-en, kattanj ránk!
herrbert nem hiszem, hogy libertárius vagyok :)
egyszerűen csak annyit mondok, hogy ki mint veti ágyát úgy alussza álmát... nyilván nem mindegy, hogy egy lópokrocunk van e vagy egy cardomatracunk...
Az a nem mindegy hogy te vetted azt a matracot a sajátmagad által fentartott lakásba vagy anyuci vette a családi házba hogy ne fájjon a kis derekad alvás közben...
Na ez a nem mindegy.
Maradjunk abban, ha valaki letesz valamit az asztalra, az nem csak pénzben mérhető. Ha valaki szereti a szakmáját, és nincs túlfizetve, de ennek ellenére sem hagyja ott, az még nem lúzer.
Nyilván sokan vannak olyanok, akik tehetnének többet maguk/családjuk érdekében, de nem teszik. Ezek lúzerek.
Ha általánosítunk az baj.
Ez a vita alapja is itt, szerintem.
Maradjunk abban, ha valaki letesz valamit az asztalra, az nem csak pénzben mérhető. Ha valaki szereti a szakmáját, és nincs túlfizetve, de ennek ellenére sem hagyja ott, az még nem lúzer.
Nyilván sokan vannak olyanok, akik tehetnének többet maguk/családjuk érdekében, de nem teszik. Ezek lúzerek.
Ha általánosítunk az baj.
Ez a vita alapja is itt, szerintem.
A párom speciális iskolában dolgozik, nehezen kezelhető gyerekekkel, én például sose tudnék ilyet csinálni, ugye ehhez is kell türelem, kitartás stb. (ugye ott ha tiltra kerülsz, akkor nem ülhetsz ki egy órára pihenni, nem teheted fel a walkmant - castornak is üzenem ezt)
Parázs kis vita alakult ki ebben a topicban.
Jó látni, hogy nem vagyunk egyformák, és mennyi nézőpont, és korosztály csap össze azon a témán, amely egy teljesen eldönthetetlen helyzet.
Alapból minden hozzászólásnak van némi igazszágalapja, de annyi egyéb ismeretlen tényezőböl áll még azon embercsoportok élete melyek itt megítéltetnek, hogy ez az egyenlet nem eldönthető egyértelműen.
Továbbá több megoldás létezik, és ezt az emberek belső egyensúlya fogja meghatározni.
Nagyon sok emberrel találkozom nap mint nap (a munkámból kifolyólag) és minél több emberrel találkozik az ember, annál inkább rájön, hogy egyre kevésbé ítélkezik, és süti rá az emberekre, hogy lúzerek avagy istenkirályok. Sok boldog 3liter kannásbor/nap átlagfogyasztású embert láttam már, akik tökéletesen elégedettek a saját szintjükön, és ismerek értelmiségi sikeres embert aki idegszanatóriumban pihent pár hónapot.
Ki a lúzer? Aki nincstelenül is elégedett, és boldog, vagy aki a sikerei után sem tud elégedett lenni.
Nem eldönthető. Ezt mindenki csak saját maga döntheti el a saját értékrendje alapján.
A maga módján mindenki lúzer egyesek szemében, és ugyanakkor mások szemében ő az alfa ;)
uhh, micsoda kis vita alakult ki. amugy tenyleg itt az alkalmozotti lét vs. poker/vallakozas temakore megy tovabbra is, és sok értelmes hozzászólás van, ill. mindegyikben van értelem a maga modjan. Szerintem az a gond, hogy akik kb. 35-40+-osok, azok kb. 95%-a vilag eleteben mo.-n alkalmazott volt, elvégezte a munkajat, legyen az akarmi is, s meg volt a lehetosege a normalis életre. volt egy kis lakasa, egy autoja, mehettek évente nyaralni. Persze mindezeket ugye az állam biztosította.
A kb 28-38 évesek pont egy olyan felemas korszakba érkeztek, ahol az alkalmazotti lét mellett megjelentek más lehetősége is - vállalkozás, MLM, tőzsde, poker, befektetes, stb. Ők, kb. evickélnek itt-ott, ki merre indult, esetleg irányt váltott ut közben. Persze az alkalmazotti lét továbbra is megvan, de már korántsem olyan formában, mint korábban. Manapság szvsz nincs is olyan 10-15 éves munkaviszonnyal rendelkező egyén, aki egy munkahelyen töltötte volna ezt el. Régen emeberek ezrei dolgoztak egész életükben egy munkahelyen, biztosítva ezzel a tisztes megélhetésüket, mitöbb a nyugdíjukat. Ma már ezek majdnemhogy nemlétező fogalmak.
no, nem akarok ennyire belemerülni.
Az, meg hogy tanárok, orvosok, stb ilyen keveset keresnek, az számomra felháborító. Aki egy tanári pályát választ, amit inkább, s helyesen hivatasnak neveznek, szerintem kiemelt fontosságú elemei lennének egy társadalomnak. Ugyanez igaz a szülészekre, orvosokra, nővérekre, stb., persze lehetne folytatni a sort tűzoltó, mento, stb.
véleményem szerint egy ember/gyerek fejlődéséhez nagyban hozzájárul az, hogy milyen pedagogusokkal van körülvéve, hisz többet adbak annál, mint az 1*1. de ugyanilyen tiszteletnek kellene örvendenie, akik életet mentenek, stb.
S nagyon szomorú, hogy M.o.-n szinte semmilyen formában nincsenek megbecsülve ezek az emberek.
Az, meg hogy tanárok, orvosok, stb ilyen keveset keresnek, az számomra felháborító. Aki egy tanári pályát választ, amit inkább, s helyesen hivatasnak neveznek, szerintem kiemelt fontosságú elemei lennének egy társadalomnak. Ugyanez igaz a szülészekre, orvosokra, nővérekre, stb., persze lehetne folytatni a sort tűzoltó, mento, stb.
véleményem szerint egy ember/gyerek fejlődéséhez nagyban hozzájárul az, hogy milyen pedagogusokkal van körülvéve, hisz többet adbak annál, mint az 1*1. de ugyanilyen tiszteletnek kellene örvendenie, akik életet mentenek, stb.
S nagyon szomorú, hogy M.o.-n szinte semmilyen formában nincsenek megbecsülve ezek az emberek.
up, ha már előjött a téma :)
Az, meg hogy tanárok, orvosok, stb ilyen keveset keresnek, az számomra felháborító. Aki egy tanári pályát választ, amit inkább, s helyesen hivatasnak neveznek, szerintem kiemelt fontosságú elemei lennének egy társadalomnak. Ugyanez igaz a szülészekre, orvosokra, nővérekre, stb., persze lehetne folytatni a sort tűzoltó, mento, stb.
véleményem szerint egy ember/gyerek fejlődéséhez nagyban hozzájárul az, hogy milyen pedagogusokkal van körülvéve, hisz többet adbak annál, mint az 1*1. de ugyanilyen tiszteletnek kellene örvendenie, akik életet mentenek, stb.
S nagyon szomorú, hogy M.o.-n szinte semmilyen formában nincsenek megbecsülve ezek az emberek.