Sziasztok! Van kint még magyar, nem csak ketten maradtak bent tegnap!
Az édesapám is játszott, és tovább is jutott, pénteken folytatj!!!!!
Remélem a pókerakadémiások Őt is megkeresik! Piroska
Grat a tegnapi továbbjutóknak és hajrá a ma indulóknak!
Egyébként brühühühü, este nem voltam, de ma már jobban le vagyok törve.
Legjobban talán az fáj, hogy a vége felé már a kieső vakszintemen volt egy parti: 400/800/100, én 12-13k körül, Allinmasta aki nemrég ült az asztalhoz 2xk-val emel 2k-ig, utána a jobbomon ülő unibet team pro trikós bolgár (laza-agresszív játékos) megad s én itt nem éreztem elég erősnek az A9emet pushra. Board Axxx9 - és Allinmasta vitt, K9cel! Na mindegy, ez a póker, csak ha rájuk tolom, nyertem volna 6k zsetont, ha valamelyik adja átlag közelébe ugrom fel...
egyebek: balomon másik laza-agresszív jól játszó csávó nagy sztekkel, örökké meredten néz mikor a kapott lapomat mustrálom - és ez a fickó dobott korábban az alábbi helyzetben: board 7665, francia feszesebb kolléga allin megy. én néztem a franciá, tipikus gyengeségi jeleket adott: előre dőlt, úgy tett, mint akit nem érdekel hogy megadás lesz-e hanem ezerre hallgatja az ipodját, hát lol, balomon ülő TT-t dobott, francia 79-el vitte ki a kasszát
na mindegy, ennyi, süt a nap, irány csavarogni... :)))
u Fleku kimarad, annyira nem szeretem a barna sört, van itt más kocsma is dögivel :D:D
PS: Alison, köszi :):)
. nyilván páran nem tudjátok feldolgozni, hogy valakinek erre is futja, de el kell fogadni hogy vannak sikeres emberek is
Ő a sikeres?Pff.A pénz miatt? A teste miatt? Én kemény munkával megpróbálok majd sikeres lenni a munkámban, ha elvégzem az egyetemet. Mentőtisztként keresek majd 150-et, úgy, hogy még veszélyességi pótlékot se kapok. Na látod nekem ennyire számít a pénz, és ennyire vagyok irigy. Ha pénzéhes lennék, elmentem volna olyan területre tanulni, amiben van lóvé. De nekem az lesz a siker, ha felkerülök helikopterre tisztnek.Nekem a sikeres újraélesztés után fog dagadni a mellem, nem akkor amikor az unibet poker openen próbálgathatom a szárnyaimat. Ennyi az apró kis különbség.
amúgy ha az unibet szponzorálta, vagy Ricsi fizette be, akkor nincs semmi baj ezzel a dologgal, én is megadok amit csak tudok a barátnőmnek.
De tudjátok undorító ez a személyeskedés, ami itt folyik, ha az embernek nem egyezik a véleménye a többségével.
Milyen már, hogy olyannal büntetitek le Alisont, hogy ő biztos nem néz ki olyan jól, mint a Kriszta. Én is írjak olyanokat, hogy ti meg tuti online pókeres kockák vagytok akik még nem láttak jó nőt közelebbről, és ezért véditek a csajt, mert jó rá verni?
Grat a tegnapi továbbjutóknak és hajrá a ma indulóknak!
Egyébként brühühühü, este nem voltam, de ma már jobban le vagyok törve.
