nekem nem baj :)
"A pénzéhez bármikor hozzáférhet, erre több lehetőség van, pl. papíron kölcsönt vegyen fel ettől a banktól, - az aktuális pénzének 30%-át veheti fel, így legalizálhatja ezt az összeget, papírja lesz róla, hogy honnét származik. (visszafizetnie nem kell a banknak, hiszen ez az ön pénze volt, de természetesen vissza is fizetheti) Ezt 2-3 évente megismételheti."
Tehát ha én veszek egy kocsit vagy házat vagy valamit komoly értékben és én mutatok papírt hogy honnan van a money a drágaságos apehnek akkor nem is köthetnek belém?
Olvastam egy cikket ami egy kicsit rávilágít az osztrák bankszámla kontra APEH történetre (is).
Sajnos csak textben tudom berakni de szerintem érdemes végigolvasni.
Már a határ sem szent: mindenki jelent az APEH-nek!
Pénzcentrum.hu
2008. november 4., kedd 5:40 - Adózás
Lassan nincs hova menni...
Szinte örökös problémának lehet tekinteni az adóelkerülést vagy az adócsalást. Az adóhatóságok sokszor elkeseredett harcok árán sem tudnak behajtani jelentős összegeket, részben azért, mert az emberek adóparadicsomokban rejtik el a pénzüket, részben pedig mert ügyesebbek a hatóságoknál. Egyre kevesebb azonban azoknak az államoknak a száma, amelyekkel Magyarországnak nincs valamilyen adatszolgáltatásra vonatkozó szerződése, így a korábbi kiskapuk sorban záródnak be. Legutóbb Romániával és Csehországgal írtunk alá a szorosabb együttműködést szolgáló egyezséget....
A kettős adóztatást senki nem szereti, különösen az nem, akinek fizetnie kellene. Ennek elkerülésére és az adatszolgáltatásra, egyre több országgal ír alá Magyarország egyezményeket, ami az ellenőrzések, és a vagyont érintő bejelentések teljes körűségét hivatott szolgálni. Ha valakinek a vagyonát vagyonosodási vizsgálat keretében veszi górcső alá az adóhatóság, arra is van lehetőség, hogy külföldről kérjen adatokat bankszámla nyitásáról, az azon lezajló tranzakciókról, vagy akár ingatlanvásárlásról is. Viszont ez nem minden ország esetében van így, van aki nem ad ki semmilyen adatot a vizsgált személyről.
Mit adnak ki az országok?
Az információ cseréjének két ország között alapvetően három típusa van. Van, amikor kérelemre szolgáltatnak ki adatot, van a spontán információcsere, és van az automatikus. Az első esetben az egyik ország hatósága keresi meg a másik országét, hogy a számára érdekes információkat megszerezze. A következő esetben, ha valamilyen vizsgálat során fontos adatokra bukkan egy ország adóhatósága, akkor van, hogy arról tájékoztatja más ország érintett hatóságait is.
Arra is van példa, hogy automatikusan kerülnek információk továbbításra két ország között. Bizonyos adatokat, előzetes kérés nélkül, szabályos időközökben adnak át az azt vállaló tagállamok másik tagállam részére. Az előre meghatározott információtartalmat mind a közvetlen, mind a közvetett adók területén fel lehet használni.
Az Európai Unión belül az információk átadását EK rendeletekkel szabályozzák, különösen a Közösségen belüli gazdasági műveletek hozzáadottérték-adójával kapcsolatban, mint a vagyonbeszerzés, az áruszállítás, vagy az áruk importja. A részt vevő tagoknak együtt kell működniük ezen a területen, ami segíti az áfa megállapítását.
Kettős adóztatás elkerülésére szolgáló egyezmények
A Közösség tagjai közötti, illetve Magyarországnak az ezen kívüli államokkal hatályban lévő egyezmények a kettős adóztatást elkerüléséről sokszor nem említik, de az adókötelezettségek kijátszásának megakadályozásáról is szólnak, aminek érdekében információkat is cserélnek a hatóságok a külföldi tevékenységhez és vagyonhoz kötődő adókötelezettség helyes megállapítása érdekében.
