-en, 
A riporter először a 2014-es $25,000 Mixed Max versenyről kérdezte, ahol Selbst $871,000-t és pályafutása harmadik WSOP karkötőjét nyerte meg. Szintén szóba került a high stakes profi Jason Mo, akivel Vanessa a heads-up meccsek során mérkőzött meg, és aki a meccs előtt Twitteren azt írta, Vanessa gyenge játékos.
"A versenynek kisebb volt a mezőnye, de erősebb is, mint a korábbi karkötős versenyek során. Jason Mo-val nem foglalkoztam, igyekszem kimaradni az ilyesmiből, csak játszom a játékomat. Végül szerintem kiszúrt magával, több megjátszása is nagyon átlátszó volt. Azokban a szituációkban tudtam, hogy mi fog történni, mert tudtam, hogy mit gondol rólam, ami egy olyan hiba, amit nem szabad elkövetned. Bármikor, amikor információt adsz ki magadról pókerjátékosként, visszaüthet, ezért úgy gondolom, hogy az általa közzétett információt az előnyömre tudtam használni."
Hogy érzed magad, amikor a világ legjobb női pókerjátékosának neveznek?
"Értem, hogy az emberek miért használják ezt a titulust. Így egyszerűbb megkülönböztetni a játékosokat, annyi fantasztikus pókerjátékos van, annyi különböző játékformában, hogy lehetetlen megállapítani, hogy ki a legjobb játékos. Szerintem még a GPI-vel és a többi versenyeredményeket nyilvántartó weboldallal se lehet biztosra megmondani, hogy ki a legjobb. Annyit mondhatunk, hogy "Ez a játékos ebben a Top 10-ben van", de az emberek azért fókuszálnak annyira a "legjobb női játékos" címre, mert ez egy viszonylag konkrét eredmény."
Mennyire követed magad a ranglistákon?
"Amikor sokat játszok, és jól megy a játék, akkor követem, mert jó extra motiváció. Ha második vagyok, elkezdek hajtani az első helyre. De nem játszom folyamatosan, és az év közben sok időt kihagyok, hogy más projektekre koncentráljak, szóval előfordul, hogy akár a top 10-ből is kiesek. Végülis a póker a pénzről szól és a ROI-ról, nem arról, hogy hanyadik vagy egy ranglistán. Szóval próbálok nem koncentrálni erre, amikor nem játszom, bár néha nem tudom visszafogni magam."
Jelenleg hogyan egyensúlyozod a munkát és a hétköznapi életet?
"Tavaly megházasodtam, és úgy érzem kezdek pontosabb képet kapni arról, hogy hogyan fog alakulni a karrierem hosszútávon, úgyhogy most elégedett vagyok a helyzetemmel."
Említetted az egyéb projetkeket, erről tudnál mesélni egy kicsit?
"Igazából egy projekt van, amin keményen dolgozom. Egyelőre nem akarok túl sokat mondani róla, mert még fejlesztési szakaszban van a dolog, de egy weboldalt akarok létrehozni, ami a rendőri túlkapásokat akarja csökkenteni. Ezen kívül beléptem egy Urban Justice Centre nevű szervezethez New York-ban. Néhány adománygyűjtő eseményt fogok szervezni nekik, és próbálok egyre jobban betörni a non-profit szektorba. Ezen kívül ott vannak persze a hétköznapi dolgok, teniszezés, főzés, ilyesmi."
Mennyi személyes tapasztalatod volt a rendőri túlkapásokkal?
"Nem sok, néhányszor letartóztattak, de semmi komoly. Igazából mindig is nagy szószólója voltam a társadalmi jogoknak. A jogi egyetemen sok rendőri túlkapással foglalkozó ügyön dolgoztam, illetve más, hivatali hatalommal való visszaéléses ügyön is. Guantanamo-ban ülő kliensekkel dolgoztunk együtt. A hatalom kihasználása mindig is nagyon felzaklatott, és a rendőri túlkapások ennek a megtestesülése. Ez egy olyan valami, ami létezik, és bármikor láthatod ha figyelsz, különösen ha nagyvárosban élsz."
Tudom, hogy egyszer letartóztattak egy egyetemi bulin amiért nem értettél egyet egy rendőrtiszttel. A többi alkalomnál mi történt?