Legjobban talán az fáj, hogy a vége felé már a kieső vakszintemen volt egy parti: 400/800/100, én 12-13k körül, Allinmasta aki nemrég ült az asztalhoz 2xk-val emel 2k-ig, utána a jobbomon ülő unibet team pro trikós bolgár (laza-agresszív játékos) megad s én itt nem éreztem elég erősnek az A9emet pushra. Board Axxx9 - és Allinmasta vitt, K9cel! Na mindegy, ez a póker, csak ha rájuk tolom, nyertem volna 6k zsetont, ha valamelyik adja átlag közelébe ugrom fel...
egyebek: balomon másik laza-agresszív jól játszó csávó nagy sztekkel, örökké meredten néz mikor a kapott lapomat mustrálom - és ez a fickó dobott korábban az alábbi helyzetben: board 7665, francia feszesebb kolléga allin megy. én néztem a franciá, tipikus gyengeségi jeleket adott: előre dőlt, úgy tett, mint akit nem érdekel hogy megadás lesz-e hanem ezerre hallgatja az ipodját, hát lol, balomon ülő TT-t dobott, francia 79-el vitte ki a kasszát
na mindegy, ennyi, süt a nap, irány csavarogni... :)))
u Fleku kimarad, annyira nem szeretem a barna sört, van itt más kocsma is dögivel :D:D
PS: Alison, köszi :):)
. nyilván páran nem tudjátok feldolgozni, hogy valakinek erre is futja, de el kell fogadni hogy vannak sikeres emberek is
Ő a sikeres?Pff.A pénz miatt? A teste miatt? Én kemény munkával megpróbálok majd sikeres lenni a munkámban, ha elvégzem az egyetemet. Mentőtisztként keresek majd 150-et, úgy, hogy még veszélyességi pótlékot se kapok. Na látod nekem ennyire számít a pénz, és ennyire vagyok irigy. Ha pénzéhes lennék, elmentem volna olyan területre tanulni, amiben van lóvé. De nekem az lesz a siker, ha felkerülök helikopterre tisztnek.Nekem a sikeres újraélesztés után fog dagadni a mellem, nem akkor amikor az unibet poker openen próbálgathatom a szárnyaimat. Ennyi az apró kis különbség.
amúgy ha az unibet szponzorálta, vagy Ricsi fizette be, akkor nincs semmi baj ezzel a dologgal, én is megadok amit csak tudok a barátnőmnek.
De tudjátok undorító ez a személyeskedés, ami itt folyik, ha az embernek nem egyezik a véleménye a többségével.
Milyen már, hogy olyannal büntetitek le Alisont, hogy ő biztos nem néz ki olyan jól, mint a Kriszta. Én is írjak olyanokat, hogy ti meg tuti online pókeres kockák vagytok akik még nem láttak jó nőt közelebbről, és ezért véditek a csajt, mert jó rá verni?
Én is neked drukkoltam.
Én értem Alison26 és jabyga reakcióit, és talán még azt is, hogy miből fakad.
A konfliktus feloldása képpen hadd írjam le, nálam hogy zajlott le az évek során az ehhez hasonló kérdések feldolgozása.
Kezdetben rohadtul utáltam a gazdagokat, mert a szemeteknek milyen könnyű élete van, és ráadásul biztosan tisztességtelenül, munka nélkül gazdagodtak meg. Én meg csak szívok, kihajthatom a belem, akkor sem jutok egyről a kettőre. Amikor ilyen híreket olvastam, mindig indulatos lettem, és azt gondoltam, hogy ez nekem is járna, alanyi jogon.
Aztán szép lassan rájöttem, hogy a bennem levő indulat az olvasott hírtől független, az csak a bennem levő frusztráció kifejeződése, és a sikeres emberek (mindegy milyen módon lettek sikeresek) egyáltalán nem tehetnek az én helyzetemről, pláne semmi közük hozzá.
Erre persze évek alatt, sok pszichológiai és egyéb hasonló témájú könyv elolvasása után jutottam (volt közte néhány amerikai „hogyan legyünk sikeresek” típusú könyv is, fuj fuj :D :D ).
Az egyik legnagyobb gát, amit át kellett törnöm: amíg tudatosan, vagy tudat alatt utáljuk a sikeres embereket, addig mi soha sem leszünk sikeresek. Ezt a gátat az emberek 98%-a soha nem ugorja át élete során.
