, az csak film, haver (nevet). Ilyen a valóságban nincsen. Bár pókereztem olyan srácokkal, akikkel "nyitott" volt a játék, ami azt jelenti, hogy nincs a beülőnek meghatározott felső határa. Annyit viszel az asztalhoz, amennyit csak tudsz, és legyen az bármennyi, ők is hozzák.
Mennyire szürreális ekkora téteken játszani, annak fényében, hogy néhány éve még viszonylag alacsony téten játszottál?
Nyilván egyáltalán nem normális dolog, hogy valaki 10 millió dollárokat nyer vagy bukik egy-egy sessionön. Akármennyi pénzed is legyen, ez hatalmas összeg. Főként akkor jössz rá erre, ha elkezdesz jótékonykodni, megérted, hány emberen segíthetne ez a pénz. De 10 millió akkor is nagyon sok pénz, ha mondjuk 1 milliárd dollár pihen a bankszámládon.
Igazi pókeres mém lett WSOP Main Event döntő asztal megjelenésedből, pontosabban az emlékezetes szakáll pettingből... Számítottál arra, hogy ekkora visszhangot kap, hogy egy lány simogatja a szakállad?
Nem (nevet), fel sem merült bennem. Én csak azért izgultam akkor, hogy Jay (Fraber) nyerjen, és megkapjam az 1,7 milliómat a százalékaimért (nevet). Ennyi az égész. Tudod..., ő egy aranyos lány. Szeret babrálni a fejemen. Nem akartam azt mondani neki, hogy hagyd már abba...
Te és Jay jó barátságban vagytok?
Igen, régebbről ismerem őt. Persze ha elintézte volna nekem azt az 1,7 milliót, most sokkal jobban kedvelném (nevet). Szóval nem azért lettünk barátok, mert hirtelen sok pénze lett, vagy ilyesmi. De az is igaz, hogy nem keresem a kapcsolatot olyanokkal, akiknek nincs sok pénze, mert mindig úgy érzem, akarnak tőlem valamit, nem őszinte a barátságuk... De ha régi barátok vagyunk valakivel, akkor nem érdekel, hogy mennyije van. Új szegény barátokat viszont nem keresek... Jay jól futott a Main Eventen, megengedheti magának, hogy azt csináljon, amit akar, tolja velünk a zúzós bulikat.
Mi a véleményed a pókerközösségről?
Elég degenerált csoport. Úgy értem, ahhoz, hogy valaki profi pókeres legyen speciális személyiségre van szükség. Viselned kell, hogy a kártya folyamatosan izomból tökön rugdos, az életed folyamatos stressz. Elképesztően nehéz profi pókeresként élni, hiszen tudod, ez a megélhetésed, nem csődölhetsz. A probléma az, hogy amikor fut a szekér, a pókeresek elhiszik, hogy ez mindig így lesz, amikor pedig vesztenek, azonnal mindent vissza akarnak nyerni. Illetve ha nagy téten játszol, nehéz visszamenni a kisebbre, és ott is koncentráltnak maradni, megtalálni a motivációt. Tegyük fel, csak a példa kedvéért, hogy a bankrollod $1.000.000, és beszállsz egy $100.000 buy-ines játékba. Elvesztesz 2-3 beülőt..., sok srác megcsinálta már ezt. Ezzel elvesztették a bankrolljuk harmadát, vagy veszítsék el csak az ötödét, mindegy. Nagyon nehéz visszamenni, és kisebb téten hosszú munkával visszanyerni azt az elvesztett pénzt, ami egyszer már megvolt. És az, hogy egymilliójuk van, nem jelenti, hogy az egészet pókerre fordíthatják, számlákat, egyéb kiadásokat kell fizetniük. Ezek is folyamatosan apasztják a pénzt. Megvan a pénzük, hogy megvegyék, amit csak akarnak, profi játékosként mégsem tehetik meg a kockázat miatt. Ez az oka, hogy sok profi teljesen tönkremegy. Nézd meg Tom "durrrr" Dwant. Csödölt. Phil Ivey pedig nemrég csődölt. Pedig ezek a srácok nagyon tehetségesek, csak szórták a pénzt. Nem mondhatom, hogy hosszú lenne azon profik listája, akik nem csődöltek. Őrület ez.
Tervezed, hogy jövőre aztalhoz ülj a WSOP $1.000.000 eventjén?
Valószínűleg nem indulok. Nem vagyok valami nagy versenypókeres. Talán besegítek néhány srácnak a nevezésbe, mint legutóbb. Mint mondtam, nem igazán pókerezem profik ellen. Illetve már nem élvezem annyira a pókert, mint korábban, hogy őszinte legyek. Szóval ez egy olyan verseny, ami engem annyiban érint, hogy ha lehetőségem van százalékot venni a világ néhány legjobb játékosának akciójából, akik tényleg győzelmi eséllyel indulnak, hát megteszem (nevet). Ennek legalább van értelme.
Nem kérem, hogy mondj neveket, de igazam van, ha azt mondom, a póker rendkívül népszerű a hollywoodi hírességek, wall streeti cápák, stb körében?
Igen, ez nyugodtan kijelenthető. Rengeteg celeb, sportoló, stb pókerezik. Ez most nagyon fut. De csak privát játékokban, egy kaszinóba soha nem mennének el. Ugyanakkor többségében nem őrült téteken játszanak. A nekem megfelelő tétet csak kevesen vállalják közülük. Kevés olyan celeb van, aki feltesz az asztalra egymillió dollárt. Akik ilyenek, azokat szerintem kivétel nélkül ismerem" - zárul az interjú.
A beszélgetés több tekintetben is nagy port kavart, de talán a legtöbben arra kapták fel a fejüket, hogy durrrr és Ivey csődölt. A PCA-n tartózkodó Daniel Negreanut is megkérdezték erről a helyszíni riporterek. A hatszoros WSOP bajnok cáfolta, hogy Ivey csődölt volna.
"Phil Ivey nagyon jó barátom, rendszeresen beszélünk, eléggé biztos vagyok abban, hogy nem csődölt" - mondta.
