Mike "gordo16" Gorodinsky high stakes cash game regularként vált ismertté, a PLO számított fő játékának. Az elmúlt években azonban már inkább az MTT világában ér el eredményeket, tavaly például ő érdemelte ki a WSOP Player of the Year címet.
Gorodinsky az idei WSOP-n is ott volt, és más témák mellett az idei WSOP szerepléséről mesért új interjújában Lee Davy szakírónak.
Mike "gordo16" Gorodinsky
Hogyan kerültél kapcsolatba a pókerrel?
Semmi olyasmire nem emlékszem, hogy mondjuk a szüleimmel játszottam volna fiatalabb koromban, vagy ilyesmi. Az első pókeres élményem az ESPN közvetítése Moneymaker meneteléséről. A gimis barátaim ekkoriban kezdtek el pókerezni, és én sem maradtam ki, velük kezdtem játszani.
Milyen dolgok foglalkoztattak a póker előtt?
A póker előtti életem megegyezik a tipikus kamaszokéval, semmi különöset nem tudok erről mondani. Az egyetem alatt pedig már pókereztem. Azt azért elmondhatom, hogy alapvetően tanárnak készültem, gimnáziumban, vagy általános iskolában akartam tanítani. A póker ezt mellékvágányra tette. Egy ideje már benne vagyok a játékban, és a jövőmet is ebben képzelem el, látni akarom, hol is állok a táplálékláncban.
És meddig akarod még csinálni?
Nincs meghatározott cél a karrieremben. Persze, ha megnyernék egy bizonyos összeget, akkor biztos, hogy azután már nem játszanék olyan aktívan, mint manapság. De nem tudom, mekkora ez az összeg. Amit tudok, hogy jelenleg élvezem a játékot.
A játék szeretete az elsődleges motiváció számodra? Vagy azért elsősorban mégiscsak a pénz?
Mindkettő, de főleg a játék szeretete. Tavaly különösen éreztem ezt. Mielőtt Vegasba jöttem, sokat játszottam online, és nagyon kemény játékokban vettem részt. Tosztában voltam azzal, hogy bizonyos line-upokban én voltam a leggyengébb az asztalnál, de az ilyen játékokból rengeteget lehet tanulni, el lehet lesni, mit hogyan csinálnak a nálad jobbak. Szeretek a legjobbak ellen pókerezni.
Utánozni a jobb játékosokat, ezt mennyire érzed jó tanácsnak a kezdők számára?
Ez mindenképpen jó a számukra is. Az a helyzet, hogy nem mindenkinek van ideje, energiája, vagy tehetsége ahhoz, hogy önmagát fejlesztve, a saját stílusát kialakítva verje meg a limiteket. Számukra az egyik legjobb módszer, ha a jobb pókeresek játékát igyekeznek a magukévá tenni, kitalálva, melyik line miért működik.
Kik azok a játékosok, akik a leginkább hatottak rád?
Tavaly például leginkább Alex Kostritsyn hatott rám, elsősorban shorthanded játékokban, különösen Studban elemeztem a játékát.
Vannak-e olyan emberek, akik az élet más területein jelentenek hasonló inspirációt számodra?
Tudom, hogy közhely, de leginkább a szüleim inspirálnak. Ők első generációs bevándorlók az Egyesült Államokban, és rengeteg áldozatot hoztak azért, hogy nekem és a testvéremnek kényelmes életet teremtsenek. Én a pókernek köszönhetően már jól élek, de nekik köszönhetem, hogy itt tartok.
Honnan származtok?
Én Oroszországban születtem. Édesanyám ukrán, édesapám orosz. Apám, a '80-as években Izraelbe költözött, mert állást kapott az egyik egyetemen. Később mi is követtük, mert úgy éreztük, sokan nem szeretnek minket otthon a zsidó származásunk miatt, és végül Izraelből költöztünk az USA-ba.
Mennyire emlékszel ezekre az időkre?
Az első emlékeim Izraelhez kötődnek, akkoriban óvodába jártam. Emlékszem, hogy oroszul beszélek a helyiekhez, meg hogy nagyon sok banánt eszem.
Mi a véleményed a pókerről és a szerencsejátékokról, úgy általában?
Én úgy gondolom, hogy minden embernek van agya, képes gondolkodni, döntéseket hozni az életében. Én szerencsés vagyok olyan szempontból, hogy viszonylag hamar sikerült eljutnom a magas tétekig, és azóta is ezeken játszom. Ha elveszem egy profi játékos pénzét, nincs lelkiismeretfurdalásom. És amiatt sincs, ha egy rekreációs játékos pénzét vezsem el a high stakes limiten. Azok a szabadidős játékosok, akik jelentős összeget vesztenek a high stakes játékokban, sikeres és gazdag üzletemberek, ezért nem visel meg, ha nyerek tőlük. Ez nekik csak kikapcsolódás.
