Póker Fórum Archívum - Jaxtraw coaching topic (english only)

Admin

2011. máj. 16. 20:32

Jaxtraw coaching topic (english only)

[SIZE="3"]Jaxtraw bemutatkozik[/SIZE]

A kezdetek

Tisztán emlékszem 2003 nyarára, minden híradó egy tenessee-i könyvelővel volt tele, aki 2.5 millió dollárt nyert pókeren Vegasban. Akkor még nem gondoltam túl sokat erről a játékról, elsősorban a szórakozásként tekintettem rá. Havonta egyszer haverok, sör, kártya, vagy egy jó kis túra a kaszinóba. Mindössze ennyit jelentett számomra ez a játék.

Néhány hónappal később az ESPN is műsorra tűzte a versenyt teljes egészében. Ez volt a WSOP 2003-as főversenye, a könyvelőt pedig Chris Moneymakernek hívták. Ez volt az első alkalom, hogy az asztalba rejtett kamerák segítségével a lapok is láthatóvá váltak számunkra, így a közönség minden játékos lapjait láthatta, még azokat is, amelyek dobásra kerültek. Korábban a TV nézők nem érthették a játékosok fejében lezajló gondolatmeneteket, hiszen csakis a showdownoknál derült fény a játékosok lapjaira, ez 2003-tól azonban teljesen megváltozott. Nézők milliói követték figyelemmel az addigi legnagyobb tornanyereményt, és Moneymaker sikerét, mindemellett azt is, amikor Sam Farha-t kiblöffölte abban a már-már történelemmé vált partiban. Moneymaker “40 dollárból 2,5 milliót” sikerének köszönhetően elindult a nagy póker-boom az Államokban.

Én is azt gondoltam, mint minden játékos: “Ez akár én is lehetnék”. Így hát 2003 őszén befizettem a Pokerstars termébe, választásom pedig a Jaxtraw nick-re esett, amely a legendás “Jack Straw” banda után ötlött ki a fejemben. Tíz perccel később, már a nappalimban pókereztem, egy francia, egy német, egy kóreai és egy ausztrál játékos ellen.

“Milyen király is ez!” - gondoltam. Soha többé nem kell három órát vezetnem Atlantic Citybe, és kifizetnem 50$-t benzinre, plusz különböző díjakra. Nem kell többet 10$-ért parkolójegyet vennem, és az aránytalanul drága kaszinós étterem sem szed le rólam 30$-t egy vacsoráért, amit egy büdös, ápolatlan játékos mellett fogyaszthattam el az asztalnál. Emellett a baseballsapkás, fülhallgatójából Eminemet bömböltető tinik, és a nem éppen csinosnak mondható csirkés szendvicset a barbeque szószba mártogató hölgyet sem kellett megtűrnöm magam mellett.

Ebben az időben tőzsdéztem, részvényeket adtam-vettem, az online póker pedig egy óriási újdonság volt. Minél többet játszottam, annál jobban ráébredtem: nem vagyok kiemelkedően tehetséges játékos. Minél többet játszottam, annál több új dolgot tanultam meg a játékról. Az újdonságból érdeklődés lett. Később a játék “diákjává” váltam, és egy teljesen alapstratégia mintájára játszva, elkezdtem nyerni. A szenvedélyből mellékállás lett, a mellékállásból pedig hivatás.

2004-2005

Eleinte foghúzva, fix limit holdem cashgamet játszottam. Ismertem az alapstratégiát, de csak nagyon pici tudással rendelkeztem. A játékomban grand canyon méretű hibák voltak. Akkoriban azt hittem jól játszom, csak kicsit szerencsétlen vagyok. A játékom pedig egészen addig a pontig semmit nem javult, amíg rá nem jöttem, milyen borzasztóan gyenge pókeres vagyok.
Amikor átváltottam a no-limit cash gamere, hirtelen sokkal jobban kezdtem el játszani. A skillek sokkal jobban kijönnek a no limit holdemben, mert ott a jó játékos a legtöbb kasszát mutatás nélkül nyeri. A jó játékos úgy használja a stackjét, mint egy pengét, és felismeri a legjobb szituációkat a támadásra, kellőképpen nyomást tud helyezni az ellenfelekre, a nehéz szituációkban pedig képes megválni a lapjától.

Finomítottam a technikámat, a képességeimet, amivel hatalmas előnyre tettem szert a többi mid-stakes holdem játékossal szemben. Tanulmányoztam többek között a Studot, Stud high/low-t, PLO-t is. Érvényesíteni kellett a suliban szerzett matematikát, amit mindannyian annyira utáltunk, amikor azt kellett kiszámolni, hogy hány almája van Johnnak, ha Marynak x almája van. Ilyen a póker is, ha egyszer megérted a logikáját, a matematikáját a és a pszichológiáját egy játéknak, akkor a többiben is érvenyesíteni tudod a megszerzett tudásod. Ez egyébként az élet más területeire is teljesen igaz, de erről egy egész cikket lehetne írni.

2006

2006 volt az első év, amikor valóban elkezdtem tenni azért, hogy valóra váltsam a Moneymaker-álmot. A céljaim között ott szerepelt a WSOP Main Event, valamint, hogy nyerő MTT játékos legyek. Elolvastam az első pókerkönyvet, a Harrington által írt versenytratégiát, az online pókerrel töltött időmet pedig a többasztalos versenyeknek szenteltem.

Kifejezetten jól kezdtem, az első 150 MTT-m után tucatnyi döntő asztalt csináltam, amelyből hatot meg is nyertem, mindemellett a WSOP Main Eventre is kijutottam, az első 8700 fős élő versenyemen pedig rögtön a 369. helyig meneteltem, ami akkor 35.000$-ra volt jó.