Közvetlen adóztatás, jövedéki adók, és biztosítási díjak adóztatása
Jó ötlet lehetne például egy nagy értékű életbiztosítási szerződés kötése is külföldön, ami szintén egy bizonyos mértékű vagyonátcsoportosítást jelentene az adóhatóság ellenőrzése elől. Viszont ha az adott ország köteles kiszolgáltatni a biztosításokkal kapcsolatos információkat, akkor ez a kapu is bezárult.
Valamennyi közvetlen adóval kapcsolatos információt kötelesek ugyanis kiszolgáltatni a tagok a többi országnak, ez vonatkozik a bevételre, és a tőkére vonatkozó adókra, ideértve az ingatlan értékesítéséből származó nyereséget, a cégek által kifizetett bérekre kivetett adókat, vagy a tőke felértékelését terhelő adót.
Tudják mennyi pénzt kaptunk külföldön...
A külföldi megtakarítások is jó lehetőséget jelentenének a "felesleges" pénz elrejtésére a vagyonosodási vizsgálat elől, ha nem lenne érvényben erre is irányelv az unión belül. Ki kell adni másik országnak a megtakarításokból származó kamatjövedelmek összegét is.
A tájékoztatásnak köszönhetően ellenőrizhető, hogy az adózók részére mely államban, mikor és mekkora összeget fizettek ki. Az APEH tájékoztatása alapján ezek között számos esetben több 10 millió forint értékű tételek is vannak. A beérkezett információk alapján a hatóság ellenőrizni tudja, hogy a vagyonosodási vizsgálat alá vont személy kifizette-e az adót a kapott összeg után.
A forrásadót alkalmazó Ausztria, Belgium és Luxemburg kivételével a többi tagállamtól, továbbá a Kajmán-szigetektől, Arubától, Montserrattól és Anguillától érkeznek információk magyarországi illetőségű személyeknek kifizetett kamatjövedelmekről annak érdekében, hogy ezeket a jövedelmeket Magyarország adóztathassa.
De azért nem lehet megnyugodni akkor sem, ha azokban az országokban van megtakarítása valakinek, amelyik nem szolgáltat adatokat a többieknek, ugyanis vagy ki kell ott fizetni a forrásadó összegét, vagy dönthet úgy az adózó, hogy a forrásadóztatás elkerülése végett hozzájárulnak az adataik kiszolgáltatásához, vagyis otthon adóznak. A tájékoztatás tartalmazza a kifizetés dátumát, a kamat összegét, és az adózó bankszámlaszámát is.
A fent említett három államból erre Luxemburgban van lehetőség, ezen kívül viszont még számos forrásadót alkalmazó országban is ezt a módszert vezette be, mint Svájc, Liechtenstein, San Marinó, Monacó, Andorra, valamint a Brit Virgin Szigetek, Gernsey, Jersey, a Man-sziget, a Turks és Caicos-szigetek, illetve a Holland Antillák.
Ezzel már adódott egy lehetőség, amit az adóhatóság nem tud ellenőrizni. Ha például Bécsben tartunk egy nagyobb összeget bankszámlán, és ott szorgalmasan kifizetjük a forrásadót az összeg után kapott kamatra, akkor a számla adatai, és a rajta lévő összeg nem kerülhet a magyar adóhatóság birtokába, így máris "megszabadultunk" hivatalosan pár millió forinttól.
Viszont ahol kiadják az adatokat, jó vigyázni, ugyanis adóhatósági információk szerint a nagy összegű befektetésre utaló magas kamatok jó választási szempontot adnak a vagyonosodási vizsgálatokhoz.
És a legújabb szerződések...