De bevallom, örülök annak, hogy nem játszom mondjuk az NL500, NL1000 téteken, mert lehet, hogy ott már tényleg feltűnnek olyanok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ennyit kockáztassanak, mégis megteszik. Azt hiszem, ebből a szempontból a tudatlanság boldogság a pókeresnek, jobb nem tudni, ki van a másik oldalon.
Hogyan ér fel egy cash game grinder a csúcsra a tornák világában is?
Nálam tavaly nyáron jött a bumm. Elkapott egy elég durva széria. Amikor egy torna végéhez közeledve egy csomó pénzért játszol, ott tényleg kijön a játék minden feszültsége. Az egóm szívesen mondatná velem, hogy az eredményeket a kemény munkának, a játékom fejlesztésének köszönhetem, kijött az, hogy minden nap dolgoztam azért, hogy jobb legyek, de valójában ez nagyrészt a varianciáról szólt. Jól játszottam, rendezett volt minden az életemben, egy jó párkapcsolatban voltam, szóval minden rendben volt az életemben. És így volt ez a pókerben is: jól játszottam és az oldalamra állt a variancia is.
Mesélj nekünk az idei WSOP tapasztalataidról!
A terv az volt, hogy belevetem magam az első eventekbe, és ha jól megy, akkor tolom a versenyeket, ha meg nem, akkor inkább cash-ezek. És mivel az első néhány 10 ezresen nem sikerült pénzbe érnem, a Bobby’s Roomban meg nagyon jó játékok mentek, inkább cash-eztem. Sok órányi high stakes mixed cash-t játszottam. Összességében elég rosszul futottam a tornákon, és azért lett ilyen kevés ITM-em, mert aztán nem is erőltettem.
Hogyan alakult a Main Event?
Vicces volt. Sokáig olyan jól futottam, hogy az nem is igaz. Őrület volt. Jó asztalokat kaptam, élveztem a játékot és élveztem a nemzetközi média figyelmét, a felhajtást is. Persze az igazi felhajtás épp a kiesésem utáni napon indult be (Gorodinsky 87. lett - a szerk). Remélem, egyszer lesz alkalmam azt is megtapasztalni.
Szerinted hogyan alakul az online póker jövője?
Az online póker sajnos nagyon nehéz helyzetben van. Azt gondolom, hogy a termek már a helyes irányt követik, és főként a rekreációs játékosokra koncentrálnak, de nem tudom, nem késő-e. Nagyon nehéz feladat már a termeknek, hogy megfelelő szórakozást nyújtsanak az új belépők számára. Talán már túlságosan nagy a verseny.
Gorodinsky az idei WSOP-n is ott volt, és más témák mellett az idei WSOP szerepléséről mesért új interjújában Lee Davy szakírónak.
Mike "gordo16" Gorodinsky
Hogyan kerültél kapcsolatba a pókerrel?
Semmi olyasmire nem emlékszem, hogy mondjuk a szüleimmel játszottam volna fiatalabb koromban, vagy ilyesmi. Az első pókeres élményem az ESPN közvetítése Moneymaker meneteléséről. A gimis barátaim ekkoriban kezdtek el pókerezni, és én sem maradtam ki, velük kezdtem játszani.
Milyen dolgok foglalkoztattak a póker előtt?
A póker előtti életem megegyezik a tipikus kamaszokéval, semmi különöset nem tudok erről mondani. Az egyetem alatt pedig már pókereztem. Azt azért elmondhatom, hogy alapvetően tanárnak készültem, gimnáziumban, vagy általános iskolában akartam tanítani. A póker ezt mellékvágányra tette. Egy ideje már benne vagyok a játékban, és a jövőmet is ebben képzelem el, látni akarom, hol is állok a táplálékláncban.
És meddig akarod még csinálni?
Nincs meghatározott cél a karrieremben. Persze, ha megnyernék egy bizonyos összeget, akkor biztos, hogy azután már nem játszanék olyan aktívan, mint manapság. De nem tudom, mekkora ez az összeg. Amit tudok, hogy jelenleg élvezem a játékot.
A játék szeretete az elsődleges motiváció számodra? Vagy azért elsősorban mégiscsak a pénz?
Mindkettő, de főleg a játék szeretete. Tavaly különösen éreztem ezt. Mielőtt Vegasba jöttem, sokat játszottam online, és nagyon kemény játékokban vettem részt. Tosztában voltam azzal, hogy bizonyos line-upokban én voltam a leggyengébb az asztalnál, de az ilyen játékokból rengeteget lehet tanulni, el lehet lesni, mit hogyan csinálnak a nálad jobbak. Szeretek a legjobbak ellen pókerezni.
Utánozni a jobb játékosokat, ezt mennyire érzed jó tanácsnak a kezdők számára?