"A másikról beszélni nem is nagyon érdemes. Gyakorlatilag a nem megfelelő helyen mentem át az utcán, és egy rendőrtiszt úgy döntött, hogy kiabál velünk egy kicsit. Megmondtam neki, hogy szerintem nem viselkedett megfelelően, erre berakott a hátsó ülésre és azzal fenyegetőzött, hogy letartóztat. Egyik haverom azt kérdezte, "Ugye tudod hogy ez nevetséges?". Végül a rendőr meggondolta magát, szóval technikailag nem tartóztattak le, de ez is egy olyan szituáció volt, amikor a helyzet azért fajult el, mert a rendőrnek nem tetszett, hogy visszabeszélek.
Őszintén szólva nem is beszéltem vissza, ő tett egy bunkó megjegyzést arra, hogy Yale tanulók vagyunk, és ezért azt gondoljuk, hogy bármit megtehetünk. Közben meg mindössze annyi történt, hogy rossz helyen mentünk át az úttesten!
Hogyan lehet, hogy ennyire felborul az erő egyensúlya? Ez az ember gyakorilatilag semmit nem tett, hogy ilyen hatalma legyen, mégis azt tesznek, amit csak akarnak. A két incidens ami velem történt gyakorlatilag semmi, de csak azért engedtek el, mert az egyik barátom elmondta, hogy jogi egyetemen tanulunk, és tudjuk, hogy ami történik jogszerűtlen. A másik esetben viszont ügyvédet kellett fogadnom, és priuszom lett, de rengeteg ember van, akinek ez tönkretenné az életét.
Lehet, hogy elítélik, és elveszik tőle az esélyt, hogy jó munkát szerezzen, csak azért, mert nem engedhet magadnak egy jó ügyvédet. Ez is csak egy újabb jele annak, hogy a társadalmunk a pénzes embereket támogatja azokkal szemben akiknek nincs, és én ezt problémát akarom megoldani."
Sok játékos azért kezd el pókerezni, mert szabadok akarnak lenni, nem akarnak a hatalomnak felelni. Gondolod, hogy ez is hatással volt rád?
"Talán, nem tudom. Mindig is problémáim voltak a hatalommal, de számomra a póker csak egy játék volt. Voltak rendes munkáim, visszamentem a jogi egyetemre is, és sokat dolgoztam olyan emberekkel akiket tisztelek, de számomra a póker mindig inkább a szórakozásról szólt."
Emlékszel még, hogy hogy kerültél kapcsolatba a pókerrel? Sokat változtál azóta?
"Még középiskolában ismerkedtem meg a játékkal, és azóta sokat változtam, nemrég múltam 30. Mindannyian változunk, talán mostanára szedtem össze magam teljesen. Tudom, hogy mit akarok az élettől, és lépéseket teszek, hogy elérjem a céljaimat, nem csak az árral sodródom."
"A versenynek kisebb volt a mezőnye, de erősebb is, mint a korábbi karkötős versenyek során. Jason Mo-val nem foglalkoztam, igyekszem kimaradni az ilyesmiből, csak játszom a játékomat. Végül szerintem kiszúrt magával, több megjátszása is nagyon átlátszó volt. Azokban a szituációkban tudtam, hogy mi fog történni, mert tudtam, hogy mit gondol rólam, ami egy olyan hiba, amit nem szabad elkövetned. Bármikor, amikor információt adsz ki magadról pókerjátékosként, visszaüthet, ezért úgy gondolom, hogy az általa közzétett információt az előnyömre tudtam használni."
Hogy érzed magad, amikor a világ legjobb női pókerjátékosának neveznek?
"Értem, hogy az emberek miért használják ezt a titulust. Így egyszerűbb megkülönböztetni a játékosokat, annyi fantasztikus pókerjátékos van, annyi különböző játékformában, hogy lehetetlen megállapítani, hogy ki a legjobb játékos. Szerintem még a GPI-vel és a többi versenyeredményeket nyilvántartó weboldallal se lehet biztosra megmondani, hogy ki a legjobb. Annyit mondhatunk, hogy "Ez a játékos ebben a Top 10-ben van", de az emberek azért fókuszálnak annyira a "legjobb női játékos" címre, mert ez egy viszonylag konkrét eredmény."
Mennyire követed magad a ranglistákon?
"Amikor sokat játszok, és jól megy a játék, akkor követem, mert jó extra motiváció. Ha második vagyok, elkezdek hajtani az első helyre. De nem játszom folyamatosan, és az év közben sok időt kihagyok, hogy más projektekre koncentráljak, szóval előfordul, hogy akár a top 10-ből is kiesek. Végülis a póker a pénzről szól és a ROI-ról, nem arról, hogy hanyadik vagy egy ranglistán. Szóval próbálok nem koncentrálni erre, amikor nem játszom, bár néha nem tudom visszafogni magam."
Jelenleg hogyan egyensúlyozod a munkát és a hétköznapi életet?