Kétoldalú együttműködési megállapodást írt alá dr. Szikora János az APEH elnöke és Daniel Chiþoiu a Romániai Pénzügyigazgatási Nemzeti Ügynökség elnöke 2008. október 21-én, Szegeden a magyar-román közös kormányülés keretében. A megállapodás célja, hogy Magyarország és Románia között az adóigazgatás területén fokozzák és erősítsék az együttműködést.
Az együttműködés eddig az uniós szabályok, és a 1996-ban hatályba lépett kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény alapján valósult meg, ami főleg információcserére, valamint egy-egy esetben behajtási jogsegélyre vonatkozott.
A most aláírt dokumentum viszont ettől sokkal szélesebb körű együttműködést valósít meg:
tapasztalat- és véleménycsere: a két ország szakértői rendszeres időközönként az általános adóigazgatást és egyéb, adózást érintő technikai jellegű kérdésekben tapasztalatot és véleményt cserélnek.
igazgatási együttműködés, ami többek között kiterjed az egyidejű ellenőrzésekre is: az adóelkerülés, valamint az ellenőrzések hatékonyabbá tétele céljából a hatóságok saját területükön egyidejű ellenőrzéseket végezhetnek, amennyiben az adózó mind a két országban folytat tevékenységet.
a területi szervek közötti közvetlen együttműködés: az adóigazgatás területén történő tapasztalatcsere.
Ezek után nem sokkal Prágában is született egy megállapodás a közvetlen adóztatás területét érintő igazgatási együttműködésről, a közvetlen és szorosabb információcseréről a magyar és a cseh adóhatóság között. A dr. Szikora János és Jan Knizek, a Cseh Köztársaság Központi Pénzügyi és Adó Igazgatóságának igazgatója által aláírt megállapodás alapját az 1993-as kormányközi egyezmény adta, amelyet a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására írtak alá.
A megállapodás értelmében a két adóhatóság megosztja információit konkrét ügyekben megkeresés alapján, automatikusan jövedelemkategóriákkal kapcsolatosan, illetve spontán módon is. A magyar és a cseh adóhatóság mindemellett tájékoztatja egymást azokról a jogszabályváltozásokról is, amelyek a megállapodás alapján vállalt kötelezettségeikre hatással lehetnek.
Az adóhatóságok adatot szolgáltatnak egymásnak többek között az ingatlan vagyonból származó jövedelmekről, a vállalkozási nyereségekről, az osztalékokról, a jogdíjakról, az elidegenítésből származó nyereségekről is. Az információ csere hatékonyabbá tételére, és azért, hogy eredményesebben lépjenek fel az adóelkerülés és az adócsalás ellen egyidejű ellenőrzések végzésére is lehetőséget teremt a megállapodás.
Az egyidejű ellenőrzéseket előre kiválasztott adózók, vagy adózói csoportoknál folytatják majd, olyan adózók esetében, akik mind Magyarországon, mind Csehországban folytatnak tevékenységet. Egy időben vizsgálódhat a magyar és a cseh adóhatóság akkor is, ha adóparadicsommal kapcsolatos ügyleteket, adóelkerülést, vagy adókijátszást tapasztalnak.
Zend te tudod, mi az a link? :)
Zend te tudod, mi az a link? :)
jó most látom regelni kell a régebbi tartalmakhoz :) sry :)
Szia! Nekem Is Vannak Hasonló Terveim!
De Eddig Csak Kisebb összegeket Vettem Ki,és Kérdésem Lenne Az Hogy Magyarországon Adóköteles -e Az Online Pókerből Származó Jövedelem?
Ebbe Tudna Nekem Valaki Segíteni?
Előre Is Köszönöm!
Hello!
Tervez mostanság valaki egy kirándulást Ausztriába számla nyitási céllal?
Hát én is benne lennék egy külföldi számlanyitásban, ha lenne egy team akikkel együtt meglehetne csinálni.
Hello!
Tervez mostanság valaki egy kirándulást Ausztriába számla nyitási céllal?