Ez mindenképpen jó a számukra is. Az a helyzet, hogy nem mindenkinek van ideje, energiája, vagy tehetsége ahhoz, hogy önmagát fejlesztve, a saját stílusát kialakítva verje meg a limiteket. Számukra az egyik legjobb módszer, ha a jobb pókeresek játékát igyekeznek a magukévá tenni, kitalálva, melyik line miért működik.
Kik azok a játékosok, akik a leginkább hatottak rád?
Tavaly például leginkább Alex Kostritsyn hatott rám, elsősorban shorthanded játékokban, különösen Studban elemeztem a játékát.
Vannak-e olyan emberek, akik az élet más területein jelentenek hasonló inspirációt számodra?
Tudom, hogy közhely, de leginkább a szüleim inspirálnak. Ők első generációs bevándorlók az Egyesült Államokban, és rengeteg áldozatot hoztak azért, hogy nekem és a testvéremnek kényelmes életet teremtsenek. Én a pókernek köszönhetően már jól élek, de nekik köszönhetem, hogy itt tartok.
Honnan származtok?
Én Oroszországban születtem. Édesanyám ukrán, édesapám orosz. Apám, a '80-as években Izraelbe költözött, mert állást kapott az egyik egyetemen. Később mi is követtük, mert úgy éreztük, sokan nem szeretnek minket otthon a zsidó származásunk miatt, és végül Izraelből költöztünk az USA-ba.
Mennyire emlékszel ezekre az időkre?
Az első emlékeim Izraelhez kötődnek, akkoriban óvodába jártam. Emlékszem, hogy oroszul beszélek a helyiekhez, meg hogy nagyon sok banánt eszem.
Mi a véleményed a pókerről és a szerencsejátékokról, úgy általában?
Én úgy gondolom, hogy minden embernek van agya, képes gondolkodni, döntéseket hozni az életében. Én szerencsés vagyok olyan szempontból, hogy viszonylag hamar sikerült eljutnom a magas tétekig, és azóta is ezeken játszom. Ha elveszem egy profi játékos pénzét, nincs lelkiismeretfurdalásom. És amiatt sincs, ha egy rekreációs játékos pénzét vezsem el a high stakes limiten. Azok a szabadidős játékosok, akik jelentős összeget vesztenek a high stakes játékokban, sikeres és gazdag üzletemberek, ezért nem visel meg, ha nyerek tőlük. Ez nekik csak kikapcsolódás.
De bevallom, örülök annak, hogy nem játszom mondjuk az NL500, NL1000 téteken, mert lehet, hogy ott már tényleg feltűnnek olyanok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy ennyit kockáztassanak, mégis megteszik. Azt hiszem, ebből a szempontból a tudatlanság boldogság a pókeresnek, jobb nem tudni, ki van a másik oldalon.
Hogyan ér fel egy cash game grinder a csúcsra a tornák világában is?
Nálam tavaly nyáron jött a bumm. Elkapott egy elég durva széria. Amikor egy torna végéhez közeledve egy csomó pénzért játszol, ott tényleg kijön a játék minden feszültsége. Az egóm szívesen mondatná velem, hogy az eredményeket a kemény munkának, a játékom fejlesztésének köszönhetem, kijött az, hogy minden nap dolgoztam azért, hogy jobb legyek, de valójában ez nagyrészt a varianciáról szólt. Jól játszottam, rendezett volt minden az életemben, egy jó párkapcsolatban voltam, szóval minden rendben volt az életemben. És így volt ez a pókerben is: jól játszottam és az oldalamra állt a variancia is.
Mesélj nekünk az idei WSOP tapasztalataidról!
A terv az volt, hogy belevetem magam az első eventekbe, és ha jól megy, akkor tolom a versenyeket, ha meg nem, akkor inkább cash-ezek. És mivel az első néhány 10 ezresen nem sikerült pénzbe érnem, a Bobby’s Roomban meg nagyon jó játékok mentek, inkább cash-eztem. Sok órányi high stakes mixed cash-t játszottam. Összességében elég rosszul futottam a tornákon, és azért lett ilyen kevés ITM-em, mert aztán nem is erőltettem.
Hogyan alakult a Main Event?
Vicces volt. Sokáig olyan jól futottam, hogy az nem is igaz. Őrület volt. Jó asztalokat kaptam, élveztem a játékot és élveztem a nemzetközi média figyelmét, a felhajtást is. Persze az igazi felhajtás épp a kiesésem utáni napon indult be (Gorodinsky 87. lett - a szerk). Remélem, egyszer lesz alkalmam azt is megtapasztalni.
Szerinted hogyan alakul az online póker jövője?
Az online póker sajnos nagyon nehéz helyzetben van. Azt gondolom, hogy a termek már a helyes irányt követik, és főként a rekreációs játékosokra koncentrálnak, de nem tudom, nem késő-e. Nagyon nehéz feladat már a termeknek, hogy megfelelő szórakozást nyújtsanak az új belépők számára. Talán már túlságosan nagy a verseny.