A WSOP után komolyan kacérkodtam a gondolattal, hogy a póker lesz az elsőszámú megélhetési forrásom, de végül elvetettem a gondolatot, valahogy úgy éreztem: sokkal jobb, amikor saját akaratomból játszok, mint amikor tudom, hogy játszanom kell. Hiába voltam sikeres MTT-ben 2006 első felében, mégsem volt hozzá kedvem többet. Kíváncsi lennék, hogy a maratoni futó, aki fél évig egy versenyre készül, szívesen futja-e le utána minden nap ugyanezt a versenyt? Nyilván van aki igen, de nekem egyáltalán nem volt kedvem hozzá. Ebben talán az is közrejátszott, hogy szívfájdító érzés volt kiesni a Main Event negyedik napjának közepén és otthagyni a stackem egy JJ vs 67o csatában.

2007-2009

A másik dolog ami visszatartott, a több órán keresztül a számítógéphez láncoló MTT-k gondolata. 2007 első felében nem játszottam túl sokat, de ősszel felfedeztem az egy asztalos sitandgokat, a versenyek struktúrája pedig teljesen megfelelt az időbeosztásomnak. A tornapóker érzés megmaradt, viszont mindössze 30 percet vett igénybe, és csak egy asztalt kellett legyűrnöm.

A teljesítményem sokkal jobb volt az sng-kben, mint korábban amit cg-ben vagy MTT-ben elértem. 2007 őszétől 2009 végéig 15.000 játék után 7$/sng profitot termeltem, 2008-ban és 2009-ben a top 5-ben voltam a Sharkscope 6-max sng ranglistáján a 100$-os téten. Rettegett játékos voltam.

2010

2010-ben eldöntöttem: full time pro leszek. A cél természetesen nekem is a Supernova Elite status (SNE) elérése volt, és természetesen ROI-mat is pluszban szerettem volna tartani. A SNE tulajdonképpen egy raketermelésen alapuló 100.000$ értékű bónusz, az előzetes számításaim alapján pedig 2010-re 175.000-200.000$ körüli profitot terveztem. Ez egy olyan összeg, ami elég ahhoz, hogy kényelmesen éljek barátnőmmel, és kislányommal. Nem rossz cél, főleg, hogy egy olyan játékkal kell mindezt elérnem, amit szeretek.

Készítettem egy időbeosztást, béreltem egy gyönyörű irodát, és heti illetve havi célokat készítettem elő. Mindent tökéletesen akartam csinálni. Nincs többé órákon át golfozás délben, vagy amikor kedvem szottyan hozzá. A legnehezebb dolog az átállás volt,6 helyett 10 asztalon játszottam, heti 15 óra helyett 35-öt. Sajnos a játékra fordított idő, valamint az asztalszám növelésével az asztalválasztásra fordított figyelem is rengeteget gyengült.

Bárcsak azt írhatnám, hogy minden a terv szerint ment. Bárcsak azt írhatnám, hogy nyerő winrate-tel megcsináltam a SNE-t. Bárcsak azt írhatnám, hogy behúztam a Main Eventet. Sajnos ezek közül egyik sem jött össze. A pókeristenek gondoskodtak róla, hogy életem legdurvább downswingjét pont a legrosszabbkor kapjam meg. Igaz, egy 100 buyines bukószéria mindig rosszkor jön, de a legrosszabb talán mégis az, amikor egy hosszú utazás (Supernova Elite) legelején ér a balszerencse.

Ennek ellenére is kitartottam a célom mellett, februárban visszanyertem a bukóm nagy részét, de márciusban minden kezdődött előlről. Persze ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a nyugis 30db-os játékszámot 90-100-ra kellett emelnem naponta.

Júniusra elértem a tervezett mennyiséget, 500.000 VPP mosolygott a számlámon, de én teljesen megutáltam a robotpilóta üzemmódot, kiégtem. Nem élveztem a játékot, egyszerűen hányingerem volt ha a pókerre gondoltam. A féltávnál úgy döntöttem: feladom! 2010 második felében jóval kevesebbet játszottam, aminek köszönhetően a játékkedvem is visszajött, újra élvezni tudtam minden egyes leosztást. Nem akartam mégegyszer ugyanazt a hibát elkövetni, és 2011-től ismét másodállásként akartam tekinteni a pókerre.

A jelen

2011 április 15.-én a zene leállt, a villanyt felkapcsolták, a buli pedig véget ért. Sajnos az online póker egy darabig eltűnik az Egyesült Államokból. Rendkívül boldog vagyok, hogy annak idején a Pokerstars termét választottam munkahelyemül, otthonomul. Azonnal kifizettek minden játékost, és a fel nem használt bónuszok után is készpénzt adtak. Ha minden cég ennyire korrekt lenne, nem lenne gond a világban.

Hiányzik az online póker, hiányzik a játék, hiányoznak a regulárok. Az évek alatt több játékost is oktattam, akiknek igyekeztem a lehető legtöbb tudást, játékstratégiát átadni. Látni, hogy valaki nyerővé válik, rengeteg örömet okoz, és persze olyan szintű büszkeséggel tölt el, ami mindig mosolyt csal az arcomra. Most, hogy nem tudok játszani, úgy döntöttem: ismét tanítani fogok!

Eredeti angol nyelvű bejegyzés >>

jaxtraw coaching profilja >>

Ez a topic angol nyelvű, csak és kizárólag angolul lehet hozzászólni!

Póker Fórum Archívum > English topics > Jaxtraw coaching topic (english only)

Admin

danfiu

Jonas 77

fricirics

Shokyu

DMANX

crazy3317

Epiman

Evolution

Holdenper