Elkezdtem csak magamra koncentrál, hogy saját magamhoz képest legyek egyre jobb, másokkal meg nem foglalkoztam. Ahogy ezen a változáson átestem (nem 1-2 évig tartott) a vállalkozásom fokozatosan egyre sikeresebb lett, és ma már engem utál sok ember, mert szerintük sokkal több van nekem, mint a fiatal korom alapján járna. Sajnos nagyon sokan a baráti körömből fokozatosan lemorzsolódtak, mert nem tudták a feldolgozni, hogy náluk sikeresebb lettem (pedig teljesen szimpla, törvényes dologgal foglalkozom, a tanult szakmámban érvényesültem). A közhiedelemmel ellentétben az ilyen lemorzsolódás az esetek döntő többségében nem azért van, mert a sikeresebb ember lenézi a többieket, hanem azért, mert akinek valamiért még nem sikerült az nem tudja ezt feldolgozni.
Kicsit hosszúra sikeredett ez a pszichológiai eszmefutatás. Remélem sikerült úgy fogalmaznom, hogy ne az jöjjön le belőle, hogy mekkora nagy arcom van. Nem ez volt a célom.
Én értem Alison26 és jabyga reakcióit, és talán még azt is, hogy miből fakad.
A konfliktus feloldása képpen hadd írjam le, nálam hogy zajlott le az évek során az ehhez hasonló kérdések feldolgozása.
Kezdetben rohadtul utáltam a gazdagokat, mert a szemeteknek milyen könnyű élete van, és ráadásul biztosan tisztességtelenül, munka nélkül gazdagodtak meg. Én meg csak szívok, kihajthatom a belem, akkor sem jutok egyről a kettőre. Amikor ilyen híreket olvastam, mindig indulatos lettem, és azt gondoltam, hogy ez nekem is járna, alanyi jogon.
Aztán szép lassan rájöttem, hogy a bennem levő indulat az olvasott hírtől független, az csak a bennem levő frusztráció kifejeződése, és a sikeres emberek (mindegy milyen módon lettek sikeresek) egyáltalán nem tehetnek az én helyzetemről, pláne semmi közük hozzá.
Erre persze évek alatt, sok pszichológiai és egyéb hasonló témájú könyv elolvasása után jutottam (volt közte néhány amerikai „hogyan legyünk sikeresek” típusú könyv is, fuj fuj :D :D ).
Az egyik legnagyobb gát, amit át kellett törnöm: amíg tudatosan, vagy tudat alatt utáljuk a sikeres embereket, addig mi soha sem leszünk sikeresek. Ezt a gátat az emberek 98%-a soha nem ugorja át élete során.
Elkezdtem csak magamra koncentrál, hogy saját magamhoz képest legyek egyre jobb, másokkal meg nem foglalkoztam. Ahogy ezen a változáson átestem (nem 1-2 évig tartott) a vállalkozásom fokozatosan egyre sikeresebb lett, és ma már engem utál sok ember, mert szerintük sokkal több van nekem, mint a fiatal korom alapján járna. Sajnos nagyon sokan a baráti körömből fokozatosan lemorzsolódtak, mert nem tudták a feldolgozni, hogy náluk sikeresebb lettem (pedig teljesen szimpla, törvényes dologgal foglalkozom, a tanult szakmámban érvényesültem). A közhiedelemmel ellentétben az ilyen lemorzsolódás az esetek döntő többségében nem azért van, mert a sikeresebb ember lenézi a többieket, hanem azért, mert akinek valamiért még nem sikerült az nem tudja ezt feldolgozni.
Kicsit hosszúra sikeredett ez a pszichológiai eszmefutatás. Remélem sikerült úgy fogalmaznom, hogy ne az jöjjön le belőle, hogy mekkora nagy arcom van. Nem ez volt a célom.
Akkor te most gazdag és sikeres vagy??? milyen alapon te szemét?????:)
On: Ma And 217, Argentína, Zsombi és Succesboy négyesért lehet szorítani!
Hajrá srácok!
Ja és had dícsérjem meg kocka21 írását. Akár egy bővebb esszét is írhatnál erről!