"Tavaly megházasodtam, és úgy érzem kezdek pontosabb képet kapni arról, hogy hogyan fog alakulni a karrierem hosszútávon, úgyhogy most elégedett vagyok a helyzetemmel."
Említetted az egyéb projetkeket, erről tudnál mesélni egy kicsit?
"Igazából egy projekt van, amin keményen dolgozom. Egyelőre nem akarok túl sokat mondani róla, mert még fejlesztési szakaszban van a dolog, de egy weboldalt akarok létrehozni, ami a rendőri túlkapásokat akarja csökkenteni. Ezen kívül beléptem egy Urban Justice Centre nevű szervezethez New York-ban. Néhány adománygyűjtő eseményt fogok szervezni nekik, és próbálok egyre jobban betörni a non-profit szektorba. Ezen kívül ott vannak persze a hétköznapi dolgok, teniszezés, főzés, ilyesmi."
Mennyi személyes tapasztalatod volt a rendőri túlkapásokkal?
"Nem sok, néhányszor letartóztattak, de semmi komoly. Igazából mindig is nagy szószólója voltam a társadalmi jogoknak. A jogi egyetemen sok rendőri túlkapással foglalkozó ügyön dolgoztam, illetve más, hivatali hatalommal való visszaéléses ügyön is. Guantanamo-ban ülő kliensekkel dolgoztunk együtt. A hatalom kihasználása mindig is nagyon felzaklatott, és a rendőri túlkapások ennek a megtestesülése. Ez egy olyan valami, ami létezik, és bármikor láthatod ha figyelsz, különösen ha nagyvárosban élsz."
Tudom, hogy egyszer letartóztattak egy egyetemi bulin amiért nem értettél egyet egy rendőrtiszttel. A többi alkalomnál mi történt?
"A másikról beszélni nem is nagyon érdemes. Gyakorlatilag a nem megfelelő helyen mentem át az utcán, és egy rendőrtiszt úgy döntött, hogy kiabál velünk egy kicsit. Megmondtam neki, hogy szerintem nem viselkedett megfelelően, erre berakott a hátsó ülésre és azzal fenyegetőzött, hogy letartóztat. Egyik haverom azt kérdezte, "Ugye tudod hogy ez nevetséges?". Végül a rendőr meggondolta magát, szóval technikailag nem tartóztattak le, de ez is egy olyan szituáció volt, amikor a helyzet azért fajult el, mert a rendőrnek nem tetszett, hogy visszabeszélek.
Őszintén szólva nem is beszéltem vissza, ő tett egy bunkó megjegyzést arra, hogy Yale tanulók vagyunk, és ezért azt gondoljuk, hogy bármit megtehetünk. Közben meg mindössze annyi történt, hogy rossz helyen mentünk át az úttesten!
Hogyan lehet, hogy ennyire felborul az erő egyensúlya? Ez az ember gyakorilatilag semmit nem tett, hogy ilyen hatalma legyen, mégis azt tesznek, amit csak akarnak. A két incidens ami velem történt gyakorlatilag semmi, de csak azért engedtek el, mert az egyik barátom elmondta, hogy jogi egyetemen tanulunk, és tudjuk, hogy ami történik jogszerűtlen. A másik esetben viszont ügyvédet kellett fogadnom, és priuszom lett, de rengeteg ember van, akinek ez tönkretenné az életét.
Lehet, hogy elítélik, és elveszik tőle az esélyt, hogy jó munkát szerezzen, csak azért, mert nem engedhet magadnak egy jó ügyvédet. Ez is csak egy újabb jele annak, hogy a társadalmunk a pénzes embereket támogatja azokkal szemben akiknek nincs, és én ezt problémát akarom megoldani."
Sok játékos azért kezd el pókerezni, mert szabadok akarnak lenni, nem akarnak a hatalomnak felelni. Gondolod, hogy ez is hatással volt rád?
"Talán, nem tudom. Mindig is problémáim voltak a hatalommal, de számomra a póker csak egy játék volt. Voltak rendes munkáim, visszamentem a jogi egyetemre is, és sokat dolgoztam olyan emberekkel akiket tisztelek, de számomra a póker mindig inkább a szórakozásról szólt."
Emlékszel még, hogy hogy kerültél kapcsolatba a pókerrel? Sokat változtál azóta?
"Még középiskolában ismerkedtem meg a játékkal, és azóta sokat változtam, nemrég múltam 30. Mindannyian változunk, talán mostanára szedtem össze magam teljesen. Tudom, hogy mit akarok az élettől, és lépéseket teszek, hogy elérjem a céljaimat, nem csak az árral sodródom."
